Kereső toggle

Nem fogadjuk el Európa zsidó-keresztény örökségének megtagadását

Interjú Szijjártó Péter külügyminiszterrel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szijjártó Péter szerint Magyarország kormánya nem tudja elfogadni, hogy Európa zsidó-keresztény örökségét egyesek egyszerűen el akarják felejteni. A külügyminiszter szerint az április 8-i választás tétje, hogy az országnak olyan kormánya lesz-e, amely hajlandó harcolni a magyar emberek biztonsága, kultúrája és vallási identitása megőrzése érdekében.

Mi ön szerint az április 8-i választás tétje?

– A világban komoly vita zajlik a migrációról. Az ENSZ és Brüsszel el akarja fogadtatni azt, hogy a migráció alapvető emberi jog, sőt a migránsok jogait az adott országban élő emberek biztonsághoz fűződő joga elé helyezik. A kérdés az, hogy április 8-a után az országnak olyan kormánya lesz-e, amely ezt a harcot meg akarja vívni a magyar emberek biztonsága, a kultúránk, a vallási identitásunk megőrzése érdekében, vagy olyan kormányunk lesz, amely ezt a harcot egyszerűen feladja.

Mit tart a most záruló kormányzati ciklus legkomolyabb eredményének?

– A magyar gazdaság eddig minden évben egyre jobb mutatókat produkált az export és a beruházások terén, ezáltal magyar munkahelyek százezrei jöttek létre. Nyolc év alatt 750 ezer új munkahelyet tudtunk létrehozni Magyarországon, ennyi embernek lett új munkája, illetőleg ennyi családnak a megélhetése vált kiszámíthatóvá. Eközben a nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére meg tudtuk őrizni Magyarországot magyar és biztonságos országnak, és egyáltalán nem túlzás kijelenteni azt, hogy manapság Európában a legversenyképesebb befektetői környezet és a legnagyobb biztonság Magyarországon van.

Van-e olyasmi, amit hibának vagy elszalasztott lehetőségnek tart akár az ország, akár Európa szempontjából?

– Nyolc nagyon nehéz esztendő van mögöttünk: erősen, határozottan kellett képviselnünk a nemzeti érdekeket – legyen szó a magyar emberek gazdasági érdekeiről vagy a biztonságáról. Mindig a nemzeti érdekek maximális érvényesítése érdekében léptünk fel: ha konfliktusba kellett beleállni, akkor megtettük, ha vitatkozni kellett, vitatkoztunk, ha szövetségeseket kellett keresni, akkor ezt tettük. Mindig egy cél lebegett a szemünk előtt: a magyar emberek biztonságának megőrzése és a nemzeti érdekek képviselete.

Mennyire lefutott meccs, hogy az Európai Unióból európai szuperállam lesz?

– Nagy vita zajlik arról, hogy hogyan nézzen ki az Európai Unió a jövőben. Mi azt gondoljuk, hogy erős Európai Uniót csak erős tagállamok alkothatnak. Az egy zsákutca, amit most Brüsszel állít, hogy minél gyengébbek a tagállamok, annál erősebb lesz az Unió. Nem vagyunk hajlandók és nem is leszünk hajlandóak belemenni egy olyan koncepcióba, hogy létrejöjjön egy úgynevezett Európai Egyesült Államok, ahol mindenki feladja a maga nemzeti, vallási, kulturális örökségét és identitását.

Magyarországnak kereszténydemokrata kormánya van, amely elkötelezett a keresztény értékek megvédése mellett. Nem tudjuk elfogadni, hogy Európa zsidó–keresztény örökségét egyesek egyszerűen el akarják felejteni. Soha nem fogunk támogatni olyan koncepciót, amely egyfajta posztkeresztény, posztnemzeti világba akarná átrángatni az Európai Uniót. Azt sem fogadjuk el, hogy a multikulturalizmus önmagából fakadóan érték lenne, pláne hogy morálisan fölötte állna, jobb lenne egy egységes, homogén, rendezett társadalomnál. Azt kizárólag mi dönthetjük el, hogy mit tekintünk értéknek, és mi azt tekintjük értéknek, hogy a Kárpát-medencében 1100 éve egységes, homogén, rendezett, magyar és keresztény társadalomként élünk.

A V4 valós erőt képvisel az átalakuló EU-n belül?

– A Visegrádi csoport gazdasági és politikai szempontból soha nem volt olyan erős és jelentős, mint jelenleg. Közép- Európában a józan észre alapuló biztonság- és gazdaságpolitika nyomán a növekedési ütemünk magasabb, mint az európai átlag, ma már Közép-Európa jelenti a kontinens gazdasági motorját. Az európai növekedés gerincét adó német gazdaságnak gyakorlatilag mi vagyunk a beszállítói hátországa, rendkívül szoros együttműködés van a visegrádi és német gazdaságok között, ugyanakkor azzal, hogy politikai szempontból mindig világosan beszélünk, nem köt minket a képmutatás és a politikai korrektség béklyója, szintén komoly versenyelőnyt tudtunk magunknak szerezni. Ráadásul az emiatt minket érő támadások még inkább összekovácsolták ezt az együttműködést. Minden túlzás nélkül kijelenthető, hogy a visegrádi együttműködés a legszorosabb és leghatékonyabb szövetség az Európai Unión belül.

A szlovák kormányválság mennyire ingatta meg a V4-együttműködést?

– Van az a magyar mondás, hogy akinek a halálhírét keltik, az sokáig fog élni. Ezen az alapon a visegrádi csoport az örökkévalóság részévé vált, hiszen gyakorlatilag naponta beszélnek arról az ellenérdekű felek, hogy a visegrádi együttműködésnek vége van. Tíz stratégiai ügyből nyolcban teljes egyetértés van közöttünk, akik arra számítanak, hogy majd a visegrádi csoport széthullik, azok azért erre sok pénzt ne tegyenek fel, mert nagyon sokat veszíthetnek.

Mekkora befolyása van Magyarországnak az Unió megreformálása terén?

– Az, hogy messzire elér a hangunk, az a migrációs kérdésben is látszott. Brüsszel már rég átnyomta volna a kötelező kvótát, ha nem lett volna magyar ellenállás. Az ENSZ-ben a globális migrációs csomag úgy menne át, mint kés a vajon, ha mi nem ellenkeznénk. Amikor az Európai Unió jövőjéről szól a vita, akkor a magyar álláspont hangsúlyosan esik latba. Ha megnézzük, a két legutóbbi nyugat-európai parlamenti választáson is a migráció volt a fő téma, mind Ausztriában, mind Olaszországban azok az erők nyertek, amelyek egyértelműen a bevándorlásellenes álláspontra helyezkedtek.

Mennyiben tér el Magyarország Oroszországgal kapcsolatos politikája az uniós gyakorlattól?

– Mindenki arra törekszik az Európai Unióban, hogy valamiféle gazdasági és energetikai együttműködést alakítson ki Oroszországgal. Az európai energiapolitika valaha volt egyik legnagyobb projektje az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése, amit nem közép-európai cégek építenek a Gazprommal közösen, hanem a legnagyobb nyugat-európai vállalatok. Ugyanezek az országok máskor hangosan szoktak vitatkozni Oroszországgal politikai kérdésekben, és amikor rákérdezünk, hogy az Északi Áramlat 2 építése közben miért nem fontos Európa energiafüggetlensége, akkor azt a választ kapjuk, hogy az Északi Áramlat 2 egy tisztán üzleti ügy.

Magyarországnak mint elkötelezett NATO- és EU-tagországnak természetesen kötelessége szolidárisnak lenni. Soha nem bontottuk meg sem a NATO, sem az unió egységét semmilyen Oroszországgal kapcsolatos kérdésben. Azt viszont világossá tettük, hogy nekünk a magyar gazdasági érdekeket is védenünk kell: több mint 7 milliárd dollárnyi exportlehetőségünk esett ki a szankciós politika miatt az elmúlt években. Nekünk fontos, hogy magyar munkahelyek minél kevésbé essenek áldozatul ennek a politikának.

Józan, tiszteleten alapuló politikára törekszünk Oroszországgal, ugyanakkor NATO- és EU-tagságunkból adódó kötelezettségünknek is maradéktalanul eleget teszünk.

Módosítja-e a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos álláspontját a Szkripal-ügy?

– A konkrét ügyben egy szövetségesünk szolidaritást kért tőlünk. Mi természetesen szolidárisak vagyunk a szövetségesünkkel, és kiutasítottunk Oroszország budapesti nagykövetségéről egy orosz diplomatát. Ezt mind a britek, mind az amerikaiak megköszönték nekünk.

Mekkora ellenállást tapasztalt a magyar kormány a nemzetközi diplomáciában hazánk egyre következetesebb Izrael-barát politikájával szemben?

– Ez egy nemzeti szuverenitáson és értékválasztáson alapuló döntés. Amióta ez a kormány kormányozza az országot, Magyarország szoros szövetségben áll Izraellel. A két miniszterelnök közötti személyes jó barátság ismert, a biztonság kérdésének prioritásként kezelése szintén közös pont. A vallási, kulturális identitás őrzése is erősíti a két ország barátságát. Jó és szoros kapcsolatunk van Izraellel, amit politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is fenn kívánunk tartani. Azt se felejtsük el, hogy Közép-Európa legerősebb, legnagyobb zsidó közössége Budapesten, Magyarországon él – mi erre büszkék vagyunk. Ahogy arra is, hogy nemcsak az ország határain belül, de azon túl is felújítjuk a zsinagógákat, ahogy legutóbb Szabadkán történt. Arra is büszkék vagyunk, hogy Budapesten kőhajításnyira áll egymástól Közép-Európa legnagyobb zsinagógája és egyik legnagyobb katolikus temploma.

(Az interjú a Hitrádió számára készült beszélgetés szerkesztett változata.)

Olvasson tovább: