Kereső toggle

Tiszta kezek vagy brüsszeli inkvizíció?

Szuverenitási vagy korrupciós kérdés a közösségi ügyészség?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egymillió magyar állampolgár aláírását gyűjtené össze a Fideszből és az LMP-ből is távozó országgyűlési képviselő, Hadházy Ákos, aki így kényszerítené ki a kormányból, hogy Magyarország is csatlakozzon az Európai Ügyészséghez.

 

Karácsonyig szeretne egymillió aláírást gyűjteni az immáron független képviselő, Hadházy Ákos. Az ellenzéki pártok közül az MSZP, a DK, a Párbeszéd és a Momentum is jelezte, hogy támogatják a kezdeményezést, furcsa módon Hadházy korábbi pártja, az LMP egyelőre még nem döntötte el, hogy beáll-e a sorba, pedig a választási programjukban kiemelt helyen szerepelt az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. Az ügy azért is kacifántos, mert közjogi értelemben nincs eredménye az aláírásgyűjtésnek, egy korábbi törvényi szabályozás értelmében ugyanis nem lehet népszavazást kiírni olyan kérdésben, ami nem a Parlament, hanem a kormány hatásköre, márpedig a fenti csatlakozási kérdés ebbe a kategóriába esik.

Egymillió aláírás ennek ellenére egy kellően erőteljes üzenet lehet a kormánynak, gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt években a vasárnapi zárva tartás, az internetadó, vagy éppen a tervezett olimpia kapcsán történő (jóval kisebb mértékű) felhördülés hatására is meghátrált a Fidesz. Azonban erősen kérdéses, hogy összegyűlik-e a lakosság tizedét érintő aláírás. Főleg úgy – ismerve az ellenzék megtépázott helyzetét – hogy semmi sem garantálja, lesznek-e egyáltalán aktivisták, akik a hideggel dacolva képesek lesznek egy sok esetben átláthatatlannak és bonyolultnak tűnő kérdésről meggyőzni a lakosságot.

Európai Ügyészség életre hívása

Az Európai Ügyészség még nem jelenti feltétlenül a teljes nemzeti igazságszolgáltatás központosítását. Az Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság közleményében az alábbi módon indokolta: „A nemzeti költségvetések Európa-szerte évente legalább 50 milliárd eurós áfabevételtől esnek el a határokon átnyúló csalások miatt. A szervezett bűnözés évről évre több milliárd eurós nyereségre tesz szert a nemzeti szabályok és a nemzeti büntetőeljárások megkerülésével. A forgalmi adó területén kívül a tagállamok 2015-ben mintegy 638 millió euró összegű csalárd szabálytalanságról tettek bejelentést a Bizottságnak. A tagállami ügyészeknek csak korlátozott eszközeik vannak a nagyszabású, határokon átnyúló pénzügyi bűncselekményekkel szemben. Áttörő változást hoz, hogy az új Európai Ügyészség Európa-szerte gyors nyomozásokat és valós idejű információcserét végez majd.” 

Első hallásra arról szól a fáma, hogy az EU-s források felhasználása körül történő bűncselekményeket egy közös ügyészség vizsgálja ki, mivel sok esetben úgy ítélték meg, hogy a nemzeti igazságszolgáltatás nem a megfelelő módon térképezte fel ezeket az ügyeket.

Viviane Reding, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és EU-s polgárságért felelős korábbi biztos vezetésével még 2013-ban tettek javaslatot az Európai Tanácsnak az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására, mivel úgy ítélték meg, hogy a határokon átnyúló csalások miatt évente több tíz milliárd euró hozzáadott értékadó bevételtől esnek el a tagállamok.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: