Kereső toggle

Egy razzia utóélete

Juthattak-e bűnözők magyar útlevelekhez?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több ezer ukrán és orosz bűnöző juthatott magyar útlevélhez az elmúlt években a könnyített honosítási eljárást kihasználva. A kormány álláspontja szerint a hatszázezer honosításhoz képest elenyésző a visszaélések száma. Az ellenzék botrányos ügykezelésről és szándékosságról beszél, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal hallgat.

Kormányhivatali dolgozókra csapott le a rendőrségi kommandó január végén Hajdúdorogon. A bilincsben elvitt és azóta előzetes letartóztatásba helyezett állami alkalmazottak hamis okiratok – magyar útlevelek – megszerzésében segíthettek ukrán magánszemélyeknek.

A sajtó évek óta cikkezik az ukrán határ környékén dúló útlevélbizniszről. A csalók a 2010-es, kettős állampolgárságról szóló törvény végrehajtásában mutatkozó réseket használják ki, hogy jó pénzért magyar útlevélhez juttassanak boldog-boldogtalant, köztük bűnözőket, drogdílereket, maffiózókat.

A határon túli magyarok honosítását lehetővé tevő törvény szerint egy Ukrajnában élő magyar származású személy úgy kaphat magyar útlevelet, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál okiratokkal igazolja származását, majd kérvényezi a honosítását. Miután elfogadták a kérvényét, leteszi az állampolgársági esküt, és megkapja a honosítási okiratot és a személyi igazolványát. Ezekkel az okmányokkal bármelyik kormányablaknál igényelhet magának útlevelet: új fényképet készítenek róla, ujjlenyomatot vesznek, és néhány hét elteltével át is veheti az útlevelét. A csalók azzal élnek vissza, hogy sem a honosítási okiraton, sem a személyi igazolványon nincs fénykép, a kormányablakok ügyintézői pedig gyakran nem kérnek fényképes igazolványt az útlevélkérelmezőtől. Így az igénylő bárki lehet. A valódi okmányok pedig olyan, többnyire mélyszegénységben élő kárpátaljai magyaroktól származnak, akik saját személyiségük eladásával próbálnak enyhíteni nyomorúságos helyzetükön.  

A közvetítők néhány százezer forintért veszik meg a fénykép nélküli, de eredeti okmányokat, a végfelhasználónak pedig a hírek szerint másfél és ötmillió forint közötti összeg ellenében adják el. Kárpátalján a 2011-es népszámlálás szerint 150 ezer magyar élt, közülük tavalyig 115 ezren igényelték honosításukat. Ukrajnán belül Kárpátalján a legalacsonyabb az átlagkereset – legalábbis a legutóbbi, 2013-as statisztika szerint: akkor 2500 hrivnya, nagyjából 22 ezer forint volt.     

A magyar hatóságoknak régóta tudniuk kell az útlevélbizniszről, hiszen már 2011-ben születtek róla riportok. Tavaly márciusban Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke törvénymódosító indítványt nyújtott be a parlamentnek. Szabó akkor azt mondta: „a kormány hét éve tétlenül nézi, hogy több ezer, jellemzően orosz és ukrán állampolgárságú bűnöző juthatott magyar útlevélhez, kihasználva a kettős állampolgárságról szóló törvény részletszabályozásának ostoba kialakítását.” 

A képviselő ezért azt kezdeményezte, hogy a kedvezményes honosítás során csak fényképes igazolvánnyal lehessen magyar útlevelet kapni. A parlament igazságügyi bizottsága azonban nem támogatta a javaslatot, így az országgyűlés nem is tárgyalt róla.  

A Hetek írásban és szóban is megkereste a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt (BMH), hogy válaszoljanak a következő kérdésekre: információik szerint hány orosz vagy ukrán bűnöző juthatott magyar állampolgársághoz az elmúlt években? Mit tudnak a visszaélések alakulásáról, nőtt vagy csökkent az ilyen bűnesetek száma az elmúlt hat évben? Osztja-e a Hivatal a kormány álláspontját, mely szerint az elmúlt évek több százezer honosításához képest elenyésző számú visszaélés történt? Min kellene változtatni, hogy a jövőben ne juthassanak magyar útlevélhez bűnözők? A Hivatal szűkszavú választ küldött lapunknak: „A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a kérdés megválaszolásában nem rendelkezik hatáskörrel.”

Az ellenzék természetesen lecsapott az ügyre. Demeter Márta LMP-s képviselő a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt számoltatná be a kormány és a titkosszolgálatok képviselőit „a súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ügyről”.

Arra a felvetésre, hogy van-e realitása a fenti követelésnek, Demeter a Heteknek azt mondta: nincs, hiszen a Fidesz a számára kényelmetlen ügyekben „szabotálja” a bizottság munkáját, és ez önmagában is nemzetbiztonsági kockázat. Ennek ellenére ellenzéki politikusként az a dolguk, hogy napirenden tartsák az ügyet.

Az ellenzék azt is problematikusnak tartja, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervek nem ellenőriztek megfelelően, nem vették fel a kapcsolatot az ukrán társszervekkel.

Demeter szerint az a tény, hogy Hajdúdorogon őrizetbe vettek néhány kormányhivatali alkalmazottat, nem jelent semmit: „ez csak a felszín”, mondta a képviselő. Mivel a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal a belügyminiszter felügyelete alatt működik, Demeter a napokban írásbeli kérdésekkel fordult Pintér Sándorhoz, a cikkünkben említett felvetéseken túl többek között azzal, hogy a tárca jelezte-e valamilyen formában a kormánynak az egyszerűsített honosítás kapcsán fennálló kockázatokat, illetve hogy milyen intézkedéseket hoztak a kockázatok kiszűrésére, illetve kezelésére?

Olvasson tovább: