Kereső toggle

Megbukott a Zuschlag-módszer

Inog a kamupártok rendszere?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A törvényi szabályozás változása miatt várhatóan kevesebb kamu- vagy bizniszpárt indulhat majd az idei választásokon. Ha valaki mégis erre vállalkozik, annak érdemes az eddiginél jóval körültekintőbbnek lennie – erre int Zuschlag János újabb bukása.

Úgy tűnik, az egykori szocialista országgyűlési képviselő nem tud szabadulni a fiktív szervezetektől. A kétezres évek elején a legfiatalabb honatyaként papíron beszervezett párttagokkal igyekezett maga alá gyűrni a kiskunhalasi és a Bács-Kiskun megyei MSZP-szervezeteket (és hasonló modellel operáltak Vas megyében is). Később emelte a tétet, és fiktív civil egyesületekkel pályázatokon több mint 70 millió forintot nyert el, felhasználásukat pedig kamu beszámolókkal igazolta. Ez utóbbiért hat évet ült.

Zuschlag a napokban újra előzetes letartóztatásba került, mégpedig azért, mert – a gyanú szerint – egy bűnszövetség keretében társaival négy pártot indított volna az áprilisi választásokon, illegálisan megszerzett adatok felhasználásával. Ezzel pedig több száz millió forintnyi kampánytámogatáshoz tudtak volna jutni. A nyomozás adatai szerint a gyanúsítottak több embert is megkerestek, hogy a pártok nevében induljanak a választáson. A jelöltséghez szükséges fejenkénti 500 ajánlást unortodox módon kívánták összegyűjteni: egy hacker segítségével egy biztosításközvetítő cég adatbázisából csaknem kilencezer választópolgár adatait szerezték meg. Az ajánláshoz a szintén szükséges személyi számot pedig telefonon igyekeztek kicsalni a listán szereplőktől.

Ezzel Zuschlag és társai – amennyiben a gyanú beigazolódik – továbbfejlesztették volna a 2014-es bizniszpárt modellt. Akkor ugyanis, a korábban megváltoztatott választási törvény miatt, minden addiginál könnyebb és érdemesebb volt pártot indítani a választásokon, akkor is, ha esélyük sem volt a parlamentbe kerülésre. Négy éve összesen 18 párt tudott országos listát állítani (vagyis  volt legalább 27 egyéni jelöltje) – ők a jelölteknek járó egymillió forinthoz további listás állami támogatást kaptak, így összesen minimum 177 millió, maximum 706 millió forinthoz juthattak. Bár két százalékos eredmény alatt a jelölteknek vissza kellett fizetniük a rájuk jutó egymillió forintot, a pártoknak pedig részletesen el kellett számolniuk, hogy mire költötték a pénzt, ennek nem volt visszatartó ereje. 

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: