Kereső toggle

A Jobbik és a kérdőjelek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzetiszocialisták, de demokraták sem vagyunk” – jelentette ki a Jobbik eszmeiségéről Vona Gábor elnök 2012 januárjában a párt évindító rendezvényén. Ugyanaz a Vona Gábor, aki történelmi jelentőségűnek nevezte a párt 2017. december 15-ei tüntetését, ahol szerinte a résztvevők a demokráciáért demonstráltak.

Mi történt néhány év leforgása alatt a Jobbikkal, az egykor saját meghatározása szerint sem demokrata párttal, amelyik napjainkban „mindenkit” – bármely párt szimpatizánsa legyen is – utcára hív a demokrácia védelmében? Mennyire hiteles a rendszerváltás óta nem látott politikai fordulat, melynek eredményeképpen az egykor vitathatatlanul antiszemita és rasszista Jobbik elnöke ma hanukai üdvözletet küld a zsidóságnak, és cigányok számára tart lakossági fórumot?

Érdemes azzal kezdeni, hogy nyilvánvalóan jobb Magyarországnak, ha az ország jelenleg második legnagyobb pártja (vagy annak elnöke) igyekszik szabadulni a párt rasszista, antiszemita közelmúltjától, mint ha büszkén masírozna tovább gárdamellényében. Nem állíthatjuk, hogy a Jobbik változására lehetetlen hiteles magyarázatot adni, és egyébként is: végső soron a választók döntik el, kit, mit tartanak hitelesnek, támogatandónak, illetve hogy támogatnak-e egy tőlük távol álló vagy általuk hiteltelennek tartott pártot egy számukra gyűlöletes hatalom leváltása érdekében. Ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne érdemes kísérletet tenni annak az útnak a feltérképezésére, amelyen a Jobbik eljutott odáig, ahol ma tart.

Régi és új arcok

Kik jelenítették meg a Jobbikot korábban, és kik vezetik ma? A néppártosodás 2015 tavaszán kezdődött. Vona Gábor bejelentette, hogy aki rasszista, az keressen magának másik pártot, mert a Jobbik nem rasszista, hanem egy radikális alapon álló néppárt, amely nyugodt, polgári stílusban ismerteti programját.

A pártelnök nemcsak gesztust tett a zsidóság és a cigányság felé, de kikerült a parlamenti frakcióból Novák Előd, a Jobbik egykori alelnöke, akit sokan szoros összefüggésbe hoztak a neonáci, cigánygyűlölő kuruc.infóval. Kikerült a párt elnökségéből a radikálisnak tartott és korábban a holokauszton nevetgélő Apáti István, bekerült viszont Toroczkai László ásotthalmi polgármester, továbbá Jobbik-vezető maradt, sőt a most futó plakátkampány egyik arca lett Dúró Dóra, Novák Előd felesége.

Toroczkai a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alapítója, eszmei vezetője, számos utcai tüntetés – így a 2006-os MTV-székház ostrom – egyik vezéralakja, karlendítős képei ma is megtalálhatók a neten. Toroczkai Ásotthalom polgármestereként sikeresen repült rá a migrációs válság nyomán fontossá vált határvédelem kérdésére, miközben a radikális Izrael-ellenességéről ismert Morvai Krisztina nemrégiben Vona Gábor politikai irányváltására panaszkodott nyilvánosan a „hazatérését” ünneplő Fidesz-közeli médiában. (Izrael-ellenességből Morvai kiszorulása után sincs hiány a Jobbikban: ez a párt volt az egyetlen hazai politikai erő, amely nyíltan elítélte Donald Trump Jeruzsálem ügyében tett állásfoglalását.)

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: