Kereső toggle

Dzsungelharc után

Reflektorfényben a választók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ellenzéki oldalon a kampányidőszakot az együtt-működésnek vagy inkább hiányának kérdése szőtte át. Az összefogás-bálvány és a taktikai szavazás. Az ellenzék gyakran hivatkozik arra, hogy választási rendszerünk egyoldalúan lejt a kormánypárt javára. A 2010 előtti választások kétfordulósak voltak, ahol a második fordulóban alacsony (50 százalék alatti) választói részvétel esetén lehetőség volt a pártoknak egymás javára visszalépni. Az érvényességi küszöb és a második forduló eltörlésével az ellenzéki pártok ilyenfajta koordinációja megszűnt.

A Taktikai szavazás filozófiája

Az esélyes ellenzéki jelöltek annyira fontos részévé váltak a kampánynak, hogy több, ebből a célból üzemeltetett csoport és weboldal is létrejött a tuti befutók megnevezésére.

A mozgósításuk nem eredménytelen, egy hónap alatt jelentősen nőtt az esélyes jelöltekre való átszavazási hajlandóság a Medián friss kutatása alapján: a választók 67 százaléka nyitott a taktikai szavazásra és visszaléptetésekre.  (Ebben a mintában szerepelnek az MSZP-sek, a DK-sok és az LMP-sek mellett a jobbikosok is.) Azzal az állítással, hogy „az esélytelenebb ellenzéki jelölteknek vissza kellene lépniük az esélyesebb jelöltek javára, mert csak ők tudják legyőzni a Fideszt”, pártszimpátia szerint a következő arányban értenek egyet a választók: DK: 81%, MSZP–Párbeszéd: 69%, LMP: 67%, Jobbik: 67%. A kormányváltást akaró bizonytalanoknak (párt nélkülieknek) pedig 63%-a tudott azonosulni az állítással. Az összellenzéki választók közül 13 százalék zárta ki a visszalépések támogatását.

Átszavazási hajlandóság

A Medián kutatásában az nem szerepel, hogy a választók kit is tekintenek a legesélyesebb ellenzéki jelöltnek. A Závecz Research viszont pont erre volt kíváncsi: márciusban is megkérdezte a baloldali és párt nélküli szavazókat arról, hogy átszavaznának-e a Jobbik jelöltjére, ha az lenne a legesélyesebb ellenzéki induló, a jobbikosoknál és pártnélkülieknél a baloldali jelöltre való átszavazást is vizsgálták. A jobbikosok egyharmada (31 százalék) átszavazna egy baloldali jelöltre, ha a balosnak esélye lenne nyerni a választókerületben, még akkor is, ha saját pártjának jelöltje nem lép vissza. Az elmúlt egy hónapban egyértelműen többen lettek a jobbikosok körében a potenciális átszavazók, február közepén csak 19 százalékuk szavazott volna át egy erősebb jelöltre.

Nem meglepő módon az MSZP és a DK táborában szinte mindenki felsorakozik az esélyes baloldali jelölt mögé, csak 3-4 százaléknyian vannak, akik bizonytalankodnak. Az LMP táborában is erőteljesen nőtt az átszavazási hajlandóság: a múltkori 29 százalékról 65 százalékra emelkedett az esélyes baloldali jelölt felé fordulók aránya a pártszimpatizánsok körében.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: