Kereső toggle

Magyar álom 2017 - A magyarok többsége nem álmodozik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az álmodozók leginkább egészséget, biztos megélhetést és boldog családot szeretnének. Álmai eléréséért csak minden nyolcadik honfitársunk imádkozik, és ennél is kevesebben vannak, akik közösségi célokat is fontosnak tartanak.

„Mi a magyar álom?” Ezt a kérdést próbálja megválaszolni a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Irodája által a napokban megjelentetett százoldalas tanulmány. A nyáron felvett adatok – Budapesten, Miskolcon, Győrben és Szigetváron végzett fókuszcsoportos vizsgálatok és egy ezerfős személyes megkérdezéses országos reprezentatív felmérés – négy nagy témát ölelnek fel: álmodozási szokásainkat, a múlthoz való viszonyunkat, jelenlegi terveinket és a jövőről alkotott elképzeléseinket.

Hányan álmodoznak?

A magyarok 35 százaléka, nagyjából három és félmillió ember szokott álmodozni saját jövőjével kapcsolatban. 25 százalékuk régen álmodozott, mostanra azonban feladta álmait, miközben 38 százalékuk soha nem fantáziál a jövőjéről. Nem meglepő, hogy minél fiatalabb valaki, annál inkább vannak álmai. A 30 éven aluli korosztály 75 százaléka álmodozik, a harmincasok esetében 51 százalékos ez az arány, míg a 60 év felettiek – feltehetően a be nem teljesült korábbi álmok, vagyis a csalódottság miatt – szinte alig álmodoznak: csak 9 százalékuk sző álmokat.

Az álmodozók

Az iskolai végzettség is meghatározó tényező az álmodozás tekintetében. A legrealistábbak vagy a legkiábrándultabbak a 8 általánost (vagy annál is kevesebb osztályt) végzettek: csupán 22 százalékuk szokott álmodozni, miközben ennek a társadalmi rétegnek a fele soha nem szőtt álmokat. Ezzel szemben az érettségizettek és

a diplomások közel fele álmodozik a jövőjéről, ami arra utal, hogy a jobb életkörülmények között élők hajlamosabbak a fantáziájuk elengedésére. Ezt igazolja a vizsgálat területi megoszlásra vonatkozó része is: a legoptimistábbak a nyugat-dunántúliak, akiknek a fele szokott álmodozni. A legpesszimistábbak a dél-dunántúliak és az alföldiek, akiknek a fele soha nem is álmodozott.

Tervez, vár, imádkozik

„A magyarok az álmodozásban is két lábon járnak a földön: az álmaik megvalósítása érdekében a leggyakrabban tervet készítenek, melyet lépésről lépésre végrehajtanak” – olvasható a tanulmányban. Az is kiderül, hogy kihez fordulnak segítségért, ha önmagukat nem érzik elég erősnek a siker eléréséhez. Egynegyedük a családtagjaitól kér segítséget, 17 százalékuk a szerencsére és a csodára vár. És valóban, a magyarok a földön járnak, ugyanis az álmodozók mindössze 12 százaléka, azaz 400 ezer ember imádkozik az álmaiért. Ez az alacsony arány azért is szembeötlő, mert a legutóbbi, 2013-ban publikált népszámlálási adatok szerint a magyarok 72 százaléka vallásos (túlnyomó részük keresztény felekezethez tartozik). A két felmérésből tehát az látszik, hogy hétmillió magyar hívőnek csak a töredéke imádkozik az álmai beteljesüléséért.  Ennek a 400 ezres kisebbségnek a kétharmada nő, harmada férfi. Érdekes képet mutat az imádkozók területi és életkor szerinti megoszlása is: a 60 év felettiek negyede fordul Istenhez a leggyakrabban. A legkevesebben, az álmodozók 5 százaléka közép- és dél-dunántúlon fohászkodik Istenhez, míg a nyugat-dunántúlon vannak a legtöbben (22 százalék).

A kormány segítségében az álmot szövők 3 százaléka bízik, ezoterikus löketet pedig 1 százalékuk vár. Összességében a megkérdezettek 57 százaléka úgy véli, hogy a saját erejéből nem lesz képes álmai megvalósítására.

Beteljesülnek-e az álmok?

A magyarok többsége optimista álmai megvalósulásával kapcsolatban, hiszen a válaszadók több mint fele látja pozitívan a jövőjét: 14 százalékuk biztos álmai megvalósításában, emellett 38 százalékuk elképzelhetőnek véli, hogy meg tudja valósítani az álmait. Ugyanakkor honfitársaink egyharmada kifejezetten borúlátó: a megkérdezettek 13 százaléka szerint biztosan nem, 19 százaléka szerint valószínűleg nem fogják tudni megvalósítani az álmaikat.

A kutatás kitér az álmodozók politikai elköteleződésére is. A legkevésbé derűlátóak a baloldali szavazók: az MSZP szavazók mindössze 7 százaléka, a DK szimpatizánsok 5 százaléka biztos abban, hogy álmai beteljesülnek. Tévedünk azonban, ha párhuzamot vonnánk a két baloldali párt alacsony támogatottsága és híveik pesszimizmusa között: az úgynevezett törpepártok szavazóinak ugyanis közel 20 százaléka biztos az álmai beteljesülésében. És ez a legmagasabb arány az optimisták között, még a Fidesz szavazói között sincs ennyi optimista álmodozó (19 százalék).     

Miről álmodik?

A kutatás természetesen részletezi az álmodozások célját is. A válaszadók az eléjük tett tucatnyi lehetőség közül választották ki a számukra legfontosabb három célt, így alakult ki az eredmény: eszerint az álmodozók 57 százaléka legfőképpen egészséges életet szeretne, 49 százaléka biztos megélhetést nyújtó fizetést vagy nyugdíjat, 43 százaléka boldog családi életet. 41 százalékuk választotta gyermekei és unokái biztonságos jövőjét mint elsődleges célt. Ezután egy óriási törés jön, mivel a top álomlista 5. helyén szereplő biztos munkahelyet csak 17 százalék jelölte meg fő célként. 16 százalék számára szép, tágas saját lakás vagy családi ház a megtestesült álom, míg a válaszolók tizede számára a rendszeres külföldi nyaralás jelentené ezt. Ugyanannyi magyar számára a sok szabadidő volna az álom beteljesülése, 7 százalékuk számára pedig az, hogy külföldre költözzön és ott éljen.

Mindezek egyedi – vagy legfeljebb családi – célok, és ebből az is következik, hogy közösségi célokat elenyészően kevesen fogalmaztak meg: az álmodozó magyarok 4 százaléka jelölte meg első helyen, hogy saját vállalkozást vagy civil szervezetet hozzon létre, ennél is kevesebb, 3 százaléknyi válaszadó mondta azt, hogy álmai netovábbja lenne, hogy segítse a hazáját, tegyen valamit Magyarország boldogulásáért.

A fiatalok, a harmincas vagy az alatti korosztály körében két kiugró adat született: 20 százalékuk leghőbb álma, hogy külföldre költözzön, miközben ebben a csoportban a legalacsonyabb, mindössze 1 százalékos a hazafias érzület, az ország iránti tettvágy. 

Mennyi pénz boldogít?

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen szerepet játszik az álmok megvalósulásában a jövedelem, mekkora az a legkisebb havi nettó összeg, amiből „álmaik életét” tudnák élni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint Magyarországon 2016-ban az átlagkereset nettó 192.000 forint volt, miközben az Eurostat szerint a magyar medián jövedelem nettó 124.000 forint. De mi a különbség a két érték között? A havi keresetek mérésére alkalmazott átlagérték a segédmunkásoktól kezdve a legjobban fizetett menedzseri szintekig veszi figyelembe a béreket, a magasabb fizetések pedig jelentősen megemelik a végösszeget, ráadásul ebben a mérésben nem szerepelnek azok, akik nem kapnak fizetést, csak – például – segélyt. A medián jövedelem ezzel szemben az a középérték, amitől felfelé és lefelé is ugyanannyian vannak, „amelynél szám szerint ugyanannyi ember keres többet, mint kevesebbet” – magyarázza a Napi.hu szakértője.

A KSH nem csak a mediánkereseti adatokat nem közli, de 2015 óta nem méri a létminimum értéket sem. A Policy Agenda viszont megteszi ezt – ráadásul a KSH létminimum-modellje alapján. Az intézet méréseiből az látszik, hogy a magyar lakosság 41 százaléka, tehát 4 millió ember él a 2015-re meghatározott 88 ezer forintos létminimumnál kevesebb pénzből. A fenti adatokhoz érdemes viszonyítani az álmodozó magyarok álomfizetési igényeit.

„A magyaroknak a jövedelem területén nem csak a valós fizetésük, hanem az álmaik is jócskán elmaradnak a nyugat-európai mindennapoktól: a válaszadók mindössze 12 százaléka felelte azt, hogy 500 ezer forintnál nagyobb összegből tudná csak fedezni a kiadásait, amennyiben álmai életét élhetné” – olvasható a Magyar Álom kutatásban. A megkérdezettek 28 százalékának nettó 300 ezer és félmillió forint közötti összeg is elég lenne álmai életéhez, 36 százaléka ugyanezt kihozná havi 2-300 ezer fontból, míg a legszerényebb 14 százalék kiegyezne egy 100 és 200 ezer forint közötti összeggel is. 

Mikor volt a legjobb?

A kutatás készítői a múltról is kifaggatták a magyarokat, mert úgy vélik, „az elmúlt száz év történelmi korszakainak megítélése jó indikátora lehet annak, hogyan szeretnének élni a magyarok a jövőben”. A magyarok 40 százaléka szerint mindent összevetve a Kádár-rendszerben volt a legjobb élni az elmúlt száz évben. A rendszerváltás utáni időket ebből a szempontból a magyarok 20 százaléka jelölte meg első helyen. 5 százalékuk szerint az Osztrák-Magyar Monarchia korában, míg 3 százaléka szerint a Horthy-korszakban volt „a legjobb a magyaroknak”. Az utóbbi adatból az is látszik, hogy a jelenlegi kormány törekvései a Horthy-világ felelevenítésére nem kecsegtetnek túl sok politikai hozadékkal. 

A legjobb kormányok

A politikai haszonszerzés, konkrétan a jövő évi választás tekintetében egy ellenzéki tévedés is kiviláglik az álomkutatásból, noha nem ez a felmérés fő célja. Miközben a baloldali-liberális véleményformálók között nagyon gyakran hallani, hogy az ellenzék élére egy „Bajnai-típusú” technokrata kellene, a kutatásból kiderül: a Bajnai-kabinet mindössze a magyarok 1 százaléka szerint volt a legjobb magyar kormány 1990 óta. Az első és második Gyurcsány-kormány 3 százalékot ért el ebben az összevetésben, a Medgyessy-kormány 5 százalékot. A rendszerváltás utáni első kormányt (az Antall-, illetve a Boross-kormányt) a válaszadók 6 százaléka választotta a rendszerváltás utáni legjobbnak, az első Orbán-kormányt a megkérdezettek

9 százaléka tette az első helyre, a Horn-kormány 10 százalékot teljesített, míg a lista élén a 2010 óta hatalmon lévő második és harmadik Orbán-kormány áll 16 százalékkal. Ugyanakkor ennél is sokkal több embertársunk, a magyarok 20 százaléka elégedetlen, szerintük egyik rendszerváltás utáni kormány alatt „sem volt jó a magyaroknak”.

Virágzó ország

Álmok és valóság, jelen és múlt után, valamint a személyes célokon túl a kutatás kitér a hazánk jövőjével kapcsolatos elvárásokra is, azt vizsgálva, mire volna szükség ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva egy virágzó ország lehessen. A magyarok 50 százaléka szerint az ország felvirágzásához elsődlegesen arra van szükség, hogy jóval magasabb fizetések és nyugdíjak legyenek. A megkérdezettek harmada az egészségügyi rendszer javulásában látja a sikeres magyar jövőt, míg 27 százalék mondta azt, hogy Magyarországnak gazdaságilag erősödnie kell és modernebbé válnia.

A közelgő választás szempontjából is érdekes, miként viszonyulnak a magyarok az egyik legfontosabb kormányzati, illetve ellenzéki témához.

E tekintetben az ellenzék áll jobban, ugyanis a magyarok 27 százaléka a korrupció csökkenésében látja a magyar álom sikerének kulcsát, miközben csak 13 százaléknyi válaszadó véli úgy, hogy az ország felvirágzásának elsőszámú összetevője, hogy ne telepedhessenek le tőlünk idegen kultúrájú és vallású emberek.

Az emberi jogokat a magyaroknak csak a 11 százaléka gondolja elsődleges fontosságúnak, ami egyáltalán nem meglepő egy olyan országban, ahol még ma is a Kádár-rendszer a legnépszerűbb korszak. A kutatás itt pártonkénti bontást is közöl, eszerint a Fidesz szavazóinak csupán 8 százaléka gondolja fontos kérdésnek a demokrácia védelmét, miközben a DK-sok körében ez az arány 22, az LMP-sek között 24 százalék.

A magyar út

A „magyar álom” messze áll mind az amerikai önmegvalósítástól és szabadpiactól, de kifejezetten távol áll a keleti tradicionalista társadalmak önképétől is, összegzik a kutatás eredményét a szerzők. Leginkább a kontinentális nyugati értékekhez vonzódunk, a legtöbb magyar Ausztriához, Németországhoz és Svájchoz hasonló országot szeretne. A keleti orientációnak elenyésző, 2 százalékos a támogatottsága, miközben 44-44 százaléknyian gondolják, hogy a saját utunkat kellene járnunk, illetve hogy a Nyugathoz kellene hasonulnunk.

Olvasson tovább: