Kereső toggle

Tiszta kezek vagy brüsszeli inkvizíció?

Szuverenitási vagy korrupciós kérdés a közösségi ügyészség?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egymillió magyar állampolgár aláírását gyűjtené össze a Fideszből és az LMP-ből is távozó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos, aki így kényszerítené ki a kormányból, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

 

Karácsonyig szeretne egymillió aláírást gyűjteni az immáron független képviselő, Hadházy Ákos. Az ellenzéki pártok közül az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum is jelezte, hogy támogatják a kezdeményezést, furcsa módon Hadházy korábbi pártja, az LMP egyelőre még nem döntötte el, hogy beáll-e a sorba, pedig a választási programjukban kiemelt helyen szerepelt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Az ügy azért is kacifántos, mert közjogi értelemben nincs eredménye az aláírásgyűjtésnek, egy korábbi törvényi szabályozás értelmében ugyanis nem lehet népszavazást kiírni olyan kérdésben, ami nem a Parlament, hanem a kormány hatásköre, márpedig a fenti csatlakozási kérdés ebbe a kategóriába esik.

Egymillió aláírás ennek ellenére egy kellően erőteljes üzenet lehet a kormánynak, gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt években a vasárnapi zárva tartás, az internetadó, vagy éppen a tervezett olimpia kapcsán történő (jóval kisebb mértékű) felhördülés hatására is meghátrált a Fidesz. Azonban erősen kérdéses, hogy összegyűlik-e a lakosság tizedét érintő aláírás. Főleg úgy – ismerve az ellenzék megtépázott helyzetét – hogy semmi sem garantálja, lesznek-e egyáltalán aktivisták, akik a hideggel dacolva képesek lesznek egy sok esetben átláthatatlannak és bonyolultnak tűnő kérdésről meggyőzni a lakosságot.

Európai Ügyészség életre hívása

Az Európai Ügyészség még nem jelenti feltétlenül a teljes nemzeti igazságszolgáltatás központosítását. Az Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság közleményében az alábbi módon indokolta: „A nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. A szervezett bűnözés évről évre több milliárd eurós nyereségre tesz szert a nemzeti szabályok és a nemzeti büntetőeljárások megkerülésével. A forgalmi adó területén kívül a tagállamok 2015-ben mintegy 638 millió euró összegű csalárd szabálytalanságról tettek bejelentést a Bizottságnak. A tagállami ügyészeknek csak korlátozott eszközeik vannak a nagyszabású, határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Áttörő változást hoz, hogy az új Európai Ügyészség Európa-szerte gyors nyomozásokat és valós idejű információcserét végez majd.” 

Első hallásra arról szól a fáma, hogy az EU-s források felhasználása körül történő bűncselekményeket egy közös ügyészség vizsgálja ki, mivel sok esetben úgy ítélték meg, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás nem a megfelelő módon térképezte fel ezeket az ügyeket.

Viviane Reding, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és EU-s polgárságért felelős korábbi biztos vezetésével még 2013-ban tettek javaslatot az Európai Tanácsnak az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására, mivel úgy ítélték meg, hogy a határokon átnyúló csalások miatt évente több tíz milliárd euró hozzáadott értékadó bevételtől esnek el a tagállamok.

Hangsúlyozottan az a feladatuk, hogy nyomozzanak, és ha kell, emeljenek vádat, méghozzá azon bűncselekményeknél, melyeket az Európai Unió költségvetésével szemben követnek el. Ezenfelül az EU pénzügyi érdekeit sértő más bűncselekmények esetén is joguk lenne a fellépésre, ideértve a tízezer eurót meghaladó csalások és áfacsalások ügyét. A központ Luxemburg, az EU 28 tagállamából pedig 22 csatlakozott is az Európai Ügyészséghez. Magyarország mellett Lengyelország, Svédország, Dánia, Írország és Anglia maradt távol az asztaltól. Hivatalosan 2020-ban áll fel a szervezet, de a most csatlakozó országokban már a csatlakozás bejelentésének pillanatától elkövetett ügyekben nyomozhat majd az új ügyészség.

Az uniós pénzek felhasználása eddig sem folyt kontroll nélkül – hasonló funkciót tölt be jelenleg az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), melynek ténykedése a magyarok előtt is ismert, hiszen az elmúlt években többek között a négyes metró MSZP-SZDSZ időszakra visszanyúló botrányával, illetve a jelenlegi kormánypártokhoz köthető közbeszerzési ügyekkel kapcsolatban is vizsgálódtak. Nekik azonban csupán vizsgálódási jogkörük van, vádat nem emelhetnek senki ellen, az egyelőre nemzeti hatáskörben marad. (Az OLAF feljelentése alapján egyébként a Legfőbb Ügyészség Magyarországon több ügyben is nyomozást indított, az eljárás jelenleg is zajlik.)

Az Európai Ügyészség viszont jóval összetettebb jogkörrel bír majd, a nyomozás mellett joga lenne vádat is emelni bizonyos csalások esetén. A terv bírálói szerint azonban egy ilyen intézményhez való csatlakozás tovább csökkentené egy nemzet szuverenitását, ráadásul semmi garancia nincs arra, hogy ezen ügyészség nem lenne Brüsszel kiszolgálója. Fideszes politikusok többször is beszéltek arról, hogy már az ügyészség elődjének tekinthető OLAF is oly módon próbálta befolyásolni a magyarországi politikai kampányt, hogy tudatosan, sok esetben a tényektől elrugaszkodott, politikai színezetű jelentéseket tettek közzé.

A kormány álláspontja szerint egyébként jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek eljárhatnak az unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, és egy új hivatal létrehozása ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna. Trócsányi László igazságügyi miniszter azt nyilatkozta: „az új intézmény felállítása a meglévő európai uniós bűnüldözési intézményeket, így az Eurojustot és az OLAF-ot gyengítené, noha ezek nagyon komoly eredményeket érnek el. Amennyiben európai ügyészséget szeretnének létrehozni, akkor az Eurojust szervezeti alapjain kell azt létrehozni.” 

Folyamatban lévő eljárások

A Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség egyébként kitért arra is, hogy az esetleges ügyeket kivizsgálják és kezelik. „Minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség elrendelte a nyomozást, illetve ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – hangsúlyozták”. A közlemény szerint ha egy OLAF-ajánlás nyomán indult ügyben a költségvetési csalás mellett a vesztegetés gyanúja is megfogalmazódik, a nyomozás – mint a 4-es metró ügyében – ezen körülményre is kiterjed.

Az OLAF eddigi 33 ajánlása és négy jelzése nyomán indult nyomozások eredményeként a mai napig összesen hét ügyben emelt vádat az ügyészség. Ezen túlmenően az OLAF egy 2011-es zárójelentése nyomán lefolytatott nyomozás eredményeként ugyancsak vádat emelt az ügyészség. Így – a teljes időszakot tekintve – az eddigi, összesen nyolc vádemelés nyomán eddig két elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság. További hat ügyben még nem született ítélet, hét ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás – olvasható az ügyészség közleményében.

Szervezetrendszer

Az Európai Ügyészség egyébként az európai delegált ügyészekre épül, a központi luxemburgi irodában az európai főügyész és 20 európai ügyész vezeti a nyomozók munkáját. Még előzetes letartóztatást is kezdeményezhet, egyeztetve a nemzeti hatóságokkal, amennyiben úgy ítéli meg, hogy erre szükség van. Emiatt a kritikusok szerint aggályos lehet egy ilyen intézmény felállítása. A hatalmi ágak szétválasztása ugyanis fontos, hogy nem csak a nemzeti, de nemzetközi szinten is megvalósuljanak. Márpedig az Európai Ügyészséget az Európai Bizottság hozta létre, így az az európai politikának tartozik felelősséggel, explicite az Európai Unió érdekeit kell kiszolgálnia.

Az új ügyészség ellenzői szerint fennáll a veszély, hogy a formálódó szervezet nem lesz más, mint a lépésről lépésre erősödő brüsszeli „szuperkormány” eszköze a nemzeti kormányok gyengítéséért vívott harcban.

 

Vélemény: Tóth Norbert, nemzetközi szakjogász

A folyamat végén akár európai szuperállam is kialakulhat – értékelte lapunknak a mostani tervet dr. Tóth Norbert nemzetközi szakjogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Mint mondta, régóta zajlik a vita a föderalisták és a nemzetállamok híveinek körében, hogy egy közös ügyészség elősegítené, hogy az Európai Unió politikai unióvá alakuljon. „Ügyészségei az államoknak vannak” – foglalta össze Tóth Norbert – kiemelve, hogy az EU nem minősül államnak, nincs szuverenitása, de egy sor kérdésben úgy tesz, mintha önálló állam lenne, pedig nem az. „Szokás vádolni azokat az országokat, akik nem csatlakoznak, hogy hátsó szándék vezérli őket, félnek attól, hogy az Európai Ügyészség kivizsgál kényes ügyeket. De akkor felteszem a kérdést, hogy Svédország, amiről nagyon kevesen gondolják, hogy pénzügyi visszaéléseket követne el, miért ódzkodik?” – hangoztatta a szakértő, hozzátéve, hogy Svédországban mind a bal-, mind a jobboldalon vannak ellenzői és támogatói is az ötletnek. Tóth Norbert szerint a puding próbája az evés, meg kell várni, hogy miként teljesít az új szervezet. Akkor érdemes közös megoldásokat egy adott területen intézményesíteni, ha az hatékonyabban tud működni. Az Európai Ügyészség terve kicsit hasonlít a nemzetközi határvédelem ötletéhez. Mi a garancia, hogy jobban fognak ezek az intézmények működni? – tette fel a kérdést a nemzetközi jogász.

 

Olvasson tovább: