Kereső toggle

Milyen a magyar politikus?

A Parlament szociológiája

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A népképviselet legfőbb szerve az Országgyűlés. De vajon mennyire tükrözik a törvényhozók a magyar társadalmat, amelynek képviseletét ellátják? és mennyire fontos, hogy a törvényhozás leképezze az őt megválasztók összetételét?

 

A választásokon való induláshoz (passzív választójog) semmilyen extrém követelmény nincs támasztva, mégis ha megnézzük a rendszerváltás óta felállt T. Házat, elég hasonló képet mutat. Kérdés, hogy az országgyűléstől elvárható-e egyáltalán, hogy összetétele (legalább) részben hasonló legyen az általa képviselt társadalomhoz? Az arányosságot pártolók szerint a polgárok különböző csoportjainak (nők, kisebbségek, fiatalok, szegények stb.) érdekeit leginkább közülük származó politikusok tudják érvényesíteni. Az ezt ellenzők szerint teljesen felesleges, sőt káros ez a megközelítés, a választáson mindenki szabadon indulhat, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, és a végső döntés a szavazóknál van. Ebbe a vitába nem célom belefolyni, viszont az országgyűlés szociológiájának vizsgálata elég jól megmutatja, kinek mekkora esélye van törvényhozóvá válni.

Iskolai végzettség

 

A képviselői munkának nem előfeltétele a felsőfokú végzettség, mégis a mostani és korábbi ciklusokban is kimagasló arányban voltak a diplomások. Jelenlegi összetételben 92 százalék (183 képviselő) a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, ezenfelül hárman abszolutóriummal rendelkeznek. Ez az adat azért különösen érdekes, mivel össztársadalmi szinten a diplomások aránya a 2017-es adatok (KSH) alapján 20 százalék. Valamilyen szintű nyelvtudásról a honatyák 74 százaléka számolt be, ez a nyelvismereti arány is messze meghaladja az országos átlagot, ami a felnőtt lakosság esetében 37 százalék.

Végzettség szempontjából feltűnő többségben vannak a humán területeken diplomát szerzők. Mindig is magas százalékban voltak jelen a jogászok, mostanra szinte hatalmukba vették az országot (40 jogász végzettségű képviselő van). Az arányuk 18,65 százalékról 22 százalék fölé nőtt, vagyis a mostani parlamentben már minden ötödik képviselőnek jogi diplomája van.

Míg az 1990-es választáson gyakori volt, hogy a pártok országosan ismert színészeket indítottak listáikon (Bánffy György, Darvas Iván, Székhelyi József), az előadóművészek napjainkra teljesen kikoptak a Parlament székeiből. Ezenfelül csökkent a gazdasági és műszaki végzettségűek, és nőtt a bölcsészek aránya – 61 bölcsész végzettségű képviselőnk van. Teológus is akad a parlamentben, heten jelöltek meg ilyen típusú diplomát. Az orvosok száma is csökkent, nyolcan ülnek jelenleg bent. És szinte teljesen eltűntek a parlamentből az állatorvosok: 1990-ben még 13-an szereztek mandátumot (még az SZDSZ-nek is volt állatorvosa), idén csak az LMP-sből függetlenné vált Hadházy Ákos került be.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: