Kereső toggle

A harag ára

Fideszes belharc áldozata lett Hatvan?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lázár János nyíltan megrótta a kormány egyik államtitkárát, mert szerinte felelőssége van abban, hogy a fideszes vezetésű Hatvan városa sokmilliárdos támogatásokat bukott el.

Az ügy két szempontból is érdekes: egyrészt a megnevezett államtitkárnak elvileg nincs lehetősége a pályázatok befolyásolására. Másrészt az államtitkár a Fidesz-KDNP helyi országgyűlési képviselője és az áprilisi választás kormánypárti jelöltje is egyben. 

„Úgy néz ki, mintha Hatvan pályázatírói analfabéták lennének. Valójában azonban az történik, amiről Lázár János is beszél: valaki fúrja a város pályázatait, ezért esik el milliárdoktól a település” – összegezte a helyzetet lapunknak a hatvani önkormányzat ügyeit belülről ismerő forrásunk annak kapcsán, hogy immár a Miniszterelnökségig jutott a sok milliárd forintos tétre menő játszma. Az egyértelmű, hogy fideszes belharc akadályozza a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) támogatásaira benyújtott hatvani pályázatok győzelmét, hiszen a bíráló testületeket mindenhol kormánypárti szereplők dominálják. Azok számára, akiknek e közvetett bizonyíték nem lenne elég meggyőző, álljon itt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilatkozata: a két héttel ezelőtti kormányinfón elismerte, előfordul olyan, amikor két fideszes politikus belharcának egy város issza meg a levét (ez azonban elfogadhatatlan). Arra az újságírói kérdésre, hogy mit gondol Hatvanról, ahol a korábbi és a jelenlegi polgármester „legendásan rossz viszonya” miatt milliárdoktól esik el a közösség, Lázár kijelentette: felülvizsgáltatja az összes olyan pályázatot, ahol Hatvan jó pályázatot készített, végül mégsem nyert. „Ebben az ügyben a polgármester úrnak százszázalékosan igaza van, és az államtitkár kollégám súlyos hibát követ el” – tudatta Lázár azt is, melyik oldalon áll a belharcban. Mielőtt megvizsgálnánk a kijelentésnek azt a részét, hogy hol hibázhat, azaz hol avatkozhat bele egy pályázati elbírálásba egy államtitkár, ismerkedjünk meg a szereplőkkel. 

Államtitkár vs. polgármester

Az „államtitkár kolléga”, akire Lázár utalt, Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési államtitkára. Szabó 2010-14 között Hatvan polgármestere volt. Mivel a Fidesz őt indította a 2014-es parlamenti választáson, amit meg is nyert, az összeférhetetlenségi törvény miatt le kellett mondania a városvezetésről.

Utódja az addigi helyettese, Horváth Richárd lett, akit egyébként Szabó „fedezett fel” és támogatott a helyi közéletben. Hatvanban köztudott – hiszen a helyi lapok is megírták –, hogy parlamenti képviselővé válását követően Szabó Zsolt csak formálisan távozott a polgármesteri székből, valójában még sokáig megőrizte a befolyását. Sőt, nem csak a befolyását, egy évig a polgármesteri szobáját is megőrizte: megtartotta magának. Az új polgármester ezért egy másik szobában, az alpolgármesterében kezdte meg működését. Horváth „kapott” egy kabinetfőnököt is a nyakába Tóth Csaba személyében, akit Szabó bizalmi emberének tartanak. Városházi forrásunk szerint az előző polgármester 2014 után is részt vett a közélet irányításában: ő tartotta az értekezleteket, hozzá igazították a közgyűlések időpontját, és a helyi ünnepségeken is rendre ő volt a főszónok.

Horváth azonban nagyjából egy év után megelégelte a helyzetet, és bár egyetlen konkrét eseménnyel nem indokolható, végül „lerúgta magáról a gyámságot”. Kitette a nyakára ültetett kabinetfőnököt, akit állítólag rendőrökkel vezettetett ki az önkormányzatból, majd Szabó szobáját is kipakoltatta – mesélte hatvani forrásunk. Innen datálható tehát a két egykori szövetséges viszonyának megromlása. A konfliktus nyomán feloszlatták a Fidesz hatvani szervezetét, az újjászervezéssel a Kövér Lászlóhoz közelállónak ismert Szabó Zsoltot bízták meg. Az új szervezetből kizárták Horváthot és hét fideszes önkormányzati képviselőt.

Elbukott pénzek

Mindez lehetne egy párt belügye, a küzdelmek következménye azonban az egész városra kihat. Lázár János azt mondta: hét olyan TOP pályázatról tud, ahol a város nem nyert, pedig nyerhetett volna; ez azt jelenti, hogy a szakmai bírálók támogatását megkapta a pályázat, azonban a későbbiekben valamiért mégis elkaszálták.

„Hatvan sokat fejlődik, sok pénzt nyer, csak éppen a megyei pályázatokból golyózzák ki” – magyarázta forrásunk. A TOP rendszer egy összességében 1230 milliárd forintról szóló, európai uniós támogatási rendszer, amiből 42 milliárd jut Heves megyének.

A megyében három választókörzet van, a 42 milliárdot ezért három egyenlő részre osztották, a Hatvant is magába foglaló körzetre így 14 milliárd jut.

A keretösszegért 38 kisebb-nagyobb település verseng, az azonban sokatmondó, hogy a százezer fős választókörzet legnagyobb létszámú, 23 ezer lakosú települése, Hatvan, mindössze 55 millió forintot nyert a 9,7 milliárd összértékben benyújtott pályázataival, miközben sokkal kisebb települések milliárdokat vittek el.

A pályázatokat több fórumon is vizsgálják: a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik szerve, az úgynevezett irányító hatóság (tehát voltaképpen a kormány), majd a megyei közgyűlés. Forrásunk szerint Szabó és Horváth összekülönbözése után azt kezdték tapasztalni, hogy Hatvan pályázatai elvéreznek: az irányító hatóságnál még megfelelnek, ám a Heves Megyei Közgyűlésnél valamiért nem érik el a kívánt pontszámot. Olyan is történt – állítólag négy esetben –, hogy menet közben megváltoztak a pályázati feltételek. Az biztosnak tűnik, hogy illetéktelen beavatkozás történt, arra azonban nincs közvetlen bizonyíték, hogy ki avatkozott be Hatvan város kárára. Ami tény, hogy a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-s többségű, az elnök pedig az a szintén kormánypárti Tóth Csaba, aki 2014-15 között kabinetfőnökként dolgozott Horváth Richárd polgármester mellett, míg – mint fentebb írtuk – utóbbi végül kidobta. Szabó Zsolt államtitkár viszont nem tagja a megyei közgyűlésnek, hivatalosan tehát ő nem befolyásolhatja a testület döntését. Mivel azonban a jelek, sőt Lázár János kijelentése is az államtitkárra utalnak, az ügyben megszólalt ő is: az MNO-nak azt mondta, a maga részéről Hatvan minden pályázatát támogatja, ráadásul a pályázatokról végső soron a Lázár vezette Miniszterelnökség dönt. Hogy miért lenne politikailag célszerű egy kormánypárti vezetésű várost büntetni, arra helyi forrásunk azt mondta: a nem Hatvannak jutó pénzek is jó helyre jutnak, és a kedvezményezett településektől érkező politikai támogatások is értékesek. Hatvan büntetése mögött bosszú is állhat, ezt azonban nehéz bizonyítani. Ami biztos: jelen állás szerint a Fidesz-KDNP egyéni országgyűlési jelöltje 2018-ban is Szabó Zsolt. 

Olvasson tovább: