Kereső toggle

Valakinek ünnep, valakinek elnyomás

Kisebbségi anomáliák a Kárpát-medencében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a magyar kormány párbajokat vív Brüsszellel, kevesebb szó esik azokról a konfliktusokról, melyekkel a Kárpát-medencében élő magyaroknak kell szembesülniük. Kárpátalján pattanásig feszült a helyzet, de Romániában is naponta lehet hallani jogcsorbító intézkedésekről.

A Sargentini-jelentés egyik legfontosabb kritikája a magyar kormánnyal szemben az alapvető szabadságjogok sérelme volt. Ezzel párhuzamosan Ukrajnában és Romániában is számos olyan incidens történt az elmúlt hónapokban, amelyek nagyon is aggályosak az emberi, főként a kisebbségi jogok szempontjából.

Ezért is váltott ki élénk visszhangot Jean-Claude Juncker kijelentése, aki az Európai Parlamentben Klaus Iohannis román elnököt üdvözlő beszédében azt nyilatkozta: Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma nem csupán román, hanem európai ünnep is. Tette ezt akkor, amikor Hargita megye prefektusa ötezer lejnyi pénzbírságot rótt ki szerdán Székelyudvarhely polgármesteri hivatalára a piros-fehér-zöld színű szalagok miatt, amelyekkel a hivatal október 23-a alkalmából díszítette a város utcáit. Azt kifogásolták, hogy Székelyudvarhelyen a közterületen található villanyoszlopokra a román zászlók nélkül tűzték ki az ünnepre Magyarország zászlaját. A prefektus kitért arra is, hogy a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal „visszaeső szabálysértő”, ezért a kiszabható bírság felső értékét állapította meg.

Kovászna és Hargita megye prefektusa egyébként már március 15-e után is megbüntetett több székelyföldi várost, köztük Sepsiszentgyörgyöt, Kézdivásárhelyt és az ismételten pórul járt Székelyudvarhelyt is. Ennek fényében különösen felháborító lehet Juncker azon mondata, miszerint minden, ami román, egyben európai is, ezért december elsején Európa közösen ünnepli meg a Romániának és Európának is fontos pillanatot. Volt azonban a Juncker-beszédnek figyelmeztető része is, hiszen felszólította az országot, hogy mihamarabb csatlakozzanak az áruk és az emberek szabad mozgását biztosító schengeni övezethez. A román kormánynak és parlamentnek pedig azt üzente: a csatlakozást nem szabad veszélyeztetni azáltal, hogy hátat fordítanak a jogállami elveknek.

Magyarellenes szervezet venné el a magyar iskola nevét

Márpedig a kisebbségi jogok csorbulásának nemcsak a fent idézett zászlós történet a bizonyítéka, hanem például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium körül kibontakozó botrány is. Az ingatlan tulajdonjoga ügyében jelenleg is zajlik a peres eljárás, mivel azt az 1948-as kommunista államosítás során a református egyháztól vették el. A román állam 2002-ben visszaszolgáltatta az ingatlanokat a református egyháznak, később azonban egy feljelentés nyomán a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) büntetőpert indított a visszaszolgáltatási kérelmet elbíráló bizottság tagjai ellen, akiket 2014 novemberében jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, az ingatlanokat pedig újra államosították. Az egyház újabb kérését 2016 májusában elutasította a restitúciós bizottság. Az elutasító határozat megsemmisítéséért indított perben első fokon eljáró brassói táblabíróság nem fogadta el az egyház érveit. A legfelsőbb bíróság a Brassóban 2016 decemberében hozott ítélet ellen benyújtott egyházi fellebbezés ügyében hirdet döntést november 6-án, ám a kedélyek addig sem csillapodnak.

Egy magyarellenességéről ismert blogger által alapított szervezet, a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) ugyanis a kollégium homlokzatáról is el szeretné tüntetni az intézmény nevét jelölő feliratot.

Az iskola bejárata mellől korábban szintén az ADEC keresete nyomán távolították el a „Református Székely Mikó Kollégium” feliratú táblát. A vitában, amely arról szól, hogy viselheti-e a kollégium továbbra is eredeti nevét, a diákok is kiálltak intézményük mellett: az iskola ablakaiba kiragasztott óriási betűkkel írták ki a „Mikó” feliratot, így tiltakozván az intézmény nevét érintő támadások ellen. 

Elnyomottból elnyomó?

1918-ban Iuliu Maniu román miniszterelnök a gyulafehérvári román nagygyűlésen kijelentette, hogy a román nép nem akar elnyomottból elnyomóvá válni. Pár nappal később a kolozsvári magyar nemzetgyűlés a következő – a fenti kijelentéssel szinkronban lévő – határozatot hozta: „Nem akarunk uralkodni más nemzeten. De nem tűrjük el és el nem viseljük, hogy fölöttünk más nemzet uralkodjon.” A lapunknak nyilatkozó külhoni magyarok szerint még mindig nehéz a kisebbségi lét Romániában.

„Hivatalokban vezető állást általában magyarok nem tölthetnek be, csakis szerencsés ismeretségeknek köszönhetően, és számos olyan eset van, amikor a saját bőrünkön érezzük, hogy csorbulnak a magyarság jogai” – fogalmazott egy, a közéletet közelről ismerő forrásunk. Azt azonban hangsúlyozták, hogy még mindig jóval kedvezőbb a helyzet, mint Kárpátalján, ahol Ukrajna sokkal nagyobb nyomás alatt tartja az ott élő magyarságot.

Az ukrán nyelvtörvény sérti a kisebbségi jogokat

Az elmúlt hónapokban komoly diplomáciai konfliktus bontakozott ki Ukrajna és Magyarország között. Kezdetben a régóta húzódó ukrán nyelvtörvény borzolta a kedélyeket. A kijevi parlament október 4-én első olvasatban megszavazta a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az országban az egyetlen állami és hivatalos nyelv az ukrán, annak használatát kötelezővé tennék az oktatásban és több más területen.  A minap az ügy kapcsán tizenkilenc európai parlamenti képviselő fejezte ki aggodalmát az első olvasatban elfogadott törvény miatt, nyílt levelükben a Velencei Bizottság véleményének kikérésére szólítottak fel a jogszabály végleges jóváhagyása előtt.

Bocskor Andrea kárpátaljai fideszes képviselő levélben tájékoztatta a szerinte kisebbségi jogokat sértő törvényről Antonio Tajanit, az Európai Parlament elnökét. A mostani törvény jelentősen kiterjeszti az ukrán mint államnyelv használati körét, teljes körű uralmát a társadalmi, politikai, kulturális és gazdasági élet minden területén, és ezzel óriási mértékben korlátozza a kisebbségi nyelvek, köztük a magyar használatára vonatkozó jogokat. Bocskor Andrea szerint fontos, hogy az Európai Unió kísérje figyelemmel a törvényalkotási folyamatot, és gyakoroljon nyomást Ukrajnára az alapvető emberi jogok biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az új törvények megalkotásakor kikérjék a nemzeti kisebbségeket képviselő szervezetek és a releváns nemzetközi intézmények véleményét.

Listák és konzulok

Szintén óriási port kavart az úgynevezett „listaügy”. A Mirotvorec (Béketeremtő) ukrán portál ugyanis több mint ötszáz, magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyar nevét hozta nyilvánosságra (Ukrajna kezdettől tiltja, de eddig nem szankcionálta a kettős állampolgárságot). Jaroszlav Halasz, Kárpátalja humán ügyekért felelős helyettes kormányzója ezt követően jelentette be, hogy a lista alapján a hatóságok több száz állami tisztviselőt és önkormányzati képviselőt fognak átvilágítani kettős állampolgárság ügyében.

Szeptember 19-én az ukrán állami hírügynökség kiszivárogtatott egy rejtett kamerával készült felvételt, amely felkerült a YouTube videomegosztóra is. Ezen ukrán állampolgárok magyar állampolgársági esküt tesznek és magyar útlevelet kapnak a beregszászi konzulátuson. A felvétel miatt tovább romlott Magyarország és Ukrajna viszonya. Pavlo Klimkin külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy a beregszászi magyar konzulátus alkalmazottai megsértették Ukrajna törvényeit, ezáltal a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Kifogásolta továbbá, hogy a konzulátus munkatársai azt javasolták az esküt tevőknek, hogy titkolják el magyar útlevelüket az ukrán hatóságok elől.

A vita arról szól, hogy vajon lehet-e egyáltalán Ukrajnában kettős állampolgár valaki, ugyanis az alkotmány erre vonatkozó 4. cikke nem fogalmaz egyértelműen, amikor megállapítja, hogy az országban „egységes” állampolgárság van. Az ügy kirobbanását követően Ukrajna kiutasította a beregszászi konzult. Szijjártó Péter külügyminiszter nem hagyta válasz nélkül a döntést. Egyrészt közölte, hogy a magyar álláspont szerint a diplomaták nem sértették meg sem a magyar, sem az ukrán, sem a nemzetközi jogszabályokat, másrészt Magyarország is kiutasított egy ukrán konzult.

Magyarország bekeményített

Szintén a feszült ukrán–magyar viszony következménye, hogy hazánk vétója miatt elmarad egy december elejére tervezett NATO–Ukrajna csúcstalálkozó. Sajtóértesülések szerint ezen lépést a nemrég kinevezett amerikai nagykövet, David Cornstein sem hagyta szó nélkül, aki arra szólította fel mindkét felet, hogy rendezzék a viszonyukat, sőt a közvetítő szerepet is vállalta. Szijjártó Péter mindenesetre az elmúlt hetekben többször is egyeztetett ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel. Utolsó találkozásuk alkalmával a magyar külügyminiszter egy kisebbségvédelmi egyezmény megkötését javasolta Ukrajnának. Az egyezmény szabad nyelvhasználatot biztosítana a nemzetiségeknek a vallásgyakorlás, a kultúra, az oktatás és a közigazgatási intézkedések esetében. Szijjártó Péter hangsúlyozta, a bizalom újjáépítésére van szükség a két ország között, az ukrán fél pedig a javaslat tanulmányozására tett ígéretet. A cél, hogy a két ország kormánya tartózkodjon olyan politika folytatásától, amely egy nemzeti közösség asszimilációjához vezethet, és amely egy-egy térségben megváltoztatná a nemzetiségi összetételt. Pavlo Klimkin úgy nyilatkozott, szükség van a külföldön élő ukránok érdekeinek védelmére is, és hozzátette, hogy az erről megkezdett párbeszéd folytatódni fog. Mint mondta, Magyarországnak is többet kell tennie a területén élő ukrán közösségért.

A fejleményeket a nemzetközi színtéren is sokan kíváncsian figyelik, már csak azért is, mert 2019-ben választások lesznek Ukrajnában, melyeket nagyban befolyásol az orosz, illetve amerikai hatás is. Hogy a jelenlegi kormányzat végül tartós megbékélésre igyekszik-e majd Magyarországgal, az még a jövő zenéje. Annyit legalább sikerült elérni, hogy a magyarok Kárpátaljáról történő deportálásáról szóló aláírásgyűjtés már lekerült Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának honlapjáról.

 

Olvasson tovább: