Kereső toggle

Elitkutatás

Mit csinálnak a magyar EP- képviselők?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikustemető vagy komoly szakmai agytröszt az Európai Parlament? Miért van az, hogy szinte semmit nem tudunk a magyar EP-képviselők tevékenységéről? Kik a legaktívabb és legbefolyásosabb politikusaink Brüsszelben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a 2014–19-es ciklus vizsgálatával.

 

Számos megközelítésből lehet foglalkozni az Európai Unióval. Ám meglehetősen keveset hallunk és tudunk az egyetlen közvetlenül választott intézményről, magáról az európai parlamenti képviselő testületről. Ez azért jelent problémát, mert egyetlen szervezet működése sem érthető a szereplők nélkül, akik az intézményi keretek tartalommal való megtöltéséért felelnek.

Az Európai Parlamentbe minden ország lakosságarányosan delegálja képviselőit, jelenleg 751 tagja van (ez a létszám a Brexit után 73 képviselővel csökkenni fog). Magyarország 21 küldöttjét ötévente választjuk, főleg belpolitikai üzenetek és pártinformációk mentén. Ezt követő tevékenységüket homály fedi. Éppen ezért gyakran használt kifejezés az Európai Parlamentre a „politikustemető”. Kérdés, hogy valóban erről van-e szó, vagy egy ingerküszöb alatt nem jutnak el hozzánk a megfelelő információk?

Szerepfelfogás

Milyen érdekeket is kell képviselnie egy politikusnak, miután az Európai Parlament tagjává választják? A küldő ország vagy az Európai Unió érdekeit? A nagytőkét vagy a kisembert? Európai vagy nemzeti polgárság ügyét? Az az igazság, hogy semmilyen konkrét elvárás nincs velük szemben, ezért főleg saját szerepfelfogásuk és a hazai pártorientációjuk befolyásolja őket.

Ez viszont nem jelent teljes szabadságot, sőt. A képviselők két irányban is függő helyzetben vannak: egyrészt nemzeti, másrészt pedig európai szinten. Politikájának kialakításakor figyelembe kell vennie, hogy végső soron a hazai lakosságtól függ az újabb ötéves megbízatása. Nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a választóit, ezért foglalkoznia kell belpolitikai ügyekkel is.

Az európai dimenziót pedig a brüszszeli szervezetrendszeren belüli előmenetel lehetősége jelenti (például frakció nélkül nem sokat tud elérni egy képviselő, a frakción belüli pozíciószerzéshez pedig komoly lojalitás szükséges az adott európai pártcsaládhoz). Tehát míg otthon az újraválasztásán dolgozik a képviselő, közben Strasbourgban és Brüsszelben is helyt kell állnia, ugyanis ha sikerül az uniós intézményekben elismerést szereznie, könnyen tud karriert építeni hazai támogatástól függetlenül is. Minden egyes EP-képviselő ebbe a kettős dilemmába kerül, ezen tengely mentén dönti el, hogy milyen politikus lesz.

Képviselői kategóriák

A sokszor egymással is ütköző érdekek és szerepfelfogások alapján a Policy Solutions  négy kategóriára osztotta fel az európai parlamenti politikusok tevékenységét. A képviselet fókusza alapján megkülönböztetnek nemzeti és európai dimenziót, míg a képviselet iránya szerint szakpolitikai és politikai arculatot.

Az így keletkezett képviselőtípusok az alábbiak lehetnek:

• uniós szakpolitikus: munkájának középpontjában az EU közpolitikai hatékonyságának javítása áll. Választott ügyeinél nem meghatározóak a nemzeti érdekek.

• nemzeti szakpolitikus: eszköztára megegyezik az unióséval, a hangsúly viszont teljesen máshol van. Fő célja a küldő országnak kedvező közpolitikai változás elérése. Siker az, ha országa számára valamilyen kézzel fogható, előnnyel járó eredményt ér el.

• uniós politikus: az Európai Unióra a politikai kihívások abszolút megoldásaként tekint. Érdekérvényesítés esetében független a nemzetállamától, általános világnézeti és értékrendi alapokon nyugszik (például emberi jogok, jogállamiság elvei).

• nemzeti politikus: azon ügyek élveznek elsőbbséget nála, amelyek saját országa számára  kiemelt politikai üggyé váltak (például migráció, nemzetiségi jogok).

 

Ezeken a tudatos szerepfelfogásokon túl szubjektív elemek (szociológiai-demográfiai, értékrendbeli és politikai szocializációs tényezők) is befolyásolhatják a képviselő politikájának formálódását. Az EP-ben eltö̈ltö̈tt idő̋, az é́letkor, a korábbi politikai tapasztalat jellege, az euró́pai pártcsalá́d szí́nezete, a bal-jobb ö̈ndefiní́ció́ é́s a jö̈vő̋re vonatkozó́ karrierambíció́k olyan tényezők, amelyek alapján meg lehet becsü̈lni a politikus viselkedé́si straté́giá́já́t. A politikai-szakpolitikai é́s az euró́pai-nemzeti erővonalaknak má́s a gyö̈kere, elté́rő̋ vá́ltozó́k magyarázzá́k azokat. Elő̋bbi esetében a korá́bbi politikai tapasztalat é́s a karrierambí́ció́ bí́r a legnagyobb magyarázó́ erő̋vel, utó́bbi esetben pedig az é́letkor, a pá́rtcsalá́d é́s a bal-jobb ö̈nmeghatá́rozás jelzik legpontosabban a politikus pozí́ció́ját. Viszont fontos azt leszögezni, hogy  nincsenek vegytiszta szereplők, maximum domináns álláspontról lehet beszélni.

Szakpolitikai gárda

A Policy Solution a konkrét szerepek azonosítása érdekében egy friss elemzésében részletesen vizsgálta a 2014–2019 között megválasztott magyar képviselők tevékenységét.

Szakpolitikusi szerepben három képviselő, a néppárti Deutsch Tamás és a zöldek magyar képviselői, Jávor Benedek és Meszerics Tamás emelkedtek ki. Az európai parlamenti szakpolitikai munka csú́csá́t a raportőrké́nt készí́tett jelenté́sek adják. Ezen a területen a nagyobb frakció́kba tartozó́ EP-képviselők kedvezőbb helyzetben vannak, mint a kisebb frakciók tagjai, illetve a frakción kívü̈li függetlenek. A jelentéstevői szerepre való felkérés nemcsak a politikai csoportok alkuját jelzi, hanem azt is, hogy a ké́pviselő̋t szakmailag alkalmasnak találják a feladat elvégzésére.

A szakpolitika másik dimenziója az árnyékelőadói jelentések (egy adott frakció véleményét tükröző álláspont) készítése. Ebben a jelentéseknél jóval aktívabbak a magyar képviselők. Közülü̈k is toronymagasan kiugrik a kategó́ria élén álló Jávor Benedek, aki a vizsgált időszakban 13 témában 112 alkalommal írt árnyé́kelőadói jelenté́st. Egészen kiemelkedőnek szá́mít a magyar mezőnyből Meszerics Tamás is, aki ugyancsak több mint egy tucat esetben készített árnyékelőadói jelentést. Ezen a területen kimagaslóknál biztosan a nemzeti vagy uniós szakpolitikusi pozíció dominál.

A Legaktívabb  képviselők

 

A képviselők politikai aktivitását első̋sorban a plenáris ü̈lé́sen való felszólalásokból, az uniós intézmények felé benyújtott kérdésekből, az állásfoglalási indítványokból és az írásbeli nyilatkozatokból lehet mérni. A plenáris ülésen való felszólalások jelentős része leginkább a hazai választóknak szóló politikai üzenet, hiszen az egyes jogszabálytervezetek szakmai vitáit a szakbizottságokban már a plenáris ülés előtt lefolytatták a képviselők. A felszólalásoknak viszont komoly politikai súlya lehet, hiszen a sajtó előszeretettel idézi ezeket, és ez az egyetlen lehetőségük a képviselőknek, hogy a teljes plénum előtt kifejtsék álláspontjukat.

Az EP-n belüli politikai munka terén a dobogó legfelső fokán Szanyi Tibor áll. Szanyi szólalt fel a legtöbbször plená́ris ülésen, ő adta be a legtöbb íŕásos nyilatkozatot és állásfoglalásra irányuló indítványt, emellett a harmadik helyen végzett a parlamenti kérdések képzeletbeli rangsorában is. A néppárti politikusok közül a politikai munkát tekintve kiemelkedik két képviselő is: Pelczné Gáll Ildikó, illetve Erdős Norbert. Pelczné Gáll Ildikó, aki az EP alelnöke is, a parlamenti felszólalások és az állásfoglalásra irányuló indítványok tekintetében teljesít jól.

A passzív képviselők mezőnyében első helyezett a néppárti Schöpflin Gyö̈rgy, őt szorosan követi az LMP-ből frissen kilépett Meszerics Tamás és a DK-s Niedermüller Péter. A három, 2014-ben jobbikosként az EP-be került képviselőből kettő, Morvai Krisztina és Kovács Béla is a politikailag gyengén teljesítő képviselők táborát erősítik a Policy Solutions elemzése szerint.

Erős hazai

A VoteWatch elnevezésű európai politikai elemző cég és adatbázis politikai befolyás alapján rangsorolta a 2014–19-es ciklus EP-képviselőit. Az eredmény azt igazolja, hogy az aktivitásból (mind szakpolitikai, mind politikai értelemben) nem következik tényleges hatalom. Az Európai Parlament működését elég jól mutatja, hogy a felszólalások, jelentések  száma egyáltalán nem tükrözi, hogy egy-egy képviselőnek ténylegesen mekkora hatása van az európai döntéshozatalban. A VoteWatch a legbefolyásosabb 50-jébe egyetlen magyarnak sikerült bekerülnie, Szájer Józsefnek.

A jelentéstevői és árnyékjelentéstevői tevékenységeket parlamenti elfogadásuk alapján súlyozó elemzés erősebbnek ítéli Szájer két árnyékjelentéstevői véleményét, ami érdemben befolyásolt egy jelentést, mint Szanyi összes parlamenti felszólalását. Emellett plusz pontot kapott azért, hogy a legnagyobb frakció, a néppárti képviselőcsoport alelnökének választották meg. A Néppárton belül ő felel a frakcióegységért (mindenki egy irányba szavazzon stratégiailag fontos kérdésekben). Így nem meglepő, hogy a szavazások tekintetében az egész Európai Parlamentben ő a második leghűségesebb a saját politikai családjához.

Elmúlt 4 év

Az elmúlt négy évben a 21 magyar EP-képviselő közül sokan szakpolitikai munkájukkal hívták fel magukra a figyelmet, mások felszólalásaikkal Magyarország, a magyar állampolgárok vagy az Európai Unió vélt vagy valós érdekeiért. Többen azonban erősítették azokat a sztereotípiákat, hogy az Európai Parlament egy politikai elfekvő, és néma képviselőként alig mutattak fel eredményt, és tényleg csak fizetést felvenni járnak Brüsszelbe. Talán ez is segít tudatosabban választani a következő szavazáson.

 

 

Olvasson tovább: