Kereső toggle

Kibertér: kényelem vagy védelem?

A Magyar kiberstratégia pillanatképe

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kiberbiztonsági fronton több hónapja nem hallani magyar előrelépésről, holott világszerte nagyjából óránként adnak hírt újabb informatikai offenzíváról. A hibrid háború veszélye már nem távoli valóság, és erre nem csupán Magyarország nincs még közel sem felkészülve…

Az elmúlt hónapokban a Facebook és a Cambridge Analytica elemzőcég nevéhez fűződő adatbotránytól, illetve Amerika és több európai ország választásainak hekkermizériáitól zengett a globális média, a tavalyi évben pedig a NotPetya és a WannaCry zsarolóvírusok borzolták a kedélyeket. Legújabban a COSCO kínai szállítmányozó cég észak-amerikai kommunikációs kapacitásait érte támadás, és a milliós nagyságrendű szingapúri egészségügyi adatlopás emlékeztette az embereket a virtuális machinációkkal szembeni kiszolgáltatottságukra, továbbá Irán Amerikával és Oroszország Nagy-Britanniával szemben feltételezett fenyegetései hozzák egyre közelebb a hibrid hadviselés lehetőségét – csak hogy néhányat említsünk az elmúlt hét hírei közül. Ugyanis a kritikus infrastruktúrát (például kórházakat, kommunikációs rendszereket vagy erőműveket) célzó, jól szervezett támadások mögött nem ritkán államok állnak. Egyre inkább bebizonyosodik: a kényelem ígéretével az életünk minden területén rohamléptekkel hódító elektronizációnak és virtualizációnak nagy ára van.

Veszélyeztetettség

A nemzeti választások megbuherálásáról felröppent hírek sokakat sokkoltak, hiszen ez nemzetbiztonsági és politikai legitimációs szintekre emeli az ismeretlennel szemben vívott küzdelmet, komoly bizalmi válságot okozva. Mindazonáltal a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején maga Obama elnök vallotta be, hogy szerinte „nincs olyan épeszű ember, aki azt állítaná, hogy az amerikai választásokba bele lehet nyúlni, és nincs rá bizonyíték, hogy ilyen valaha történt”. Mindmáig nincs bizonyítva, hogy az azóta közkeletűvé vált vádaknak lenne alapja. A kiberbűnözés és a virtuális arzenállal bővülő ötödik generációs hadviselés mindemellett szemmel láthatólag reális és egyben egyre égetőbb probléma szerte a világon a politikai, gazdasági és magánszférában egyaránt. Magyarországon legutóbb az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerverét érte informatikai támadás, de a tavalyi évben több globálisan hódító vírus megjelenése is igazolta informatikai rendszereink sebezhetőségét.

Valójában már több éve is hallhattunk hasonló híreket szerte a világon, és szemmel láthatólag évről évre tanúi lehetünk „minden idők legnagyobb kibertámadásának”, ahogy a technológiai fejlődés egyre gyorsuló tempóban múlja fölül önmagát. A 2010-ben izraeli-amerikai kooperációként számon tartott Stuxnet – amely az iráni urándúsító centrifugák rongálását célozta – mára egy limitált hatású akciónak tűnik a kritikus infrastruktúrák komplett rendszereit dúló kártevő szoftverek mellett. Mégis, az emberek nagy részének – még a közel teljesen átvirtualizált nyugati világban is – fogalma sincs, mivel állnak szemben.

Magyar védelmi stratégia

Magyarországon hónapok óta csend honol az ország virtuális védelmi stratégiáját és kapacitásait illetően. Utoljára a tavaly októberben, az uniós „kiberbiztonság hónapjában” szervezett rendezvények kavarták föl a vizet, ahol Rajnai Zoltán, Magyarország kiberkoordinátora 2018 végére ígérte az új kiberbiztonsági stratégiát, valamint a konkrét intézkedéseket és felelősöket kijelölő akciótervet. A 2013-ban megalkotott korábbi stratégián kívül ugyanis eddig csupán a Nemzeti Kibervédelmi Intézet létrehozása jelentett előrelépést 2015-ben. Az egykoron úttörőnek számító stratégia mára igencsak elavulttá vált. Azt a szakember is elismerte, hogy az online térben igen nehéz évekre előre gondolkodni, mindazonáltal az állami intézmény – egyébként összhangban az EU és a NATO által képviselt irányvonallal – lényegében ötéves tervekkel operál.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: