Kereső toggle

Ellenzéki ígéretgyár

Mit kínálnak a hazai pártok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A nagytőke megfékezése, a Fidesz dominanciájának megtörése, európai bérek és nyugdíjak, csatlakozás az Európai Egyesült Államokhoz. Ellenzéki pártokat kérdeztünk a közelgő EP-választás tétjéről és saját céljaikról.

A kormánypárt Európa-koncepciójáról az elmúlt időszakban elég sokat lehetett hallani, arról viszont kevesebbet, hogy mit kínálnak az ellenzéki pártok.

A DK szerint Az Európai Egyesült Államok létrejötte nem kérdés

A Demokratikus Koalíció a 2014-es európai parlamenti választáson közel 10 százalékot ért el, és két képviselőt, Molnár Csabát és Niedermüller Pétert juttathatott az Európai Parlamentbe. „Ha ezt nem tudnánk legalább megismételni, azt kudarcnak tekintenénk” –közölte a Hetek megkeresésére Molnár Csaba, aki idén a DK EP-listájának második helyén áll Dobrev Klára mögött. Arra a kérdésre, hogy mit tekint a DK az EP-választás legfőbb hazai, illetve európai tétjének, Molnár kifejtette: az Európai Unió legbefolyásosabb vezetői már most is egy olyan szociális Európáról beszélnek, amely többek között európai minimálbért fizet a polgárainak, és megadóztatja a kontinens adóparadicsomaiban adóelkerülést végző multikat. A DK szerint nem kérdés, hogy a polgárok Európája, az Európai Egyesült Államok létre fog jönni, „ez Európa jövője”. A választás magyar tétje „mindössze” annyi: benne leszünk-e az Európai Egyesült Államokban vagy sem. A DK – Molnár válaszai alapján – elsősorban gazdasági szempontból értelmezi az európai egyesülést, hiszen szerintük az a fő kérdés, hogy a magyaroknak is járni fog-e az európai minimálbér és minimálnyugdíj, hogy a magyar családok is kapni fognak-e európai családi pótlékot. „Hogy mi is részesei leszünk-e az európai álom megvalósulásának, ez a kérdés. A DK azokat képviseli, akik európai magyarnak tartják magukat, maradni akarnak az EU-ban, és ott akarnak lenni az Európai Egyesült Államokban is” –  magyarázta Molnár Csaba.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben lát összefüggést az EP-választás és az őszi önkormányzati választás között, a képviselő azt felelte: „Most önállóan – de nem egymás ellen – indulva kisebbségbe kell szorítanunk a Fideszt, ősszel viszont az orbáni választási törvény miatt minden városban és faluban együtt kell működjünk, hogy mindenütt csak egy ellenzéki jelölt induljon, és egy az egy ellen felállásban verjük meg a Fidesz jelöltjeit.” A DK szerint bár az ellenzéki pártok stratégiája különbözik, a két választás távlati célja ugyanaz: egy szabad, demokratikus, európai Magyarország megteremtése.

Jobbik vs. „populisták”

A Jobbik mindenképpen több mandátumot akar szerezni, mint 2014-ben, amikor három képviselőt, Morvai Krisztinát, Balczó Zoltánt és Kovács (KG)Bélát juttatta az EP-be. „A legutóbbi felmérések alapján erre jó esélyünk is van, négy mandátumot jósolnak a pártnak. Mi azon dolgozunk, hogy ha lehet, ennél is jobb eredményt érjünk el, ezért a magyarországi pártok közül egyedüliként egy átfogó programot is bemutattunk” – mondta lapunknak Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője. A párt a „populisták keltette zűrzavar helyett” egy biztonságos Európát, „az egyre bezárkózó és diktatúra felé menetelő Magyarország” helyett pedig egy kiszámítható, szabad országot ajánl a választóknak.

A Jobbik szerint az EP-választás legfőbb tétje az, hogy „hagyjuk-e a Fidesznek, hogy felelőtlen politikájával kivezesse Magyarországot az Európai Unióból. Úgy gondoljuk, hogy ez katasztrofális következményekkel járna, miközben az előjeleit már sajnos tapasztaljuk.” A Jobbik célja, hogy Magyarország egy szabad és európai ország legyen. Nem kerülhetőek meg persze bizonyos reformok az Európai Unióban sem: a szervezetet szolidárisabbá, igazságosabbá és persze erősebbé kell tenni.

Ahhoz, hogy a jövőben Európa sikeres legyen, elengedhetetlen a Kelet és Nyugat közötti hatalmas jövedelmi és gazdasági különbségek felszámolása. Arra a kérdésre, hogy az Európai Egyesült Államokat vagy a független nemzetek Európáját támogatja-e a párt, Mirkóczki kifejtette: Európának elsősorban nem közjogi vitákra, mint inkább értékekre van szüksége, ha fenn akar maradni. Ilyen a keresztény értékrend vagy az általuk sokszor szorgalmazott nagyobb szolidaritás. Fontos, hogy a jelenlegi világban Európa megmaradjon egy biztonságos, stabil térségnek, ehhez azonban szükség van arra, hogy a kisebb nemzetek, köztük a magyarság is jobban be tudja csatornázni érdekeit. „Egyfajta új kiegyezésre volna szükség az EU intézményei, a nagyobb és kisebb nemzetek között” – tette hozzá a Jobbik szóvivője, aki az EP-választás és az őszi önkormányzati választás összefüggésével kapcsolatban úgy véli, hogy egy jó májusi eredmény az önkormányzati választásokra tekintettel is jelzésértékű mind a párt, mind a választók számára, mert amennyiben az ellenzék jól szerepel, az mozgósíthatja a bizonytalan szavazókat.

Lmp a multik ellen

Az LMP két mandátumra számít az EP-választáson, mondta megkeresésünkre Vágó Gábor, a párt EP-listavezetője. Vágó szerint azért reális a fenti cél, mert közel egymillió ember él Magyarországon, aki az EP-választás legfontosabb témájának a globális klímaváltozás megállítását tartja, akárcsak az LMP.

„Célunk, hogy a politika végre helyén kezelje azt a súlyos problémát, amit összefoglaló néven klímaváltozásnak hívunk. A globális felmelegedés krízise már most is katasztrófát jelez, a tartós aszály nyáron, égbe szökő élelmiszerárak, évi 10 ezer halálért felelős légszennyezettség, poloska- és kullancsinvázió, csak hogy néhány, mindenkit érintő problémát mondjak, amivel a magyar kormány egyáltalán nem foglalkozik” – sorolta a megoldandó problémákat Vágó.

Az antiglobalista LMP európai szinten ugyanezt akarja elérni, vagyis hogy végre olyan EP álljon össze, ahol nem a multicégek profitja, hanem az emberek tiszta levegő, tiszta víz, tiszta környezet iránti igénye érvényesül. „Nem az a kérdés, hogy Európai Egyesült Államok vagy nemzetek Európája lesz-e, mert amíg az EU a nagy cégek lobbistáinak fogságában van, addig nem érvényesülnek az emberek és a természet érdekei. Erre mondjuk, hogy Európa vagy zöld lesz, vagy nem lesz” – tette hozzá Vágó Gábor.

Arra a kérdésre, hogy az EP-választást mennyiben tartja az őszi önkormányzati választás főpróbájának, a politikus azt mondta, hogy a klímaváltozás ellen minden szinten harcolni kell: az Európai Unióban ugyanúgy, mint a helyi önkormányzatokban, ezért az LMP az önkormányzati választáson is a zöld ügyekkel fog foglalkozni.

Szanyi és „a kapitalizmus megzabolásázása”

Az MSZP és a Párbeszéd közös EP-listát állít, melyet Tóth Bertalan szocialista pártelnök vezet, ám Tóth nem kíván európai parlamenti képviselő lenni, így a 2. és a 3. helyen induló Ujhelyi István és Szanyi Tibor a jelen állás szerint biztos befutó. Lapunk kérdésére Szanyi azt mondta, legalább 3 mandátumra számít, „ami a mai ismereteink szerint biztosítani tudja a jelenlegi képviseleti szintünket mindkét párt számára. Az igazi kérdés, hogy ennél mennyivel vagyunk többre képesek.”

Szanyi szerint a választás tétje magyar vonatkozásban az, hogy a Fideszt a jelenlegi többsége alá szorítsák. „Ne felejtsük, a Fidesz 2014-ben két EP-mandátumot bukott, és ha most is így lesz, akkor oda a többsége. Ez jól mutatná, hogy a NER uralma hanyatlásnak indult” – magyarázta a szocialista EP-képviselő. „Az emberek lelkében a folyamat már megkezdődött. Eddig is csodálkoztam, hogy a nép miért tűri Orbánék fékevesztett tolvajlását, a megfélemlítéseket s a társadalmunk felére kiterjedő, főként vidéki nyomort: a hazai tét tehát a magyar létérdekek és önbecsülésünk érvényesítése.”

A májusi szavazás európai léptékű tétjével kapcsolatban Szanyi Tibor azt mondta, a tőkeérdekek lenyomása az első számú feladat. „A multik mohósága tette tönkre a földjeinket, a vizeinket és a levegőnket, egyszóval a környezetünket, s ugyancsak a nagytőke teremt vonzást a gazdasági bevándorlók számára is.” Az európai tét a szocialisták szerint az, vajon többségbe tudnak-e kerülni a kapitalizmust megzabolázni hivatott erők, avagy „rohanunk a további pusztulásba”.

Az Európai Egyesült Államok kontra független nemzetek Európája kérdését Szanyi álvitának tartja. Az EU alapszerződése világosan rögzíti, hogy a tagországok célja a minél szorosabb, illetve minél több területre kiterjedő egység, ezért az MSZP számára a szociális Európa, a szociális unió, továbbá ezek garanciái a legfontosabbak, azaz európai minimálbér, európai minimálnyugdíj, lakhatási biztonság és általában a szociális biztonság ügye, a színvonalas oktatáshoz, egészségügyhöz való jog. „Ha Magyarországon bevezetnénk az európai minimálnyugdíj rendszerét, akkor az alapjuttatás a mostani siralmas 28500 forint helyett 116 ezer lenne” – mondott konkrét példát a képviselő. A szocialisták szerint egy mostani jó EP-s eredménnyel az ellenzék lendületet vehet az önkormányzati térnyeréshez, ami pedig az országgyűlési sikerek záloga.

Nyitva tartani a pénzcsapokat

A Momentum célja, hogy legalább egy képviselőjük legyen az új Európai Parlamentben. Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja a Heteknek azt mondta, a legfőbb kérdés, hogy „Orbán miatt elzárják-e a pénzcsapokat. Méltó képviseletet kell adnunk Magyarországnak, és bizonyítanunk, hogy Orbán nem egyenlő Magyarországgal. Ehhez az EU-s pénzeket is arra kell költenünk, amire valók: nem térkövekre, vadászházakra és kilátókra, hanem csak kórházra, csak iskolára és csak munkahelyekre.”

A Momentum szerint Brüsszellel nem harcolni kell, hanem utol kell érni. A kérdés az, hogy Európa összetart-e vagy széthúz: Magyarország pedig felzárkózik vagy elzárkózik.

Arra a kérdésre, hogy milyen Európát akar a Momentum, Hajnal kifejtette: csak egy összetartó Európának van jövője. Nem pátoszos jelszavakra, hanem tettekre és megoldásokra van szükség: „A nemzetek Európája önmagában kevés, sőt, történelmileg káros, az Európai Egyesült Államok pedig egy jelenleg elérhetetlen cél. Mi két lábbal a földön állunk, és egy erős, összetartó, jövőbe tekintő Európában hiszünk.”

 

Olvasson tovább: