Kereső toggle

Lobbihenger – Értelmiségi akciók az ellenzék összefogásáért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A választási hajrában egyre több olyan értelmiségi kezdeményezés jön létre, mely a pártok összefogását célozza, mindenek felett. A kérdés az, vajon a választók is ezt akarják?

iután kudarcot vallott az MSZP törekvése arra, hogy közös listát állítson a 2018-as választáson a DK-val és a többi ellenzéki erővel, az elmúlt évek időközi választásainak tapasztalatai alapján előtérbe került a koordinált jelöltállítás forgatókönyve. Ez a forgatókönyv az MSZP és a DK 2013-as megállapodásában került elő első ízben. A politikusok és választók ez irányba állítása érdekében több szervezet is létrejött az elmúlt egy évben. Az értelmiségi, civil csoportosulások céljai – bár vannak személyi átfedések köztük – nem mindenben azonosak, viszont közösen tudni vélik, mit akar a választók többsége: kormányváltást.

Értelmiségi kezdeményezések

A Közös Ország Mozgalom hónapok óta azon munkálkodik, hogy a pártokat a minél szorosabb közös koordináció felé terelje (bár komoly problémáik vannak a saját maguk által szabott határidők megtartásával és eső esetén a rendezvények lebonyolításával). A mozgalom elsődleges célja a választási rendszer megváltoztatása volt – a választások előtt fél évvel –, és miután nem jártak sikerrel, a polgári engedetlenség eszközével kívántak élni, ebből azonban nem lett semmi.

A Gulyás Márton nevével egybeforrt kezdeményezés mára lejjebb adott az igényeiből, már nem akar kormányt dönteni, pusztán a Fidesz kétharmadát megakadályozni. Közvélemény-kutatással 18 egyéni körzetben próbálják feltérképezni, hogy ki a legesélyesebb jelölt, majd rábírni az ellenzéki pártokat, hogy egy emberként álljanak be mögé. A közvélemény-kutatások eredményeit március elejére ígérik.

A tavaly ősszel elindult Magyar Progresszív Mozgalom – amely az ellenzéki választói  akarat hangjaként tüntette fel magát – például olyan sikeres volt, hogy  Botka László félreállítása után már nem is kellett tovább működniük. A mozgalmat alapító Tarjányi Péter szerint elvégezték a feladatukat, Karácsony Gergely személyében van miniszterelnök-jelöltje, továbbá programja is a pártnak, szóval már csak annyi van hátra, hogy izguljon az április 8-ai választáson.

Év elején Balázs Péter volt külügyminiszter egy új szerveződéssel állt a nyilvánosság elé: a Válasszunk! 2018 (V18) csoportot. A V18-nak a szavazói részvétel növelése mellett az a célja, hogy a pártok „zárkózzanak fel az elképzelésükhöz”. A 11 aláíró hiszi, „hogy a Fidesz túlzott hatalmát a 2018-as országgyűlési választáson meg lehet törni, ha mindenki megmozdul és él választói jogával”. Programjukban a választókat és a politikusokat egyaránt tudatosságra akarják nevelni, és a kampányidőszakot látják erre a legalkalmasabbnak. A nevelő tevékenységükről eddig nem sokat hallottunk. A V18 komolyságát jelzi, hogy egyik alapítójának, Lévai Katalinnak azért kellett felfüggesztenie a tagságát a csoportban, mert a nagy összefogás hevében bejelentette, hogy az általa alapított Lendülettel Magyarországért párt minden választókerületben saját jelöltet állít áprilisban.

A legújabb kezdeményezés január végén jött ki a színfalak mögül. Jobb- és baloldali értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben hívja fel a pártokat egy példátlan összellenzéki koordinált indulásra: „Mindannyiunk közös érdekében kérjük, biztassák választóikat, hogy választókerületenként egységesen a helyben legesélyesebb ellenzéki jelöltre szavazzanak (...) külön-külön egyikük sem képes a mostani kormány eltávolítására. Ezért felszólítjuk önöket, ne akadályozzák a változást sürgető állampolgárok akaratának érvényesülését!”

A 26 aláíró értelmiségi között szerepel Heller Ágnes filozófus, Mellár Tamás közgazdász és Majtényi László jogász is, korábbi adatvédelmi biztos. A Heteknek Majtényi László elmondta, hogy a kezdeményezés elsősorban egy értelmiségi összefogás, ami a pártokat az együttműködés irányába kívánja orientálni.

A január végén közzétett nyílt levelükre a pártok részéről egyedül az MSZP és Hiller István reakciója jutott vissza hozzá, aki semmilyen körülmények között nem kíván a Jobbikkal közösködni. Majtényi olvasatában a petíció a demokratikus ellenzéki pártokkal való együttműködést célozza, melybe a Jobbik semmiképp nem tartozik bele. „Igaz, hogy nincsenek kormányzásból fakadó történelmi bűnei, mások viszont vannak, gondoljunk a cigánysággal vagy zsidósággal kapcsolatos kijelentéseikre” – mondja a jogász. A levél aláírói viszont nem ilyen egységesek a legesélyesebb ellenzéki jelölt kérdésében, többen (például Heller Ágnes) a Jobbikkal való összefogást is elképzelhetőnek tartanák.

Majtényi a Jobbikkal csak valamilyen hallgatólagos együttműködést tud elképzelni. Szerinte továbbá az lenne a helyes, ha az ellenzéki pártok nem egymás ellen kampányolnának, hanem a Fidesszel szemben.

Állampolgári álmok

Az értelmiségi kezdeményezések egyik központi eleme, hogy a többség kormányváltást akar, és egy megfelelő együttműködéssel – legyen ez közös lista vagy koordináció az egyéni körzetekben – ezt meg is lehet valósítani. De valójában mit akarnak a választók? Összefogást, koordinált együtt indulást, egyáltalán akarnak-e kormányváltást?

A Závecz Research friss kutatásai alapján továbbra is közel azonos a kormányváltást szorgalmazók és a kormány maradását kívánók aránya (40, illetve 38 százalék). A két csoportnak különbözik az aktivitási szintje, a kormányváltók 48 százaléka mutat aktivitást, a kormányt pártolóknak 54 százaléka. Jelenleg 900 ezer olyan választópolgár van, aki kormányváltást szeretne, de eddig nem talált magának pártot. Az ő részvételi szándékuk rendkívül alacsony, mindössze 19 százalékuk menne el szavazni.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ellenzéki szavazatok nem adódnak össze automatikusan. Az ellenzéki pártok és szavazóik között sokszor mély ideológiai és szakpolitikai szakadék húzódik. A pártok így könnyen elveszíthetik hitelességüket egy nagyívű összefogással, mely a végén nemhogy szavazatot nem hoz, de még vesztenek is vele.

A kormányközeli Századvég Alapítvány már októberben publikált egy közvélemény-kutatást arról, hogy mérései alapján bukás lenne az összellenzéki jelöltállítás. Az ellenzéki pártok komoly szavazatvesztéssel számolhatnak, ha egyetlen helyi jelölt mögé állnak be. Így az az ellenzéki erő járhat a legjobban, aki – a koordinált visszalépés helyett – mégis saját jelöltet állít, mert vonzóvá válik a nagy tömegben lemorzsolódó ellenzéki szavazók számára – ezt a stratégiát követi a jelentősebb ellenzéki pártok közül a Jobbik és az LMP.

A Századvég szerint ráadásul a baloldal és jobboldal között áthatolhatatlan politikai ellentét van, legalábbis a választók fejében. A Závecz Research mérései viszont homlokegyenest más eredményt mutatnak. Kutatásában arra jutott, hogy az ellenzéki és pártnélküli választópolgárok szerint inkább közös ellenzéki lista és közös jelöltek segítségével lehetne könnyebben leváltani a kormányt, mint külön listákkal és koordinált egyéni jelöltállítással: az előbbit 51, utóbbit 21 százalékuk tartja hatékonyabbnak.  

Mindkét elképzelés támogatóinak többsége (hattizede-kétharmada) szerint a Jobbik részvétele segítené a kormányváltást, míg egynegyedük úgy gondolja, hogy a velük való koordinálás vagy közös lista- és jelöltállítás inkább gyengítené a kormányváltás esélyét.

A fidesz visszaesett, de utcahosszal vezet

Az eredmények tükrében a párt nélküli, kiábrándult szavazó aktiválására buzdító mozgalmak sikere kétséges. Bár támogatottsága az utóbbi két hónapban csökkent, a Fidesz saját szavazótábora továbbra is stabil,  míg az ellenzéki pártok egy része hitelességi válsággal küzd, a többinél pedig még az 1 százalékos küszöb megugrása is komoly kérdés. Lehet, hogy sokan kiábrándultak a Fideszből, annyira viszont nem, hogy egy „szivárványkoalíció” jelöltjére voksoljanak.

A cikkben közreműködött a politikai elemző Paradigma Intézet.

Olvasson tovább: