Kereső toggle

Jéghegy csúcsa

Milyen érvek húzódnak a túlóratörvény mögött?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A túlóratörvény fő oka a munkaerőhiány, aminek az egyik oka az alacsony bérek miatti tömeges elvándorlás. De miért alacsonyak a bérek, ha a gazdaság jól teljesít?

A hétvégén is folytatódott a decemberben indult tüntetéssorozat, ám mint az várható volt, az újabb demonstráció már nem csak a túlóratörvény visszavonásáról, hanem számos újabb követelésről szólt, és mindemellett ismét napirendre került az ellenzéki pártok együttműködése. Az elégedetlenségi hullám kiváltó oka, a bírálói által rabszolgatörvényként emlegetett jogszabály ugyanakkor a magyar gazdaság és a társadalom oly sok ellentmondására és sokszor szinte megoldhatatlannak látszó problémájára irányítja rá a figyelmet, hogy érdemes vele nagyobb terjedelemben is foglalkozni. 

Érvek a túlóratörvény mellett

A vitatott törvény lényege, hogy 250-ről 400 órára nőtt az elrendelhető éves túlórakeret, a többletmunka kifizetésének határideje pedig 36 hónapra emelkedett az eddigi 12 hónapról. A törvény elviekben minden munkavállalót, vagyis több mint 4 millió embert érint.

Bár a kormány azzal igyekszik nyugtatni a tiltakozókat, hogy túlórázni ezentúl is csak szigorúan önkéntes alapon lehet majd, a túlórapénzt pedig a következő hónap elején ki kell fizetni, a munkavállalók szerint ez nem garantálható – főként azért nem, mert a törvény szövegéből nem ez következik.

A kormányoldalon az eddig legreálisabb érvelés az Állami Számvevőszék elnökétől, Domokos Lászlótól hangzott el, aki a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a túlórakeret emelésében a gazdaságfehérítés újabb eszközét látja: „Ne legyünk álszentek: az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások. Most mindenki számára tisztább helyzet keletkezik”. Domokos hozzátette: ez a megoldás a mai kihívásokra jó eszköz, amely a munkaerőhiány idején sikeresen alkalmazható. Röviden: túlóra eddig is volt, csak sokszor feketén, és azért van szükség rá, mert munkaerőhiány van.

Miért van munkaerőhiány?

De miért alakult ki munkaerőhiány, és ki ebben a felelős? Először is: a magyar népesség folyamatosan fogy – így értelemszerűen a munkavállalói réteg is szűkül –, miközben folyamatosan öregszik is. Jelenleg 9,8 millió az ország lakossága, ám a szakemberek egyöntetűen úgy vélik, hogy az évszázad végére drámaian – akár hatmillióra is – csökkenhet, hacsak nem változik meg a 40 éve zajló demográfiai trend. Ez utóbbi adat arra is rámutat, hogy a felelősséget nem lehet egyetlen kormányra hárítani, abban benne van az összes eddigi hatalom népesedés és szociálpolitikája, valamint a társadalom gondolkodása is, amely többnyire idegenkedik a nagycsaládtól. Az aktív dolgozók elvándorlása – több mint 520 magyar él és dolgozik Nyugat-Európában – szintén súlyosbítja a helyzetet: ebben már nagyobb felelőssége van az aktuális hatalomnak, hiszen az állami megrendelésekkel felpumpált új oligarchia sok kreatív, szorgalmas embernek azt üzeni, hogy itthon csak kapcsolatok révén boldogulhat, ezért inkább elhagyja az országot.

A tömeges kivándoroltak visszacsábítása eddig nem sok eredményt hozott. A munkavállalók úgy érvelnek, hogy emeljék meg nyugat-európi szintre a hazai béreket, az majd hazacsalogatja a külföldön dolgozó magyarokat. A munkaadók viszont állítják, a magyar gazdasági viszonyok között ilyen bérekkel képtelenség lenne nyereségesen működni. 

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: