Kereső toggle

Jeruzsálem Izrael fővárosa

Petíció indult Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Petíciót tett közzé három közéleti személyiség – Gerő András történész, Olti Ferenc zsidó közösségi aktivista és Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze – lapunk alapító-főszerkesztője – arról, hogy támogatják Donald Trump elnök döntését, amellyel elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

A nyilatkozat szövege:

„Üdvözöljük az Amerikai Egyesült Államok elnökének döntését, amely Izrael fővárosaként ismeri el Jeruzsálemet.

Úgy gondoljuk, hogy ez az elismerés garantálja a különféle – zsidó, keresztény, muszlim – vallási hitekhez tartozó emberek számára a szakrális helyek tiszteletét és szabad hozzáférését, amely a térség és a világ lelki békéjének egyik legfontosabb biztosítéka. Meggyőződésünket arra alapozzuk, hogy Izrael, mint a térség egyetlen demokratikus állama eddig is mélyen elkötelezett volt ebben az ügyben, és nincs jele annak, miszerint ez az elkötelezettség változna.

Úgy gondoljuk, hogy ez az elismerés másfelől a tudati és politikai realitás tudomásulvételét jelenti, hiszen a zsidóság számára elébb spirituálisan, 1967-től ténylegesen is Jeruzsálem mindig kiemelt jelentőségű város volt.

Reményeink szerint minél több állam – beleértve Magyarországot is – követni fogja az amerikai példát. Csatlakozzon hozzánk, ezzel segítve fenti reményeink valóra váltását!”

A felhívás, amelyet olvasóink a peticiok.com oldalon támogathatnak aláírásukkal, jelzi, hogy itthon is megkezdődött a vita arról, hogy Magyarország – a fél évszázados politikai realitást és az évezredes történelmi tényeket tudomásul véve – az Egyesült Államokhoz hasonlóan szintén elismerje-e Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

A kormány egyelőre nem lép

A magyar kormány egyelőre nem lép az ügyben: Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Keletről, nem harmadik szereplőkhöz igazítja a külpolitikáját – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter Jeruzsálem státuszával kapcsolatban a parlament külügyi bizottságának szerdai ülésén.

Szijjártó Péter éves miniszteri meghallgatásán a testület jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton felvetésére, miszerint Jeruzsálem Izrael fővárosaként való amerikai elismerése ügyében a magyar kormányzat „sunnyogott” azzal, hogy csak az EU és Izrael gazdasági kapcsolatairól beszélt, kijelentette: „az nem sunnyogás, ha mi nem harmadik szereplőkhöz igazítjuk a külpolitikánkat”.

Kiemelte: Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Kelet ügyében, bár „nem mi fogjuk megmondani, hogy ott mi történik”, vannak kívánságaink, például, hogy legyen béke, és mindenki biztonságban élhessen. „Hogy egy harmadik szereplő ezzel kapcsolatban tesz bejelentést, és nekem rohannom kelljen erre reagálni, azt nem fogadom el. Nem sunnyogás történt, hanem nem változott semmi a mi részünkről” – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy a kormány ezzel az üggyel eddig nem foglalkozott. Megjegyezte, fontos az Izrael és az Európai Unió közötti gazdasági együttműködés, mert az európai versenyképességhez szükség van az Izrael által képviselt innovációs, technológiai színvonalra.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy vélte: az Egyesült Államok döntése kimozdíthatja a közel-keleti békefolyamatot arról a holtpontról, amibe az elmúlt időszakban került. Hangsúlyozta: a kétállami megoldás továbbra is a nemzetközi közösség meghatározó célkitűzése, és Magyarország is ezen az állásponton van. Megjegyezte: az Egyesült Államok elnökének kijelentése nem vonatkozott arra, hogy Jeruzsálem ne lehetne „Palesztina” fővárosa is.

Netanjahu: Trump döntése nem akadályozza, hanem előmozdítja a békét

A bírálatokkal szemben éppen hogy lehetővé teszi a közel-keleti békét Donald Trump amerikai elnök előző heti döntése, amellyel elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő hétfőn Brüsszelben, hozzátéve, reményei szerint az Európai Unió is követi az amerikai példát. „A lépés nem akadályozza, hanem lehetővé teszi a békét, a béke alapja ugyanis a valóság elismerése” – közölte Netanjahu, mielőtt Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel megkezdte megbeszélését. Netanjahu később részt vett az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális munkareggelijén.

Elmondta, arra számít, hogy az amerikai példát követve a jövőben az európai országok többsége is Jeruzsálembe fogja költöztetni a nagykövetségét. Jeruzsálem háromezer éve a zsidó nép fővárosa, hetven éve pedig Izraelé, és aki ezt nem ismeri el, az „tagadja a történelmi igazságot” – szögezte le.

Netanjahu arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államok új békejavaslaton dolgozik, és ennek kapcsán úgy fogalmazott, véleménye szerint „adni kellene egy esélyt a békének”. Mint mondta, a legfontosabb ugyanakkor az, hogy a „palesztinok végre elismerjék a zsidó államot, és ismerjék el, hogy annak van fővárosa, amelyet úgy hívnak, hogy Jeruzsálem”.

A miniszterelnök emellett az európai–izraeli együttműködés fontosságát és szükségességét hangsúlyozta a biztonság, a gazdaság és az innováció területén, rámutatva, ez országa mellett az EU számára is rendkívül lényeges.

Aláhúzta: Izrael a Közel-Kelet legnagyobb hatalma, amelynek fellépése akadályozza az iszlamista fegyveres szervezetek térségbeli térnyerését, s ez Európa számára is kulcsfontosságú, a harcok pusztítása elől ugyanis milliók menekülnek a kontinensre, ami jelenleg az EU legnagyobb problémáját jelenti.

Ellenakció Isztambulban

Közben Kelet-Jeruzsálemet (a nem létező) „Palesztina” fővárosává nyilvánították az iszlám országok vezetői szerdán, isztambuli találkozójukon (fenti képünkön) elfogadott zárónyilatkozatukban (a palesztina név eredetéről lásd cikkünket a 22. oldalon). Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) egy héttel azután tartott rendkívüli tanácskozást a török metropoliszban, hogy Donald Trump amerikai elnök Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet. Trump döntése a legtöbb muzulmán országban éles bírálatokat váltott ki, majd Törökország, a szervezet soros elnökeként rendkívüli tanácskozásra hívta össze az OIC-t.

A szervezet szerdai zárónyilatkozatában arra kérte a nemzetközi közösség egészét, hogy „a megszállás alatt álló” Kelet-Jeruzsálemet ismerje el „Palesztina” fővárosaként, és az egyes országok költöztessék oda helyi külképviseletüket. „Palesztina” közigazgatási központja jelenleg a ciszjordániai Ramallah.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke a nap folyamán tartott első felszólalásában kijelentette: Washington elvesztette közvetítő szerepét az izraeli–palesztin békefolyamatban azáltal, hogy Jeruzsálemet ismerte el a zsidó állam fővárosaként.

Az OIC – Abbász szavainak megfelelően – a későbbi közös nyilatkozatban arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy álljon el az izraeli–palesztin békefolyamatban betöltött szerepétől. „Amennyiben Washington nem lép vissza múlt heti döntésétől, minden következményért ő lesz a felelős” – szögezte le a zárónyilatkozat.

Abbász beszédében egyúttal azt is leszögezte: a palesztinok a jövőben már nem engedik meg az Egyesült Államoknak, hogy részt vegyen a békefolyamatban. Hangsúlyozta egyúttal, hogy addig nem lesz stabilitás a térségben, amíg Kelet-Jeruzsálem nem „Palesztina” fővárosa.

Mint fogalmazott: Trump szinte „odaajándékozza” Jeruzsálemet Izraelnek és „úgy viselkedik, mintha a világon egyedül ő döntene” ebben az ügyben. Trump lépése „túlmegy minden határon – hangoztatta. – Jeruzsálem, ahogy a múltban volt, úgy a jövőben is mindig »Palesztina« fővárosa lesz” – nyomatékosította Abbász. Majd figyelmeztetett: az amerikai lépés azt a veszélyt hordozza, hogy szélsőséges csoportok a politikai konfliktust vallási alapúvá alakítják át.

II. Abdullah jordániai király arról beszélt, hogy Jeruzsálem muzulmán és keresztény identitásának megváltoztatása a terrorizmust és a radikalizmust segíti elő. Rámutatott: a zsidók és a palesztinok közötti béke elérésére a kétállami megoldás az egyetlen választási lehetőség. Felszólalásában II. Abdullah arra hívta a muzulmán országokat, hogy tegyék félre nézeteltéréseiket, és álljanak ki Jeruzsálemért.

Hasszán Rohani iráni elnök szerdán Twitter-üzenetben azt írta: Trump döntése azt mutatja, hogy Washington nem tartja tiszteletben a palesztin nemzet legitim jogait, és csak a cionista érdekek védelmére törekszik. Rohani a csúcstalálkozó keretében kifejtette: a cionisták idegenek a Közel-Keleten, de a múlt század elejétől „betolakodtak” a régióba és „elvetették ott a terrorizmus, valamint az erőszak magvait”. Az iráni elnök végül kiemelte: országa előfeltétel nélkül kész együttműködni minden muzulmán országgal Jeruzsálem megvédése érdekében.

Az elfogadott zárónyilatkozatban a szervezet tagországai megerősítették, hogy a leghatározottabban elítélik a Jeruzsálem státuszára vonatkozó múlt heti amerikai lépést. Trump döntése támadás a palesztin nép jogai ellen – írták a szövegben. Jelezték ugyanakkor: abban az esetben, ha az ENSZ Közgyűlése maga nem lép az ügyben, „a súlyos jogsértést” az OIC országai készek a közgyűlés elé terjeszteni. Az ENSZ-nek felelősséget kell vállalnia – hangoztatta a zárónyilatkozat.

Az OIC rendkívüli ülését a szervezet soros elnöke, Törökország hívta össze. Ankara szerint a washingtoni lépés „lángba borítja” a közel-keleti térséget, ezért a török vezetés azt szorgalmazta, hogy a muzulmán országok közös üzenetet fogalmazzanak meg az amerikai döntéssel szemben. A csúcstalálkozó fókuszában a palesztinok helyzete és Jeruzsálem jogállása állt. Az 57 tagországból 48 képviseltette magát, 16 állam a legmagasabb szinten. Az Aksam török napilap értesülése alapján Szaúd-Arábiából egy miniszterhelyettes, Egyiptomból és az Egyesült Arab Emírségekből pedig a külügyminiszter volt jelen a rendezvényen.

Olvasson tovább: