Kereső toggle

A tüntetések ideológiája

Ki a szellemi vezetője a mostani kormányellenes megmozdulásnak?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hosszú idő után a túlóratörvénnyel szembeni tiltakozásokkal az ellenzéknek sikerült áttörni az ingerküszöböt, ebben komoly szerepet kapott a közösségi média. De vajon milyen ideológia áll a szervezkedések hátterében?

 

Facebook liveos forradalmárok

 

A Fidesz harmadik kétharmados győzelmét követően hosszú hónapokon át úgy tűnt, hogy a hazai ellenzék a maradék identitását is elveszítette. A Jobbik és az LMP saját belső problémáival volt elfoglalva, az MSZP a túlélésért, a Párbeszéd saját frakciójának egyben tartásáért küzdött, a Demokratikus Koalíció prominensei is hosszabb időre csendben maradtak. A munkatörvénykönyv tervezett módosítását követő események azonban láthatóan új erőt adtak a kormánypárt-ellenes erőknek. A huszonnégy órás hírek világában talán most először sikerült olyan egységes fellépést produkálniuk, amely valóban áttörte az ingerküszöböt. Jól jött mindez a fáradt ellenzék tagjainak, hiszen hosszú idő után először úgy tűnt, sikerül kitörniük a közutálat karanténjából. A botrányosra sikeredett parlamenti ülést több tízezren követték az egyes képviselők Facebook élő adásainak köszönhetően, a tüntetéseken pártállástól függetlenül megtapsolták a politikai paletták felszólalóit, és a reggelig tartó MTVA székház elfoglalása is jó felületet adott az ellenzéknek arra, hogy végre az emberek érdekeiért harcoló radikális forradalmároknak állítsák be magukat. Az már csak a következő napokban vált világossá, hogy sok esetben túltolták a szereplést, így szerzett emlékezetes pillanatokat az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, aki sokak szerint műesést produkált, de Hadházy Ákos, Varju László és Bangóné Borbély Ildikónak se kell a szomszédba mennie amatőr színházi szerepekért.

 

Eddig nem tudták az elégedetlenséget voksra váltani

 

A társadalom egy bizonyos rétege valóban igényli, hogy legyen a kormánypártnak erős alternatívája. Az azonban továbbra is kérdéses, hogy az ellenzéki pártok a mostani elégedetlenségből mennyit tudnak profitálni, hiszen a legfrissebb közvélemény kutatási adatok azt mutatják, nem emelkedett jelentősen a támogatottságuk. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az elmúlt években is voltak nagyobbnak számító tüntetések, többek között a sajtószabadság, az internetadó, a vasárnapi boltbezárás tárgykörökben, ahol fel is tűntek újabb és újabb ellenzéki szereplők, ám végül ezeket az akciókat sem tudták konkrét voksokra váltani. A mostani tüntetés hullám legfőbb kérdése, hogy fent tudják-e tartani az érdeklődést hosszútávon, ki tud-e alakulni olyan valós, akár civil mozgalom, ami tömöríti azokat, akik azt mondják, mindegy, ki vezeti az országot, csak ne Orbán Viktor és a Fidesz legyen az.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: