Kereső toggle

Értékelésből felmentve

Értékelésből felmentve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Alkotmánybíróságnak az úgynevezett „Tajgetosz-törvény” kapcsán született döntése visszahozhatja a korlátlanabb tantárgyi felmentés gyakorlatát. Szakemberek szerint ezzel megint a könnyebb ellenállás felé mozdulunk el ahelyett, hogy egy hatékonyabb oktatási rendszert hoznánk létre.

 

A 2018–2019-es tanévben lépett életbe a Köznevelési Törvény „Tajgetosz-törvény” néven elhíresült módosítása, amelynek értelmében a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN-es) küzdő tanulók nem menthetők fel többé a tantárgyi osztályozás alól. 53 ellenzéki képviselő indítványára két éve került az Alkotmánybíróság (AB) elé utólagos normakontrollra a módosítás. A korábbi szabályozás minden olyan tanuló számára lehetővé tette az érdemjegyekkel történő értékelés alóli, valamint egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek alóli mentesítést, akiknél szakértői vélemény erre alapot adott. Az indítványozók álláspontja szerint azonban a mentesítés lehetőségétől eleső tanulók hátrányos megkülönböztetést szenvednek el, főként azért, mert számukra teljesíthetetlen követelményeknek kell megfelelniük.

Az EMMI minisztere ezzel szemben azzal érvelt, hogy a BTMN a sajátos nevelési igénnyel (SNI) szemben érdemben fejleszthető, nem olyan károsodás, amely akadályozná a társadalmi szerepvállalást. Amennyiben a felmentés következtében a tanuló nem sajátít el alapvető tudástartalmakat, hátrányba kerülhet a többi tanulóval, később pedig a többi munkavállalóval szemben.

Az AB döntése a héten született meg, amelyben egyrészt elutasította a – végeredményben a törvény visszavonását célzó – indítványt, és megállapította, hogy az SNI-s és a BTMN-es tanulói csoportok közti különbségtétel megalapozott, mivel eltérő mértékű tanulási nehézségekkel küzdenek. A testület szerint nem nevesíthető olyan egységes csoport, melyet az új szabályozás hátrányosan érintene, de „kizárólag az egyéni szempontok vizsgálatát követően állapítható meg, hogy az értékelés bevezetése a konkrét tanulóra nézve hátrányt jelent-e, vagy eredményes”. Az AB arra jutott, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem alakított ki a BTMN-es tanulókra vonatkozóan az egyéni szempontok mérlegelését lehetővé tevő olyan további kedvezményeket, amelyek a közoktatás során maradéktalanul biztosítják védelmüket. Ezzel kapcsolatban felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. június 30-áig tegyen eleget.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: