Kereső toggle

Elitkutatás

Mit csinálnak a magyar EP- képviselők?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikustemető vagy komoly szakmai agytröszt az Európai Parlament? Miért van az, hogy szinte semmit nem tudunk a magyar EP-képviselők tevékenységéről? Kik a legaktívabb és legbefolyásosabb politikusaink Brüsszelben? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a 2014–19-es ciklus vizsgálatával.

 

Számos megközelítésből lehet foglalkozni az Európai Unióval. Ám meglehetősen keveset hallunk és tudunk az egyetlen közvetlenül választott intézményről, magáról az európai parlamenti képviselő testületről. Ez azért jelent problémát, mert egyetlen szervezet működése sem érthető a szereplők nélkül, akik az intézményi keretek tartalommal való megtöltéséért felelnek.

Az Európai Parlamentbe minden ország lakosságarányosan delegálja képviselőit, jelenleg 751 tagja van (ez a létszám a Brexit után 73 képviselővel csökkenni fog). Magyarország 21 küldöttjét ötévente választjuk, főleg belpolitikai üzenetek és pártinformációk mentén. Ezt követő tevékenységüket homály fedi. Éppen ezért gyakran használt kifejezés az Európai Parlamentre a „politikustemető”. Kérdés, hogy valóban erről van-e szó, vagy egy ingerküszöb alatt nem jutnak el hozzánk a megfelelő információk?

Szerepfelfogás

Milyen érdekeket is kell képviselnie egy politikusnak, miután az Európai Parlament tagjává választják? A küldő ország vagy az Európai Unió érdekeit? A nagytőkét vagy a kisembert? Európai vagy nemzeti polgárság ügyét? Az az igazság, hogy semmilyen konkrét elvárás nincs velük szemben, ezért főleg saját szerepfelfogásuk és a hazai pártorientációjuk befolyásolja őket.

Ez viszont nem jelent teljes szabadságot, sőt. A képviselők két irányban is függő helyzetben vannak: egyrészt nemzeti, másrészt pedig európai szinten. Politikájának kialakításakor figyelembe kell vennie, hogy végső soron a hazai lakosságtól függ az újabb ötéves megbízatása. Nem teheti meg, hogy figyelmen kívül hagyja a választóit, ezért foglalkoznia kell belpolitikai ügyekkel is.

Az európai dimenziót pedig a brüszszeli szervezetrendszeren belüli előmenetel lehetősége jelenti (például frakció nélkül nem sokat tud elérni egy képviselő, a frakción belüli pozíciószerzéshez pedig komoly lojalitás szükséges az adott európai pártcsaládhoz). Tehát míg otthon az újraválasztásán dolgozik a képviselő, közben Strasbourgban és Brüsszelben is helyt kell állnia, ugyanis ha sikerül az uniós intézményekben elismerést szereznie, könnyen tud karriert építeni hazai támogatástól függetlenül is. Minden egyes EP-képviselő ebbe a kettős dilemmába kerül, ezen tengely mentén dönti el, hogy milyen politikus lesz.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: