Kereső toggle

Magyar álom 2017 - A magyarok többsége nem álmodozik

A magyarok többsége nem álmodozik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az álmodozók leginkább egészséget, biztos megélhetést és boldog családot szeretnének. Álmai eléréséért csak minden nyolcadik honfitársunk imádkozik, és ennél is kevesebben vannak, akik közösségi célokat is fontosnak tartanak.

„Mi a magyar álom?” Ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája által a napokban megjelentetett százoldalas tanulmány. A nyáron felvett adatok – Budapesten, Miskolcon, Győrben és Szigetváron végzett fókuszcsoportos vizsgálatok és egy ezerfős személyes megkérdezéses országos reprezentatív felmérés – négy nagy témát ölelnek fel: álmodozási szokásainkat, a múlthoz való viszonyunkat, jelenlegi terveinket és a jövőről alkotott elképzeléseinket.

Hányan álmodoznak?

A magyarok 35 százaléka, nagyjából három és félmillió ember szokott álmodozni saját jövőjével kapcsolatban. 25 százalékuk régen álmodozott, mostanra azonban feladta álmait, miközben 38 százalékuk soha nem fantáziál a jövőjéről. Nem meglepő, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább vannak álmai. A 30 éven aluli korosztály 75 százaléka álmodozik, a harmincasok esetében 51 százalékos ez az arány, míg a 60 év felettiek – feltehetően a be nem teljesült korábbi álmok, vagyis a csalódottság miatt – szinte alig álmodoznak: csak 9 százalékuk sző álmokat.

Az álmodozók

Az iskolai végzettség is meghatározó tényező az álmodozás tekintetében. A legrealistábbak vagy a legkiábrándultabbak a 8 általánost (vagy annál is kevesebb osztályt) végzettek: csupán 22 százalékuk szokott álmodozni, miközben ennek a társadalmi rétegnek a fele soha nem szőtt álmokat. Ezzel szemben az érettségizettek és

a diplomások közel fele álmodozik a jövőjéről, ami arra utal, hogy a jobb életkörülmények között élők hajlamosabbak a fantáziájuk elengedésére. Ezt igazolja a vizsgálat területi megoszlásra vonatkozó része is: a legoptimistábbak a nyugat-dunántúliak, akiknek a fele szokott álmodozni. A legpesszimistábbak a dél-dunántúliak és az alföldiek, akiknek a fele soha nem is álmodozott.

Tervez, vár, imádkozik

„A magyarok az álmodozásban is két lábon járnak a földön: az álmaik megvalósítása érdekében a leggyakrabban tervet készítenek, melyet lépésről lépésre végrehajtanak” – olvasható a tanulmányban. Az is kiderül, hogy kihez fordulnak segítségért, ha önmagukat nem érzik elég erősnek a siker eléréséhez. Egynegyedük a családtagjaitól kér segítséget, 17 százalékuk a szerencsére és a csodára vár. És valóban, a magyarok a földön járnak, ugyanis az álmodozók mindössze 12 százaléka, azaz 400 ezer ember imádkozik az álmaiért. Ez az alacsony arány azért is szembeötlő, mert a legutóbbi, 2013-ban publikált népszámlálási adatok szerint a magyarok 72 százaléka vallásos (túlnyomó részük keresztény felekezethez tartozik). A két felmérésből tehát az látszik, hogy hétmillió magyar hívőnek csak a töredéke imádkozik az álmai beteljesüléséért.  Ennek a 400 ezres kisebbségnek a kétharmada nő, harmada férfi. Érdekes képet mutat az imádkozók területi és életkor szerinti megoszlása is: a 60 év felettiek negyede fordul Istenhez a leggyakrabban. A legkevesebben, az álmodozók 5 százaléka közép- és dél-dunántúlon fohászkodik Istenhez, míg a nyugat-dunántúlon vannak a legtöbben (22 százalék).

A kormány segítségében az álmot szövők 3 százaléka bízik, ezoterikus löketet pedig 1 százalékuk vár. Összességében a megkérdezettek 57 százaléka úgy véli, hogy a saját erejéből nem lesz képes álmai megvalósítására.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: