Kereső toggle

Kíváncsiság szabadsága

Vita a tudományos élet jövőbeli finanszírozásáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megosztotta a tudományos világot a hír, hogy az MTA helyett a kormány döntene a jövőben az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásáról. A kormány a kutatás-fejlesztés hatékonyságának és az ország versenyképességének növelésével indokolja a központosítást.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetése a jövő évi költségvetési törvénytervezet benyújtása után értesült arról, hogy a kormány az akadémiai kutatásokra szánt költségvetési források elosztásáról ezentúl saját hatáskörben akar dönteni. Az MTA-nak a 2019-es költségvetésben előirányzott 40 milliárd forintos alapjából ugyanis a kormány jövőre 28 milliárd forintot a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) csoportosítana át. Ez azt jelenti, hogy az akadémiai kutatóintézetek működésére szánt 20 milliárd forint, valamint a kutatási és felújítási pályázatokra szolgáló 8 milliárd forint elosztásáról jövőre már nem az MTA, hanem a szaktárca döntene. A változás nemcsak a költségvetési törvényt, hanem az MTA-törvényt is érinti. 

Tudományos reakció

Az Akadémia finanszírozását és irányítását átalakító törvényjavaslat jóváhagyására, amely alapvetően érinti az akadémiai kutatóhálózat működését, az MTA elnökének háromnegyed óra állt a rendelkezésére. Ezért Lovász László elnök összehívta az MTA elnökségét, amely június 15-i rendkívüli ülésén érdemi egyeztetéseket sürgetett, azt kérve, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi formájában ne kerüljön az országgyűlés elé.

Az elnökség által egyhangúan elfogadott határozat szerint az MTA ragaszkodik az olyan Alaptörvényben garantált jogokhoz, mint a tudományos kutatás szabadsága és az MTA működésbeli függetlensége. Ennek szellemében a kutatóhálózat működési költségeit az Akadémia kezelésében hagynák (ez annyiból is érthető, hogy a kutatóintézetek garantált működőképessége nélkül a nem költségvetési pályázati források is elérhetetlenné válnak – a szerk.), másrészt garanciákat kérnének arra, hogy az ITM-hez kerülő pályázati források szakmai felügyelete az Akadémiánál marad. Ezért ragaszkodnak ahhoz, hogy a kutatási témákról és a kutatók kinevezéséről az Akadémián eddig alkalmazott eljárás szerint döntsenek, valamint a tudományos pályázatok elbírálását akadémiai szakértői bizottságok végezzék.

Az MTA számos megnyilatkozásában utalt arra, hogy a központosított finanszírozás legnagyobb vesztesei az MTA által elsődlegesnek tekintett felfedező, más néven alapkutatások lehetnek, melyeknek a szabad gyakorlása az innováció alapját jelenti világszerte, s melyeket többnyire költségvetési pénzekből finanszíroznak.

Az akadémikusok határozata arra is kitért, hogy az alapkutatások támogatásánál egyetlen tudományterület sem kerülhet hátrányba. Nem sokkal ezután jelent meg a Figyelőnek a hazai társadalomkutatókat nevesítve lejárató írása, ami arra engedett következtetni, hogy a kutatásfinanszírozási rendszer átalakításának legnagyobb kárvallottjai a humántudományok lesznek.

Palkovics László, aki elhatárolódott a Figyelő cikkétől, múlt héten egyeztetett az MTA elnökével. Bár a főbb célokban egyetértettek, az MTA kutatóhálózatának fenntartásáról vita van. Ezért az MTA azt javasolta, hogy halasszák el a törvénymódosításokat egy évvel, és folytassanak róluk érdemi egyeztetéseket. B-verziójuk, hogy a kutatóhálózat az MTA fenntartásában marad, míg a kutatási pályázati forrásokat az ITM pénzügyi felügyelete alá vonják, de szakmai felügyeletük az MTA-nál marad. Bár szorít az idő, az ITM még nem válaszolt, miközben a tudományos élet prominenseinek sora állt ki az MTA és a kutatás szabadságának védelmében.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: