Kereső toggle

Ideológiai gettók fogságában

Hogyan alakítja a hazai politikát a közösségi média?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ahogy az amerikai demokratákat 2016 őszén sokkolta Donald Trump győzelme, úgy számos, az ellenzéki pártokkal szimpatizáló honfitársunk nemigen tudta feldolgozni az áprilisi választási eredményt. Kommunikációs szakemberek szerint a sokkhatásban nagyon komoly szerepet játszik a közösségi média.

A héten megalakult az új parlament, Áder János államfő pedig ismét kormányalakításra kérte fel Orbán Viktort. A Fidesz – vártnál nagyobb arányú – győzelme kétségtelenül sokkolta az ellenzéki pártok támogatóit, az pedig még inkább, hogy a Fidesz által a belföldi választók körében elért listás eredménye (47,4 százalék, 2,6 millió szavazat) közel félmillió szavazattal jobb lett, mint a négy évvel korábbi (43,55 százalék, 2,1 millió szavazat). (A Nézőpont friss közvélemény-kutatása szerint a kormánypárt támogatottsága még nőtt is a választások után, közel 52 százalékon állnak a biztos szavazók körében.) De vajon miért érte az eredmény váratlanul az ellenzéki pártok támogatóit? Mi okozza, hogy ennyire nem tud egymásról a „két Magyarország”, vagy akár a „két Amerika”? Hogyan élhetünk egymás mellett párhuzamos valóságokban?

Adatszerzés evolúciója

Az információszerzés módja minden eddiginél nagyobb változáson ment keresztül az elmúlt húsz évben. A 2000-es évek elején az online hírportálok elterjedése, második felétől pedig a közösségi média szabta át a piacot.

Az okostelefonok  megjelenésével már a helyhez kötöttség is megszűnt, ami lehetővé teszi a folyamatos online jelenlétet.

A közösségi média (különösen a Facebook) egyre inkább kezd politikai információforrássá válni, ma már messze nem csak a fiatalok körében. Ez minőségileg is nagy ugrást jelent, hiszen a korábbi változások mindig megmaradtak a professszionális újságírás keretei között. Ezzel szemben a közösségi média adathálóját hétköznapi emberek, főként a felhasználó és saját ismerőseinek kommunikációja alakítja.

A Facebookot hazánkban is a választópolgárok többsége használja hírfogyasztásra (sokan pedig kizárólag innen tájékozódnak): jelenleg 5,4 millió magyar felhasználója van a legnagyobb közösségi hálózatnak, ami azt jelenti, hogy a választóképes lakosság közel 60 százalékára lehetnek hatással az itt megjelent tartalmak.

Emellett érdekes még az online töltött idő megoszlása is: naponta átlagban 203 percet töltenek el a magyarok netezéssel. Ez persze korosztályonként változik, de még az 50 feletti generáció is 120 percet tölt online, a Z generáció pedig 348 percet. Az eltöltött idő nagy  részét a Facebook teszi ki (30,8 százalék), ezt követi a YouTube (9,8 százalék), valamilyen chat program (8,5 százalék), az Instagram (6,3 százalék),  weboldalak böngészése (27 százalék), e-mailezés (13 százalék).

A Pew Research Center amerikai fiatalokat vizsgáló kutatása azt találta, hogy a 18–33 év közötti fiatalok 61 százaléka találkozott az adott héten politikai hírrel a Facebookon, ennél magasabb arányt pedig semmilyen más hírforrás nem tudott elérni: a második legtöbb fiatalt elérő CNN hírei is csak a válaszadók 44 százalékához jutottak el. (Pew Research Center 2015). Ausztráliában és az Egyesült Államokban a 16 és 29 év közötti fiatalok csaknem kétharmada, de a brit fiataloknak is több mint a fele állította azt, hogy a legfontosabb hírekről előbb hallanak a Facebookról, mint egyéb hírforrásból, és az előbbi két országban a válaszadók több mint fele, Nagy-Britanniában pedig majdnem a fele látja úgy, hogy politikai ügyekről, eseményekről más emberek posztjaiból tájékozódik.

Buborékhatás

A kommunikáció kétlépcsős elmélete szerint (Katz–Lazarsfeld, 1955) a politikai viselkedést erősen befolyásolják a társas hatások. A közösségépítés – online térbe terelődés – érvelés: ez a web2 világában teljesen új értelmet nyer; a lájkok száma hajlíthatja a politikai akaratunkat is. A választási eredményt követő reakciókra könnyen magyarázatot tud adni a közösségi média térnyerése. Sokan azt gondolták, hogy az internet tömeges elterjedésével az emberek tájékozottabbak lesznek, könnyebben kerülnek interakcióba más véleményekkel, és ezáltal a vitakultúra is fejlődni tud, amelynek eredményeként nyitottabbak leszünk a világra. Ezzel szemben vált közismertté pár éve a Filter Bubble jelenség (magyarul buborékhatás vagy szűrőbuborék), ami az internetes oldalak algoritmusai által létrejövő intellektuális elkülönülést jelenti.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: