Kereső toggle

Elzárjuk a csapot?

Orosz gáz helyett románt hozna a kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt évek szoros oroszbarátságához képest több meglepő hír is napvilágra került a közelmúltban: Magyarország kedvezőbb hitellel váltja ki a Paks 2-re felvett orosz hitelt, emellett Romániából és Lengyelországból érkező gázzal enyhítené az orosz gázfüggőséget.


A hazánk és Oroszország közötti legerősebb kapocs a gáz. A KSH adatai szerint 2005-ben Magyarországon a ténylegesen lakott ingatlanok 75 százalékában volt bevezetve a gáz. A hazai gázmennyiség 75-80 százaléka Oroszországból származik, emellett a paksi atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges uránt is az oroszoktól vásároljuk.

Az ellenzékben oroszellenes Fidesz, illetve vezetője, Orbán Viktor 2009-ben normalizálta viszonyát Vlagyimir Putyinnal. Orbán kifejezte, hogy az ideológiai viták helyett a kölcsönös érdekek mentén kell közelíteni a keleti nagyhatalmak felé. A kapcsolat szilárdságára utal, hogy a Gazprommal kötött, 2021-ben lejáró gázszerződéssel kapcsolatban Szijjártó Péter tavaly októberben azt mondta, hogy a folyamatos ellátás érdekében új megállapodást kötünk.

Ilyen előzmények után meglepetésként hatott, hogy február 6-án Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette: Magyarország úgy hívja le a Paks 2 atomerőmű-beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizeti, és kiváltja egy sokkal kedvezőbb feltételekhez kötött hitelre. Két nappal később, február 8-án Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt mondta, szerződést kötöttünk Romániával, ahonnan néhány éven belül olyan nagy mennyiségű gázt fogunk vásárolni, ami véget vet az orosz gázfüggőségünknek. Sőt az is szóba került, hogy Lengyelországtól pedig palagázt veszünk, ami tovább enyhíti az egyoldalú függőséget. De mi állhat a fordulat mögött, ha egyáltalán fordulatról van szó? 

Már nem az évszázad üzlete

A paksi atomerőmű bővítésének orosz finanszírozásáról 2014-ben született államközi megállapodás Magyarország és Oroszország között, ennek értelmében a 12 milliárd eurós beruházásból 10 milliárdot finanszíroz hitel formájában Oroszország. A 21 éves futamidejű hitel kamata 4,5 és 4,9 százalék között mozog. Orbán Viktor az évszázad üzletének nevezte a beruházást, és 2014-ben a fenti feltételek valóban kiemelkedően kedvezőek voltak. Azóta azonban több tényező megváltozott: a nemzetközi pénzpiacokon olcsóbb hitelek is megjelentek, másrészt a magyar gazdaság növekedése miatt a nemzetközi hitelminősítők a befektetésre ajánlott kategóriába sorolták hazánkat, ami szintén olcsóbb hiteleket tesz lehetővé. Ezek fényében tehát nem meglepő, hogy Varga Mihály bejelentette, az eddig lehívott 78 millió eurónyi orosz hitelt visszafizetjük, és másik hitelt veszünk fel az építkezéshez. Érdekes, hogy a miniszterelnök idén januárban Paks kapcsán is az oroszoktól való függetlenedésről beszélt. „Mi például az atomerőmű tekintetében inkább függetlenedést látunk. Szerintünk egy oroszok által épített, de Magyarország által tulajdonolt atomerőmű függetlenedést jelent az orosz gáztól” – mondta Orbán Viktor. Egy lapunk által megkérdezett Oroszország-szakértő viszont arra emlékeztetett, hogy miközben 2008-ban még 9 milliárd köbmétert vásároltunk a Gazpromtól, mostanra ez a mennyiség megfeleződött, az utóbbi években 4-4,5 milliárd köbméterre csökkent. Ami azt jelenti, hogy Paks 2 nélkül is függetlenedtünk a Gazprom gázától. Sőt, az utóbbi években épült ausztriai és szlovákiai vezetékeknek köszönhetően akkor sem maradnánk gáz nélkül, ha egyetlen köbméter földgázt sem vennénk az oroszoktól.  

Romániából veszünk gázt?

A romániai gázüzlet sem egyértelmű: Orbán Viktor február 8-án bejelentette, hogy 3-4 év múlva véget ér az orosz gázfüggőség, mert Magyarország rengeteg gázt kap majd Romániától. „Egy amerikai cég fogja ezt a munkát elvégezni, a meghirdetett tenderen pedig az első három helyen három, száz százalékban magyar cég végzett. Ezért pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több mint négymilliárd köbméter gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára. A gázösszeköttetés magyar részét megépítettük, a román most épül, ez azt jelenti, hogy 2021-22-től új helyzetben leszünk, úgyhogy bejelenthetem kellő szerénységgel, de boldogan, hogy az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon véget ér” – mondta a magyar miniszterelnök. (Az ügy előzménye, hogy a mindeddig gázimportra szoruló Romániában 2012-ben hatalmas víz alatti gázmezőre bukkantak a Fekete-tenger partjánál. A feltárt gázkészlet nagyságát 40-80 milliárd köbméterre becsülték.) Orbán bejelentése után megszólalt a román fél is: a bukaresti külügyminisztérium közleményben cáfolta, hogy bármilyen megállapodást írtak volna alá új energetikai projektről hazánkkal.

 „Jelenleg a magyar–román gázkapcsolat egyirányú, és tőlünk megy Romániába, 1,75 milliárd köbméter évente: ha visszafelé használnák a rendszert, akkor sem jönne át 4 milliárd köbméter, ehhez új csőhálózat kell” – mondta a Heteknek Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikáért felelős helyettes államtitkára.

Lengyelországtól is vehetünk gázt

A harmadik bejelentés január elejéről származik, amikor az új lengyel kormányfő, Mateusz Morawiecki Budapestre látogatott. Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatójukon többek között azt mondta: „Nekünk, magyaroknak létkérdés, hogy Magyarországról olyan gázvezeték induljon ki, illetve Magyarországra olyan gázvezeték érkezzen, amellyel el tudjuk érni a lengyel LNG-terminálba érkező nem orosz gázt, azt meg kell építeni. Mi, magyarok és szlovákok ezt már megépítettük, a magyar–szlovák szakasz megvan. Most arra biztatjuk önöket, és arra biztatom a lengyel kormányt, hogy a szlovákokkal közösen építsék meg a szlovák–lengyel szakaszt.” Az Orbán által említett lengyel terminálba, azaz gázkikötőbe 2017 nyarán érkezett szállítóhajón az első, az amerikai Louisianából származó szállítmány. „Orbán a palagázból származó cseppfolyós gázról, az LNG-ről beszélt, ám azt az amerikaiak jelenleg a Távol-Keletre viszik, mert ott jobb árat kapnak érte” – magyarázta lapunknak Holoda Attila. A szakember ugyanakkor leszögezte: az LNG-import „szép gondolat”, bárhonnan is érkezzen az energia. 

Hogy valódi fordulatról van-e szó, vagy más állhat a háttérben, arra a korábbi helyettes államtitkár azt mondta: a választás előtt fontos lehet a keleti nyitás miatt sokszor kritizált kormánynak, hogy demonstrálja az oroszoktól történő függetlenedést, ám az sem elképzelhetetlen, hogy mindezt Putyin orosz elnök engedélyével teszi. Egy másik magyarázat szerint a magyar kormányra uniós és amerikai nyomás nehezedik az energiahordozók behozatalának diverzifikációja érdekében, azonban ez sem zárja ki, hogy az orosz függés lazításáról szóló nyilatkozatot előzetesen egyeztették.

Olvasson tovább: