Kereső toggle

Indul a választási év Magyarországon

Így látják a kormánypártok a 2018-as választás tétjét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Orbán Viktor szerint a 2018-as év tétje európai és keresztény identitásunk megvédése; a Fidesz frakcióvezetője szerint Soros György a kampány központi szereplője marad.

 

A választás tétjét az elmúlt időszakban a végsőkig emelték a szereplők. A kormány ellenfelei az Orbán-rendszer valamiféle visszavonhatatlan berendezkedésétől félnek a Fidesz–KDNP újabb, pláne nagyarányú győzelme esetén (többek között erről szólt a Hetek karácsonyi számában megjelent, A Jobbik és a kérdőjelek című írásunk), míg a kormánypártok politikusai – élükön a miniszterelnökkel – nem kevesebbet, mint a keresztény kultúra jövőjét látják a 2018-as év legfontosabb kérdésének.

A miniszterelnök Magyar Időkben megjelent karácsonyi cikkében azt írta: „mi, európaiak – bevallva, bevallatlanul, tudottan vagy tudatlanul – Krisztus tanítása szerint berendezett kultúrában élünk”. Hozzátette: a magyarok is joggal tekinthetik magukat keresztény nemzetnek, „keresztény mivoltunk, élő hitünk megtartott ezer esztendőn át Európa közepén”.

Orbán Viktor szerint a tét

Orbán Viktor az írásban felidézte, hogy manapság sokan akarják szemükre hányni, hogy bár kereszténynek vallják magukat, mégsem engedik a más földrészről érkezők betelepítését Európába. Szerinte ugyanakkor a „szeresd felebarátodat, mint magadat” krisztusi parancs azt is jelenti, hogy „vállaljuk és óvjuk mindazt, amik és akik vagyunk”.

A miniszterelnök úgy látja, hogy az európaiak a keresztény kultúrát tartják büszkeségük és fenntartó erejük forrásának, valamint a keresztény kultúra határozza meg a hétköznapi erkölcsöket. „Meghatározza fölfogásunkat az igazságosság és az igazságtalanság mivoltáról, a férfi és a nő viszonyáról, a családról, a sikerről, a munkáról és a becsületről” – írta.

Orbán Viktor úgy látja, függetlenül attól, hogy járunk-e templomba vagy nem, és ha igen, melyikbe, „nem akarjuk, hogy a szentestét csak behúzott függönyök mögött ünnepelhessük, nehogy megsértsük mások érzékenységét. Nem akarjuk, hogy a karácsonyi vásárainkat átnevezzék, azt meg végképp nem akarjuk, hogy betonkockák mögé kelljen hátrálni. Nem akarjuk, hogy megfosszák gyermekeinket a Mikulás- és angyalvárás örömeitől.” A kormányfő hangsúlyozta: az európai élet alapjai támadás alatt állnak, „az európai élet magától értetődősége került veszélybe”.

„Életünk, világberendezkedésünk alapjait célozza a támadás. Európa immunrendszerét szándékosan gyengítik. Azt akarják, hogy ne azok legyünk, akik vagyunk” – fejtette ki, hozzátéve, hogy „el akarják venni tőlünk a saját életünket, és valami olyanra akarják cseréltetni velünk, ami nem a mi életünk”.

Orbán Viktor kiemelte: egyre gyakrabban hallja újra, hogy az Európai Unió alapítói hatvan éve „megjelölték az irányt”. Idézte Robert Schuman egykori francia kormányfőt és külügyminisztert, miszerint „Európa keresztény lesz, vagy nem lesz”.

„A 2017-es év történelmi feladat elé állította az európai országokat. Az európai szabad nemzeteknek, a szabad polgárok által választott nemzeti kormányoknak új feladatuk adódott: meg kell védenünk a keresztény kultúrát. Nem mások ellenében, hanem saját magunk (…) védelmében” – írta a miniszterelnök.

Kifejtette: „a mi kiindulópontunk mindig is az volt, hogy jogunk van a saját életünkhöz. És amikor volt erőnk hozzá, akkor meg is védtük ezt a jogot. Ezért dolgozunk évek óta azért, hogy Magyarország megerősödjön, és végre ismét a saját lábára állhasson”.

A jövő évről a kormányfő azt írta: amíg a nemzeti kormány áll az ország élén, „addig okosan, szelíden, de megalkuvás nélkül” dolgoznak azért, hogy Magyarország keresztény kultúrájú és magyar maradjon, valamint mindent megtesznek azért is, hogy Európa megmaradjon európainak.

Gulyás: Soros központi szereplő marad

A kormánypártok politikusai afelől sem hagynak kétséget, hogy Soros György figurája a Fidesz 2018-as kampányában is központi helyet foglal majd el. Gulyás Gergely fideszes frakcióvezető az atv.hu főmunkatársának adott szilveszteri interjújában kifejtette: az üzletember szimbolikus alakja a bevándorlást támogató politikának, és lobbitevékenységet fejt ki Magyarország ellen. Gulyás Gergely az atv.hu-nak adott nyilatkozatában ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a kormány mondanivalóját bevándorlásügyben nem a gyűlölet irányítja, hanem a józan ész. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy 2017 a Soros-szervezetek kiszorításának éve lesz, megjegyezte: ez hosszabb küzdelem, amely még nem fejeződött be, de „időarányosan jól állunk”. 

Véleménye szerint nem valószínű, hogy a 2018-as parlamenti választáson a Fidesz túlszárnyalja a 2010-ben elért 53 százalékot. A cél az, hogy a Fidesz és a KDNP pártszövetsége tudjon kormányt alakítani, ehhez pedig 100 mandátumra van szükség – mondta.

Milyen lesz a magyar–német viszony?

Arra a felvetésre, hogy a német–magyar kapcsolatok szívélyesebbé válnak-e, ha tavasszal ismét Orbán Viktor alakíthat kormányt, Gulyás Gergely úgy reagált: a politikai kapcsolatok a Keresztényszociális Unióval (CSU) kiválóak, a Kereszténydemokrata Unióval (CDU) jók, kiegyensúlyozottak. „Ha nem is mindenki ért bennünket, mégis nagyon sok barátunk van Németországban. Tehát a politikai kapcsolataink összehasonlíthatatlanul jobbak, mint a sajtóban való megjelenésünk Németországban” – jelentette ki a politikus.

„A német sajtó 70-80 százaléka egyértelműen baloldali vagy zöld szimpatizáns. Őszinte és leplezetlen gyűlölettel tekintenek mindazon értékekre, amelyeket a magyar kormány képvisel, a keresztény gyökerek fontosságára, a valódi konzervatív politikára, a hagyományos családmodell megbecsülésére és védelmére, a nemzetállamok Európájára. (…) A német sajtó nem olyan sokszínű, mint a magyar, ez a szomorú helyzet” – vélekedett a fideszes politikus.

Olvasson tovább: