Kereső toggle

Van-e élet a Néppárton túl?

Mit jelent a felfüggesztés?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Útelágazáshoz érkezett az Európai Parlament legnagyobb pártja, az Európai Néppárt (EPP). A helyzetet a Fidesz néppárti tagságáról szóló vita élezte ki, amelyről egyértelmű döntés most sem született.

A Néppárt bizottmánya előtt három lehetőség állt: bent tartani, felfüggeszteni vagy pedig kizárni a Fideszt. A döntés napján mindkét félnek mérlegelnie kellett, melyik verzió jár a legkisebb politikai arcvesztéssel. Aki azt várta, hogy egyértelmű állásfoglalás születik, csalódottan olvashatta a szerdai nap történéseit. A Néppárt bizottmánya ugyanis úgy döntött, hogy felállítja az úgynevezett Bölcsek Tanácsát, amely jelentést készít a magyar jogállamiság állapotáról. A Spiegel Online értesülései szerint a „három bölcs” Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár, Herman Van Rompuy, az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács volt elnöke és Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament (EP) volt elnöke személyében fog megtestesülni.

Amíg a bölcsek a jelentést készítik, addig a hivatalos dokumentum szövegezése értelmében a Fidesz felfüggeszti a Néppárttal egyetértésben a saját tagságát. Ez azt jelenti, hogy nem vehet részt az EPP tanácskozásain, nem szavazhat és lényegében semmilyen érdemi kérdésben nem foglalhat állást. Meglepő módon a KDNP viszont az EPP tagja marad(hat). Felmerül, megéri-e így maradni?

Az uniós nagypolitikában egy adott pártcsaládhoz való tartozás nem csupán presztízskérdés. Egy pártcsaládban levő párt EP-listáján mandátumot szerző képviselő automatikusan felvételt nyerhet egy képviselőcsoportba, míg a külsős tagok felvételéről szavaznia kell a frakciónak. Egy erős pártcsaládon belüli befolyásos szerep rendkívül előnyös tud lenni, elvesztése pedig nem kis politikai kudarcot jelent. Pontosan ezért a  Fidesz hivatalos álláspontja az egész tagsági vita alatt az volt, hogy a Néppártban kíván maradni, szinte „bármi áron”.

Ezzel szemben a fideszes holdudvar már egy ideje azt kommunikálja, hogy a Néppárton kívül tágasabb (Magyar Nemzet vezércikke, Bayer Zsolt publicisztikája stb.). Többen írják, hogy az EPP elárulta a kereszténydemokrata politizálást, és érdemesebb lenne a Fidesznek érték alapon más szövetségesek után néznie.

Úgy mennek, hogy maradnak

Orbán Viktor a vita után tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy egy egyértelmű, általuk bevándorlásellenes álláspont felé szeretné elmozdítani a Néppártot, ezért továbbra is az EPP-n belül kíván politizálni. Ehhez képest Gulyás Gergely még a döntéshozatal előtt azt harangozta be, hogy pártja azonnal kilép, amennyiben a Néppárt felfüggeszti a Fideszt. Olyannyira komoly volt a kilépési szándék, hogy a magyar miniszterelnök jobbkezében ott volt a kilépési szándéknyilatkozat a többórás vita során.

Ahhoz, hogy a Fidesz néppárti ragaszkodását megértsük, érdemes feltérképezni az európai erőviszonyokat. Bár a friss közvéleménykutatások a euroszkteptikus, bevándorlásellenes erők megerősödését jelzik, továbbra is a Néppártot mutatják az Európai Parlament első számú pártjának. Az Európai Parlament által készített legfrissebb mandátumbecslés szerint a néppárt 183 mandátumra számíthat a következő ciklusban a Brexit miatt 705 tagúra csökkent képviselőtestületben. Velük szemben a második helyezett szociáldemokraták csak 135-re. Jelenlegi állás szerint a liberálisok alkotják a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot, 75 mandátumot szerezve májusban. Utánuk következhet a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) 59 képviselővel. A mostani harmadik legnépesebb frakció, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pedig a brit képviselők távozásával visszacsúszhat az ötödik helyre (a frakcióalakítás szabályai alapján akár meg is szűnhetnek, hiszen 7 országból legalább 25 képviselőre van szükség).  A Magyarország-specifikus számításokat a Publicus, a Századvég és a Závecz Research mérései alapján számították. E szerint a 21 magyar képviselői helyből a Fidesz-KDNP-nek 13, a Jobbiknak 4, az MSZP-Párbeszédnek 3, a Demokratikus Koalíciónak pedig 1 juthat.

Mit hozhat a jövő?

Továbbra is kérdés, hogy mi lesz akkor, ha nem sikerül a kinevezett Bölcsek Tanácsával egységre jutni, és a Fidesznek új pártcsalád után kell néznie. A Sargentini-jelentést követő szavazás jól példázza a néppárti erőviszonyokat: a Fidesz ellen saját frakciójának kétharmada szavazott. Van viszont egy kemény mag, ami mellettük áll, és egy esetleges távozás esetén követné őket. A Szlovén Demokrata Párt például a napokban jelezte, hogy a Fidesszel együtt ő is távozik, amennyiben kizárásra kerül a sor. A Fidesz a néppárti tagság megszűnése esetén átigazolhat egy másik pártcsaládhoz, vagy alakíthat egy teljesen újat.

Az átigazolásra a legesélyesebb a Nemzet és Szabadság Európája (ENF). Még 2017 áprilisában Geert Wilders hívta Orbánt egy Twitter-üzenetben, hogy lépjen ki a Néppártból és csatlakozzon a Nemzet és Szabadság Európája nevű formációhoz.

A Fidesz még a néppárti döntés előtt tagadta, hogy bármilyen egyeztetések zajlanának a két fél között. A Politico információi szerint viszont folyamatosan tárgyalnak a Fidesz ENF-be való belépéséről. A pártcsalád tagja többek között Matteo Salvini olasz belügyminiszter és pártja, az Északi Liga, Marine Le Pen és a francia Nemzeti Front, az osztrák Szabadságpárt, valamint a már említett Geert Wilders és a holland Szabadságpárt.

Második befutó lehet az Európai Konzervatívok és Reformerek pártja (ECR). Itt foglal helyet a magyar kormánnyal szoros szövetséges viszonyt ápoló lengyel kormánypárt, a konzervatív Jog és Igazságosság pártja. A magyar miniszterelnök kijelentette, hogy egy esetleges szakítást követően az első útja a lengyelekhez vezet, bár a britek távozása után kérdéses, hogy a frakció egyáltalán működőképes tud-e maradni, mivel becslések szerint 75 főről 57-re fog csökkeni.

Új dinasztia alapítása

A harmadik lehetőség egy teljesen új európai erő megalapítása. Orbán Viktornak sikerülhet (elméleti síkon legalábbis) egy új frakcióban egységesíteni az euroszkeptikus erőket. Három nagy ilyen pártcsaládról van szó: Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája, Európai Konzervatívok és Reformerek, Európai Nemzetek és Szabadság. A mandátumbecslések szerint egy ilyen új formáció legalább 80 képviselőt tudna magáénak. Ha megerősödnek és a bevándorlásellenes erők jól szerepelnek, ez a szám akár 100 fölé is mehet. A szerdai események után viszont egyértelmű, hogy a Fidesz nem a harmadik, hanem a legnagyobb frakcióban szeretne politizálni.

A mostani események tükrében ezek a forgatókönyvek spekulációnak tűnhetnek, egyet viszont fontos látni: a Fidesz és a Néppárt nem döntött a mai napon a kapcsolatukról, tehát még bármi lehet. A helyzet megoldása csak a májusi választások után, konkrét eredmények tudatában várható.

 

Olvasson tovább: