A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2017 januárjában 2,6 millió főnek, a lakosság 27 százalékának folyósított nyugdíjat, járulékot vagy valamilyen egyéb ellátást. Az ellátottak 78 százaléka, azaz 2 millió 46 ezer fő részesül öregségi nyugdíjban, a létszám a népesség 21 százaléka. (756 ezer férfi és 1,29 millió nő.) Az állam a GDP nagyjából 10 százalékát fordítja nyugdíjakra, illetve a fent felsorolt egyéb ellátásokra. 2016-ban ez az összeg 3534 milliárd forint volt.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 2017 elején 123 725 forint volt – mindez a Központi Statisztikai Hivatal által július végén publikált „Magyarország 2017” című kiadványból derül ki. Bár az átlagnyugdíj összege is alacsony, 1,4 millió nyugdíjas honfitársunk ennél is kevesebb nyugdíjat kap. Az 50 ezer forint alatti nyugdíjasok száma nagyjából 60 ezer fő. 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjat közel 700 ezer fő, 100 és 150 ezer forint közötti nyugdíjat további 800 ezer fő kap. A 150 és 200 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők száma nagyjából 300 ezer fő, az e feletti, akár milliós nyugdíjjal rendelkezők aránya elenyésző. Egy egytagú, nyugdíjas korú háztartás létminimuma havi 79 800 forint, ennek fényében fájdalmas a következő adat: az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28 500 forint, ez a legalább 20 év munkaviszony után járó legalacsonyabb ellátás.
Miközben az úgynevezett keresetpótló képességi ráta alapján a magyar nyugdíjak az európai mezőny elején állnak, a vásárlóértékük ennél jóval kedvezőtlenebb képet mutat. A nyugdíj keresetpótló képessége egy arányszám, ami azt mutatja meg, hogyan viszonyul az adott országban a 65–74 évesek nyugdíja az 51–59 éves aktív dolgozók keresetéhez. 2016-ban ez a szám Magyarországon 67 volt, vagyis a vizsgált korosztály nyugdíja az aktív korosztály fizetésének 67 százalékát éri el. Ez a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban, 9 százalékponttal haladja meg az EU átlagát. Mivel azonban a viszonyítás alap, a bérek tekintetében gyengén állunk, a magyar nyugdíjak valós vásárlóértéke az EU-tagországok alsó harmadában található, tehát az uniós átlag alatt van. Az egykori szovjet blokk országai közül a cseh és a szlovák nyugdíjak vásárlóereje is nagyobb a magyarénál, egy magyar átlagnyugdíjas pedig 60 százalékkal kevesebb terméket és szolgáltatást tud venni a nyugdíjából, mint egy osztrák.
2018. 08.24. (XXII/34)
