Kereső toggle

Fordulat jön az oktatásban?

Az MTA észrevételei

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sürgős változtatásokat sürget és párbeszédet ajánl a kormánynak az MTA. Az EMMI szerint nyitott kapukat döngetnek.

Párbeszédet sürget a kormánnyal oktatásügyben a Magyar Tudományos Akadémia, ezúttal közgyűlési határozatban fogalmazva meg aggodalmait. „Az Akadémia közössége folyamatosan készen áll arra, hogy javaslataival segítse a kormányzat munkáját” – hangsúlyozta lapunknak Pléh Csaba, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottságának elnöke. AZ EMMI szerint a párbeszéd már megindult az oktatás szereplői között.

„A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára” – fogalmazott februári közleményében az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága (KEB), sürgetve egyúttal a középfokú szakképzés tanterveiben a közismereti tárgyak, különösen a természettudományi tárgyak arányának növelését. A KEB a Köznevelési Törvényben lefektetett alapelvekre hivatkozott – ezek között ugyanis olyan célok szerepelnek, mint az életkori sajátságoknak megfelelő műveltség fejlesztése vagy az a passzus, miszerint a köznevelési rendszer kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

Ezután az MTA májusi közgyűlése határozatban is megerősítette, hogy a hazai oktatási rendszer korszerűsítését a kormány egyik legfontosabb feladatának tartják. A közgyűlés két állásfoglalást fogadott el, egyet az oktatásügyről, egyet pedig a tudomány integritásának (sértetlenségének) védelméről. Pléh Csaba, a KEB elnöke, egyben a határozatok egyik indítványozója kérdésünkre elmondta: van átfedés a két nyilatkozat között, elsősorban az egyenetlen színvonalú tankönyvek vonatkozásában, tekintve, hogy tartalmi szempontból a tankönyvek nem mindig felelnek meg a tudományosság kritériumainak. „A magyar történelemmel vagy a magyar nyelvvel kapcsolatos nagyon kiélezett és tudományosan nem megalapozott nézetek egyszerre kérdőjelezik meg a tudomány integritását és jelentenek problémát többek között a középiskolás tananyagok kialakításában” – hozta fel példaként az egyetemi tanár.

Pléh Csaba emlékeztetett arra, hogy az Akadémiának a hetvenes évek óta jelentős szerepe volt a közoktatás tartalmi és módszertani formálásában. Az ezzel kapcsolatos szakmai munkát most a KEB végzi, amely részt vesz az MTA tantárgy-pedagógiai módszertani kutatásaiban, továbbá a Nat-tal, pedagógusképzéssel, digitalizált oktatással, tankönyvek tudományos tartalmaival kapcsolatos javaslatokat is kidolgoz. Miként arra az MTA elnöke is utalt több nyilatkozatában, az információs forradalom korában az oktatás gyökeres tartalmi és módszertani megújításán dolgoznak világszerte, s ennek tudományos alapját, egyben hatékonyságát mindenhol a folyamatos mérések, kutatások biztosítják.

„Törvényi előírás is, hogy a közoktatást érintő változásokban – például a Nat átalakításánál is – a mindenkori oktatási kormányzat kikéri az Akadémia elnökének a véleményét. A KEB az MTA elnökét segíti abban, hogy az ilyen megkeresésekre akár igen rövid határidőn belül is érdemben tudjon válaszolni. Azaz az Akadémia közössége folyamatosan készen áll arra, hogy javaslataival, véleményével segítse a kormányzat munkáját” – emelte ki Pléh Csaba.

Mint mondta, nem jellemző, hogy az MTA közgyűlési határozatban is foglalkozik az oktatásüggyel, s azáltal, hogy ezt mégis megtették, nyomatékosítani szeretnék, hogy a Nat most folyó felülvizsgálata során elengedhetetlennek tartják a közoktatás tartalmi és szervezeti kérdéseinek alapvető újragondolását. Pléh Csaba szavaiból kiderült, hogy a KEB sem ismeri a Nat készülő változatát, annak felülvizsgálatában nem vesz részt. Ezek szerint annak ellenére sem kapnak róla tájékoztatást, hogy Csépe Valéria, a Nat felülvizsgálatával megbízott miniszteri biztos egyben a KEB állandó meghívott tagja, és korábban annak elnöke is volt.

Az oktatásügyben zajló jogalkotási mechanizmussal kapcsolatban Pléh Csaba úgy vélekedett, a pozitív változások nem a döntéshozás szintjén indulnak el, hanem mindenekelőtt kiterjedt párbeszédre lenne szükség az iskolákban zajló folyamatokról, amikről a különböző kormányzati szerveknél (OH, KK, OKI stb.) jelentős adatállomány is rendelkezésre áll. „Csak egyetlen példát említek: a közgazdászok statisztikai adatai is azt mutatják, hogy a szegregáció és a szegények, etnikai kisebbségek növekvő lemaradása szorosan összefügg a magán- és egyházi iskolák terjedésével – az erről való őszinte beszédhez nem törvényváltoztatásra van szükség, sokkal inkább a meglévő adatok közös értelmezésére” – mondta Pléh Csaba. Jelezte: az akadémiai közösség bízik abban, hogy a jövőben érdemibb párbeszédre nyílik lehetőség a kormányzattal szakpolitikai kérdésekben.

Ez a törekvés amiatt is érthető, mivel a jelek szerint jelenleg több szakmai grémium– Digitális Oktatási Stratégia, Nemzeti Köznevelési Kerekasztal, MTA KEB – számtalan munkacsoportja dolgozik párhuzamosan az oktatás megújításán, érdemi együttműködés és döntési jogkör nélkül.

Megkérdeztük az Emmi szakállamtitkárságát, hogy várható-e ezen a téren előrelépés. A minisztérium válaszából lényegében az derült ki, hogy a kormányzati vagy parlamenti döntéshozatal során az elsődleges tanácsadó szervnek a Köznevelés-stratégiai Kerekasztalt tekintik, és eddig is ide csatornázódik be minden kompetens szervezet, így az MTA delegáltjának a javaslatai is. Az Akadémiával az együttműködés tehát az Emmi megfogalmazása szerint „nem tervezett, hanem folyamatos”. Mint írták, bizonyíték erre az is, hogy Csépe Valéria, az MTA korábbi főtitkár-helyettese lett az új Nat kidolgozásáért felelős miniszteri biztos.

„Egyébként pedig az Akadémia aktív közreműködő szerepét természetesnek vesszük, hiszen a közoktatás nem kizárólagosan kormányzati feladat, ezért ebben számítunk minden kompetens és felelősséget érző szervezet közreműködésére” – fogalmazott az Emmi.

Az átdolgozott Nat-ot elvileg a kerekasztal is megvitatja majd, ezért megkérdeztük a koncepció elkészültének várható időpontját is – mivel tudomásunk szerint annak bevezetése 2019 szeptemberében lesz esedékes –, amire a minisztérium annyit közölt: „a munka végeredményét, illetve előzetesen annak részleteit, megfelelően kidolgozott változatban hozzák majd nyilvánosságra”.  

Az oktatásügy legégetőbb problémái

1. Rendkívüli mértékben megnőtt a gyengén teljesítő – a PISA-teszteken a kettes szintet el nem érő – diákok aránya. Az EU 2010-re kitűzött céljainak egyike volt az arány 10 százalék alá csökkentése, de a 2015-ös PISA-felmérés szerint mindhárom területen 25 százalék fölött van a magyar arány.
2. Az EU 2020 céljainak egyike az iskolát korán, végzettség nélkül elhagyók arányának 10 százalék alá csökkentése. Magyarországon 2017-ben 12,5 százalék volt ez az arány, és növekvő tendenciát mutat.
3. A 16 éves korban iskolában levők aránya a 2010-es 99,7 százalékról 2016-ra 91,4 százalékra, a 20 éves korban tanulók aránya a 2011-es 57,7 százalékról 46,7 százalékra csökkent.
4. A felsőfokú végzettséget szerzők aránya 2015 óta csökken – 2017-ben 32,3 százalék volt –, miközben az EU-átlag közel 40 százalék.
5. A PISA-felmérések szerint a diákok iskolai teljesítményét Magyarországon határozza meg legerősebben családjuk társadalmi státusza.
6. A pedagógusok fizetése – az emelések ellenére – jelenleg távolabb van a szellemi foglalkozásúak nemzetgazdasági átlagától, mint tíz évvel korábban volt. A fizetéseket differenciálta és teljesítményarányosan fel kellene emelni a diplomások nemzetgazdasági átlagának szintjére, és garantálni kellene ennek állandóságát.
(Forrás: MTA Határozati javaslat háttéranyaga)

Olvasson tovább: