Kereső toggle

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten

Interjú Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ugyan egyre fogy a levegő a Fidesz körül az Európai Néppárton belül, a magyar kormánypárt reménykedik abban, hogy még megnyerhető ez a csata. Weber feltételeiről, az EPP-n belüli törésvonalról és az EU-Arab Liga csúcson elfogadott zárónyilatkozatról kérdeztük a magyar diplomácia vezetőjét.

 

Látva a következményeket, megbánták, hogy Jean-Claude Junckert (az Európai Bizottság néppárti elnöke – szerk.) rakták Soros György mellé a plakátokra?

– A kormány tájékoztató kampánya azon az állami kötelezettségen alapszik, hogy a magyar polgárokat informálnunk kell azokról a folyamatokról, amelyek a mindennapi életükre komoly hatással lehetnek. Az Európai Bizottság az elmúlt években szervezte az Európába irányuló migrációt, ahelyett, hogy megállította volna. Az Európai Bizottság elnöke pedig Jean-Claude Juncker, tehát nehezen lehetett volna valaki mást tenni a plakátra. Nyugat-Európában sem az uniós, sem a tagállami vezetők nem szoktak hozzá ahhoz, hogy ha egy országot alaptalan támadások alá vesznek, akkor az megvédi magát. Jól láthatóan kimozdítja őket a komfortzónájukból, hogy van egy ország, amely nem viseli el szó nélkül a méltatlan vádakat, és kiáll a saját igazáért. Miközben Juncker, illetve más nyugat-európai politikusok napi szinten kritizálják Orbán Viktort, Magyarországot vagy a magyar kormányt, addig nem tudják elviselni azt, ha ezekre a vádakra válasz érkezik. Márpedig a demokratikus politikai vitákban amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten.

 

De akkor miért veszik le a plakátokat?

– A tájékoztató kampánynak ezt a részét eleve erre az adott periódusra tervezte a kormány.

 

Manfred Weber (az Európai Néppárt csúcsjelöltje – szerk.) három feltételt szabott, ebből az egyik ennek az ominózus plakátnak a lekerülése. Ez lekerül, akár feltétel volt, akár nem. Viszont van egy olyan pontja, ami bocsánatkérést követel. Ez meg fog történni?

– Bevallom őszintén, nem értem, miért kellene bocsánatot kérni.

 

Pedig ezt kétszer is hangsúlyozta Weber, hogy ez egy fontos pont nála.

– Semmi olyat nem állítottunk, ami ne lett volna igaz.

Az Európai Bizottság migrációpárti álláspontot képviselt az elmúlt öt évben. Jean-Claude Juncker elnöksége alatt Soros Györgyöt több mint húsz alkalommal fogadták az Európai Bizottság tagjai, ezek után nyilván nem meglepő, hogy a Soros-hálózat kottájából játszanak. Úgyhogy nem pontosan értem, miért kellene bocsánatot kérni.

 

Weber arra gondolhatott, hogy párton belüli „támadás” történt: Juncker azonos pártcsaládban (EPP – Európai Néppárt – szerk.) van, mint Önök. Adott esetben, ha a Fideszen belül lenne egy ilyen belső kritika, azt ugyanilyen természetes politikai vitának fogná fel?

– A Néppárt az Unió legnagyobb pártcsaládja. A tagpártok politikai spektrumon elfoglalt pozíciójából az látszik, hogy a skandináv középpártoktól a liberálisokon keresztül a konzervatív jobboldalig nagyon sokféle párt megtalálható a Néppártban.

A pártcsaládon belül kemény vita zajlik a migráció kapcsán, ami nem 2015-ben kezdődött. Emlékszem arra, amikor 2010–11-ben a Néppárt rendezvényein arról vitáztunk, hogy Európában, illetve az EU tagállamaiban felmerülő népesedési és munkaerőpiaci kihívásokra mi a jó válasz: a migráció vagy a különféle nemzeti szinten adott válaszok. Mi már akkor ezt az utóbbi megoldást képviseltük, miszerint rá kell bízni az adott országra, hogy milyen választ kíván adni ezekre a kihívásokra. Míg szerintünk semmiképpen sem lehet a migrációt definíciószerűen általános válasznak tekinteni, a luxemburgi keresztényszocialista párt szerint a migráció a megfelelő válasz. Ez a régóta zajló vita 2015-ben tört igazán a felszínre, és azóta csak fokozódik.

 

Visszakanyarodva, elképzelhetőnek tart egy hasonló vitát vagy nézetkülönbséget a Fideszen belül?

– Nem, mert a Fidesz egy bevándorlásellenes párt.

 

Más téma mentén?

– A Fidesz is egy nagy politikai család, de a Fidesz egy világos, elvi bázison áll: egy kereszténydemokrata, nemzeti alapon. Ez köt össze minket.

 

Még a tavalyi választások után Semjén Zsolt a Heteknek adott interjújában arról beszélt, hogy a Fidesz és a Néppárt közötti ambivalencia a migrációs kérdéstől függetlenül is megvan. Bayer Zsolttól kezdve a Magyar Nemzeten át az egyszerű kormánypárti szavazókig felmerül, hogy akkor mi keresnivalója van a Fidesznek a Néppártban.

– Amikor mi csatlakoztunk az Európai Néppárthoz, még egészen más álláspontot képviselt a számunkra alapvető kérdésekben, mint jelenleg. Azonban azóta sok minden változott. Nyilvánvalóan, ha egy jobboldali, jobbközép pártcsaládnak évtizedeken keresztül szociáldemokratákkal kell egy koalícióban szerepelnie, akkor az elmozdulást eredményez. Mi azért veszünk részt a Néppárton belül zajló vitákban, mert azt szeretnénk, hogy az Európai Néppárt visszatérjen azokhoz az értékekhez, amiket akkor képviselt, amikor mi beléptünk.

 

Erre a jelenlegi körülmények között van reális esély?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: