Kereső toggle

Így irtotok ti

A budapesti patkányhelyzetről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Olcsóbb ajánlattal nyert, de már most jóval drágább az új patkányirtó cég, mint 47 éven át sikeresen működő elődje. A fő probléma azonban nem ez, hanem a patkányok rég nem látott elszaporodása.

„Budapest az egyetlen olyan világváros, ahol a patkányok sem közegészségügyi, sem gazdasági kárt, sem környezeti problémát nem okoznak. A rendszeres és szisztematikus munkának köszönhető, hogy míg az 1960-as évek végén legalább kétmillió patkány szaladgált Budapest területén, a főváros immár hosszú évek óta patkánymentesnek tekinthető.” A fenti közleményt, amely a Bábolna Bio Kft. (BB) messzemenő elismerése, 2013-ban adta ki a Fővárosi Önkormányzat. Nem alaptalanul, ugyanis a BB 1947 óta végezte a budapesti patkányirtást. Éppen ezért keltett megütközést, hogy tavaly nyáron nem ez a cég, hanem egy frissen alakított konzorcium, az RNBH Konzorcium nyerte el a főváros rágcsálómentesítésének jogát. Ami önmagában még nem feltétlenül baj – bár a pályázat során történtek furcsaságok, de erről majd később –, az azonban már kifejezetten problematikus, hogy a cégváltás óta kegyetlenül elszaporodtak a patkányok a fővárosban.

Az év elejétől március végéig több mint 1700 patkánnyal kapcsolatos bejelentés érkezett az RNBH-hoz, ráadásul a panaszok száma hónapról hónapra nőtt. A lakosság tapasztalatait a főváros járványügyi osztálya is megerősítette, amely már tavaly ősszel azt írta: „az elmúlt napokban a helyzet kezd tarthatatlanná válni”. Idén tavasszal pedig az országos tisztifőorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy a patkányok okozta „fertőzöttség mértéke jelentősen meghaladja az elvárt mentes állapot mértékét”.

De ki is a patkányirtásra jogosult új győztes? Az RNBH Konzorciumot – az első négy betű egy-egy céget jelöl – a a békési Rovért Kft., a kecskeméti Növényvédő és Kártevőirtó Kft., a gyulai Bogármérnökség Kft., és a szegedi Hygiénia Kártevőirtó és Szolgáltató Kft. hozta létre. A szegedi és a békési cég évek óta végez szúnyogirtást az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízásából, ám a négy közül egyik cég sem rendelkezett fővárosi patkány-irtási tapasztalattal. Márpedig a feladat jelentős: a fővároshoz tartozó 525 négy-zetkilométeren, azon belül pedig több mint 220 ezer objektumban, illetve az azokhoz tartozó csatornahálózatban kell garantálni a rágcsálómentes állapotot.

Hogy egy ilyen jelentős feladatra miért egy – e tekintetben – teljesen „újonc” céget bízott meg a főváros? Tarlós István főpolgármester szerint azért, mert az RNBH 23 százalékkal olcsóbb ajánlatot adott be a tenderen, mint a BB. Ami eredetileg igaz volt, ám ma már nem az: az RNBH havi 17 millió forintért, a BB havi 21 millióért vállalta az irtást, ami az öt évre vonatkozó megbízás egészét tekintve a BB-nél 1,26 milliárd, míg az RNBH-nál 1 milliárd forintot jelent. Csakhogy alig fél évvel a szerződéskötés után a főváros további 650 millió forintot szavazott meg extra patkányirtásra, ami azt jelenti, hogy az RNBH valójában 1,65 milliárdért végzi a munkát – már ha nem kap a későbbiekben újabb pluszpénzt, ugyanis az említett 650 millió forint csak idénre vonatkozik. Valószínűleg azonban ez a „furcsaság” sem verte volna ki a biztosítékot – mint ahogy az sem okozott felhördülést, hogy a pályázatot menet közben többször módosították az RNBH-nak kedvező módon –, ha az új cég hasonló színvonalon kezd dolgozni, mint nagy múltú elődje. Mint írtuk, nem így történt: ráadásul, amikor a tavaly nyár óta növekvő elégedetlenség áprilisra elérte a politika szintjét – hiszen ősszel többek között főpolgármester-választás is lesz –, az RNBH közölte: a közgyűlés decemberi döntése óta egy forintot sem kaptak a plusz 650 millióból. „A Nemzeti Népegészségügyi Központ és közöttünk elkészült program alapján elkészítették a szerződéstervezetet, de a szerződés aláírásra nem került, és semmilyen plusz forráshoz nem jutott ilyen formán a konzorcium” – nyilatkozta Reisinger Mátyás, az RNBH Konzorcium ügyvezetője. Így aztán a rendkívüli irtást sem kezdték meg, a patkányok pedig – kihasználva a „szélcsendet” – durván elszaporodtak. 

„Ez egy vadonatúj, újonnan alakult konzorcium. Négy vidéki taggal, Szegedről, Kecskemétről, Gyuláról jöttek, tehát budapesti helyismerettel sajnos nem rendelkeznek, és döntően két cég ebből csak szúnyogirtással foglalkozott” – emlékeztetett az ATV-ben Dr. Bajomi Dániel, a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének elnöke, egyben a korábbi vállalkozó cég, a Bábolna Bio munkatársa.

Az RNBH vezetője viszont az állítja, a pályázatukban patkányirtásra vonatkozó referenciamunkákat is benyújtottak. „A kártevőirtó cégek nagy része rovar-, rágcsálóirtással foglalkozik, és nem kimondottan csak rovarirtással és csak patkányirtással, hanem meglehetősen vegyes a paletta” – fogalmazott Reisinger. Az ügyvezető a patkányok elszaporodását a vízfelhasználás csökkenésével magyarázta: mivel Budapesten az utóbbi időben kevesebb vizet használnak, a csatornahálózatban élő patkányoknak nagyobb az életterük.

Fontos kérdés, hogy milyen adatok alapján beszélhetünk patkányinvázióról. A Hetek megkeresésére a BB munkatársa közölte, nincs ilyen egzakt mérőszám. Egy biztos támpont van: a Bábolna Bio és az új szolgáltató RNBH szerződésében is az áll, hogy a patkány-előfordulások száma kerülettől függően nem lehet magasabb 1 vagy 2 ezreléknél. Ezt az értéket az objektumok számához mérik. (Budapesten, mint írtuk, 220 ezer objektum van, ez alapján a patkány-előfordulás maximum 440 lehet havonta.) 2019. április végéig a Fővárosi Kormányhivatal minden hónapban vizsgálta egy-egy kerületben a patkány-előfordulások számát, ez tekinthető hivatalos adatnak, ami egy adott pillanatban mutatja a patkányfertőzöttséget. A megadott határértéken belül az adott kerület, illetve Budapest patkánymentesnek tekinthető. A BB időszakában rendben voltak az adatok, hiszen a főváros csak akkor fizette ki az irtás ellenértékét, ha a mért érték nem haladta meg a szerződésben vállalt határt. (Arról, hogy tavaly nyár óta milyen adatokat mértek, a BB-nek nincs információja.)

A továbbiakról a lapunkhoz eljuttatott közleményben is nyilatkozott a cég: „A Kormányhivatal ellenőrzéseinek eredményei hivatalosan igazolják, hogy a Bábolna Bio megbízatása végéig, 2018. június 30-ig teljesítette a szerződésben előírt és vállalt patkány-előfordulási szintet, annak mértéke nem haladta meg a megállapodásban szereplő határértéket.  Éppen ezért visszautasít minden ezzel ellentétes közlést, sugalmazást, illetve olyan feltételezést, amely szerint a patkány-előfordulás későbbi növekedésében tevékenysége bármilyen szerepet játszott volna.”

Kerestük az ügyben Bajomi Dánielt is, ő azonban elfoglaltságra hivatkozva nem akart nyilatkozni. Környezetéből informálisan annyit tudtunk meg, hogy miután a patkányirtás „politikai üggyé vált”, a cég a továbbiakban nem kíván ebben megnyilvánulni. Az tehát, hogy valójában miért nyert egy helyi tapasztalattal nem rendelkező, ráadásul – úgy tűnik – drágább cég, nem derült ki.

Ugyanakkor lapzártánk napján jó hír érkezett: a főváros döntésének eredményeképpen célzott, intenzív többlet patkányirtás kezdődött Budapest tíz leginkább érintett – 1., 5., 6., 7., 8., 9., 13., 14., 19., 20. – kerületében.

A munkák nyolc hónapon át tartanak majd, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint egészségügyi járványhelyzet ugyanakkor nincs.

 

Kártevő

Egy átlagos patkány évente 12 kilogramm élelmiszert fogyaszt el, és amennyiben nem talál megfelelő táplálékot, mindent megrág – írta az Index. Az 1971–72-es nagy budapesti patkányirtás előtt a fővárosi Köjál (Közegészségügyi és Járványügyi Állomás) 2 millióra becsülte a patkányok számát, az épületek harmada számított fertőzöttnek, a belvárosban azonban százszázalékos volt ez az arány. 1970-ben a patkányok által okozott kárt évi 3-400 millió forintra becsülték.

 

Olvasson tovább: