Kereső toggle

Uniós útvesztő

Egy jogszabály születése

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szakmai vagy bürokratikus döntéshozatal? Demokrácia vagy technokrácia? Nemzetállamok Európája vagy Egyesült Európai Államok? Ezek a kérdéspárok feszülnek egymásnak az Európai Unió működésével kapcsolatban. Hogy pontosan milyen ez a működés, azt az uniós jogalkotás mechanizmusa mutatja meg leginkább.

 

Minden nemzetállamnak egyedi a törvényhozása: vannak egykamarás, kétkamarás parlamentek, van, ahol a királynak, máshol a köztársasági elnöknek kell jóváhagynia a szöveget a jogszabállyá váláshoz. A jogalkotás folyamata laikusok számára sokszor nehezen átlátható, de eredményét az egész közösség elismeri. Egyrészt azért, mert azt érezzük, hogy a rendszeresen megrendezett választásokon van beleszólásunk abba, milyen törvények születnek. Másrészt pedig bízunk magában az intézményben, a jogrend igazságosságában. Végül pedig, ha az előzőekben meg is inog a hitünk, tartunk a kihágásokat követő szankcióktól.

Ennek ellenére vannak rendszerellenes, anarchista mozgalmak, melyek a törvények tudatos megszegésére buzdítanak (ez a polgári elégedetlenség), viszont ezek jól működő társadalmakban csupán egy szűk kisebbséget alkotnak. Az Európai Unió törvényhozásával kapcsolatban viszont egyre gyakrabban hallunk olyan jelzőket, mint az antidemokratikus, bürokratikus, fejközpontú, felesleges stb. Ezeknek a kifejezéseknek a széles körű terjedése aláássa az uniós döntéshozatallal kapcsolatos bizalmat. De van-e alapjuk ezeknek az aggodalmaknak, vagy pusztán egy, a nemzeti törvényhozásoknál bonyolultabb rendszerrel van dolgunk, melytől ismeretlensége miatt tartunk?

Ismerjük meg a szereplőket!

Jogászoknak is komoly szellemi kihívást jelent az Európai Unió jogalkotási folyamatában való elmélyülés. Az uniós döntéshozatali eljárás annyira szövevényesen sokrétű, és oly sokat változott az elmúlt időszakban, hogy ember legyen a talpán, aki ki tudja bogozni. Először is érdemes magukkal a szereplőkkel megismerkedni, akik a rendes jogalkotási eljárásban részt vesznek (a rendkívüli eljárási formák bemutatása szétfeszítené e cikk kereteit).

A döntéshozatal egyik szereplője az Európai Parlament, mely a politikai viták és a jogalkotás fontos fóruma. Ez viszont nem mindig volt így – egészen 1979-ig kellett várni az EP-képviselők közvetlen választására, és csak 1992-ben vált társtörvényhozóvá a Parlament az Európai Uniót megalapító Maastrichti Szerződés létrejöttével. Eredetileg csak tanácskozó szerepet szántak neki, a mostani együttdöntési jogkörét annak köszönheti, hogy Brüsszel szerette volna az uniós intézmények iránti bizalmat (és a tagállamok létszámát is) növelni a 90-es évektől. Ez pedig elég nehezen lett volna elképzelhető úgy, hogy az egyetlen, uniós polgárok által választott testületnek nincs komoly szerepe a közösségi jogalkotásban.

Európai Tanács vs. Európai Unió Tanácsa

 

Második fontos szereplőnk az Európai Unió Tanácsa, amely a Parlament mellett a legfőbb döntéshozó szerv (nem összetévesztendő a kormányfőkből álló, félévente ülésező politikai szervvel, az Európai Tanáccsal). Az uniós országok illetékes minisztereinek üléseit jelöli, ennek keretében uniós jogszabályokat vitatnak meg, módosítanak és fogadnak el, illetve összehangolják az uniós szakpolitikákat. A miniszterek felhatalmazás alapján a kormányuk nevében kötelezettséget vállalhatnak a Tanács ülésein elfogadott intézkedések végrehajtására. Míg az uniós szervezetrendszerben az Európai Parlament képviseli a népet, addig a Tanácsban ülők a tagállamok nemzeti érdekeit testesítik meg.

Európai Bizottság

 

Az Európai Bizottság magát az uniót képviseli a közösségi törvénygyárban. A brüsszeli székhelyű, a nemzeti politikai érdekektől elviekben független végrehajtó szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik az új uniós jogszabályjavaslatok kidolgozása.  Az általános politikai függetlensége azért erősen kérdéses, főleg úgy, hogy a tagállamokban feltörekvőben van az euroszkepticizmus (lásd keretes írásunkat), a Bizottságnak viszont mindenek felett az Európai Unió érdekeit kell képviselnie, ebből pedig komoly konfliktusai voltak már a Tanáccsal, az Európai Parlamenttel és nemzeti kormányokkal is.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: