Kereső toggle

Hajsza a millió kért

Megállíthatja-e a bizniszpolitizálást a Fidesz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már az országgyűlési választások idején is beszéltek arról kormánypárti politikusok, hogy szükséges lenne a kamupártok szabályozása. Több jelöltállító szervezetnél ugyanis felmerült, hogy csupán a busás állami támogatásokra utazva jelentek meg a politikai színtéren, és az emberek szavazatai helyett sokkal inkább a legördülő forintokat szeretnék megszerezni. 

Szigorú az Állami Számvevőszék

„A 2018-as országgyűlési kampány során oda kellett figyelnünk, hogy betartsuk a kampányfinanszírozási szabályokat” – mondta el lapunknak egy, a Fidesz–KDNP kampányára rálátó forrásunk. A törvény értelmében ugyanis az egyéni képviselőjelöltek 1-1 millió forint támogatást kaptak az államtól, míg a jelölő szervezetek a jelöltek számától függően további 600 és 300 millió forint közötti összegben részesültek. Az 1 millió forintos támogatást egy, a Magyar Államkincstár által kibocsájtott kártyán keresztül költhették el a jelöltek, a kiadásokról pedig szigorú számadást kellett készíteniük. Információink szerint a kormánypártban kifejezetten odafigyeltek arra, hogy ezt a keretet az egyéni képviselők semmiképp se lépjék túl, hiszen ezzel párhuzamosan zajlott a korábbról már ismert Állami Számvevőszékes (ÁSZ) bírságolási hullám, ahol számos pártot, többek között a Jobbikot, a Demokratikus Koalíciót, az LMP-t és a Párbeszédet is megbírságolták kisebb-nagyobb szabálytalanságok miatt. (A legsúlyosabb büntetést a Jobbik kapta, mintegy 600 millió forintot kell fizetniük, mivel az ÁSZ vizsgálata alapján lényegesen a piaci ár alatt béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégétől. A kampányidőszakban türelmi időt kaptak a pártok, ám pont a napokban derült ki, hogy amennyiben nem fizetnek, úgy elesnek az állami normatív támogatástól.)

A Fidesz–KDNP esetében erősen dominált a fegyelmezett központi kommunikáció, és úgy tudjuk, hogy a kampánystáb szigorúan értésére adta az egyéni képviselőknek, hogy „mindennek a menekültkérdésről kell szólnia”. Így fordulhatott az elő, hogy még a településfejlesztési, eredménykommunikációs kiadványok is szorosan illeszkedtek a biztonságos építkezés narratívájához. Mindemellett kormányzati, és nem pártfinanszírozási forrásból jelentek meg a STOP SOROS plakátok, melyek tovább erősítették a jobboldali üzeneteket. A Fidesz–KDNP kampánya 874 millió forintba került, a legtöbb pénzt, közel 1 milliárd forintot a Jobbik költötte el. Az MSZP 411 millióból kampányolt, az LMP pedig 618 millió forintot fordított a szervezet propagálására. Ezen összegeket elsősorban „anyagjellegű kiadásokra” fordították, ide tartoznak a plakátok, szórólapok, tájékoztató kiadványok. Voltak, akik alternatív módon használták fel az állami támogatást. A Kétfarkú Kutyapárt például meghirdette az úgynevezett Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alapot, melynek keretein belül kreatív helyi kezdeményezéseket támogattak. A jelölteknek járó 1 millió forintból helyi kiadványok mellett jutott tollakra, hűtőmágnesekre – Hiller István, az MSZP jelöltje például 145 ezer forintot költött a nevével feliratozott lufikra.

A kamupártvadászat vesztesei és nyertesei

Voltak azonban olyan pártok, akik a Rózsa Sándor-féle hazaszeretetet másképp értelmezték, azaz hazavittek minden egyes fillért. A jelenség már 2014-ben is sokaknak szemet szúrt, így szigorítottak a kampányfinanszírozási szabályokon.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: