Kereső toggle

Folytatódik a dezintegráció a baloldalon

Szalámistratégia

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A választók nem a pártprogramokról, hanem a közöttük folyó hatalmi vitákról értesülnek. Mindez sok tekintetben emlékeztet a 2013–14-es választási előkészületekre, amiből, mint ismert, nem sok jó származott a baloldal számára.

Bár már 2016 őszén úgy tűnt, hogy megszületik a választási megállapodás az MSZP, a DK és több baloldali liberális kispárt között, 15 hónappal később, azaz napjainkra még sincs eredmény. Sőt, a külső szemlélő leginkább azt láthatja, hogy az érintettek szinte naponta üzengetnek a nyilvánosságban, és tévéműsorokban amortizálják egymást. Mintha nem is a kormányváltás lenne a céljuk, hanem az, hogy saját pozíciójukat javítsák az ellenzéken belül. Pedig, állítják mind a DK-ban, mind az MSZP-ben, igenis van esély a győzelemre. 

Lapzártánkkor a helyzet így fest: az MSZP közös országos listát, közös miniszterelnök-jelöltet és közös egyéni jelölteket akar a DK-val, az Együtt-tel és a Párbeszéddel (is). A DK, az Együtt és a Párbeszéd viszont egymással már megállapodott abban, hogy nem akarnak sem közös listát sem közös miniszterelnök-jelöltet az MSZP-vel. Ugyanakkor a közös egyéni jelöltállításban egyetértenek a szocialistákkal, sőt, a DK el is készítette a 106 körzet felosztását. A lista és a megegyezés valóságát az MSZP először elismerte, majd pontosítva kifejtette, az valójában a DK listája, amit a szocialisták még módosítani akarnak a maguk javára. A hét végén Juhász Péter, az Együtt elnöke szó szerint besétált Harangozó Tamás szocialista politikus ATV-s interjújába, odaguggolt az asztalhoz, és élő adásban kezdtek vitatkozni arról, hogy melyik oldal a megállapodás kerékkötője. Ugyanezen a napon az MSZP viharos elnökségi ülésén azok a szocialista vezetők kerekedtek felül – információink szerint többek között Molnár Gyula pártelnökkel szemben –, akik elvetették a DK-val mindenáron történő megállapodás szükségességét hangoztató álláspontot, és amellett foglaltak állást, hogy a közös lista és miniszterelnökjelölt elfogadása a feltétele az egyéni körzetekbeli megállapodásoknak.

Mivel a helyzet kezd emlékeztetni a 2013–14-es ellenzéki előkészületekre (azt leszámítva, hogy az MSZP támogatottsága lényegesen alacsonyabb, a DK-é pedig valamivel magasabb, mint akkor), a választás ismét közeleg, a színfalak mögött mégis kölcsönös vádak röpködnek, a Hetek megkereste az MSZP és a DK egy-egy meghatározó politikusát a folyamatok értékelésére.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: