Kereső toggle

Bajnai kinyírása vezetett a Fidesz kétharmadához

Interjú Kovács Lászlóval

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kovács László, az MSZP korábbi elnöke úgy látja: az MSZP-nek még nincs vége, de Botka visszalépése egyértelmű. Botkához hasonlóan úgy látja: vannak olyan MSZP-vezetők, akik nem bírálják téttel bíró kérdésekben a Fideszt.

– Botka László visszalépésével vége van az MSZP-nek?

– Botka visszalépését sokan, köztük én is, kudarcként éltük meg, míg politikai ellenfeleink képletesen szólva örömtüzeket gyújtottak. A jobboldal megkönnyebbült öröme is azt jelzi, hogy jelölése helyes döntés volt. De erre utalt az is, hogy a jelölését követően azonnal megindult a Fidesz karaktergyilkos gépezete, záporoztak rá az alaptalan rágalmak. Ma is azt gondolom, hogy akit az ország egyik legnagyobb városában többször is újraválasztottak polgármesterként, az hiteles politikus és jó vezető. A jelölését követő hónapokban elhangzott nyilatkozatai azt bizonyították, hogy jól ismeri, érti és átérzi az ország, az emberek problémáit és konkrét elképzelései vannak azok megoldására. Ennek köszönhetően az év első felében rohamosan nőtt a támogatottsága, néhány mérés szerint meg is előzte Orbán Viktor népszerűségét. A nyár vége felé azonban az is kiderült, hogy az Orbán Viktor kormánya és rendszere leváltásához nélkülözhetetlen összefogás kiépítésében nem tudott előrelépni. Ez persze nemcsak rajta múlott, hanem a demokratikus pártokon is, amelyek lényegében minden javaslatát elutasították. Botka László felelősségérzetét mutatja, hogy amikor az elmúlt hetekben szembesült népszerűsége fokozatos romlásával és ennek az MSZP-re is kedvezőtlen hatásával, visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől, ami az MSZP-nek segít abban, hogy elmozduljon a kialakult holtpontról.

– Ön szerint tehát nincs vége az MSZP-nek?

– Nincs és nem is lehet vége, hiszen az a szociáldemokrata értékrend, amelyet a párt az 1989 őszi megalakulása óta követ, az ország, az itt élő emberek helyzetét tekintve ma a korábbi évtizedekhez képest még nagyobb fontossággal bír. Az Orbán-kormány, a Nemzeti Együttműködés Rendszere ugyanis korlátozta a demokráciát, leépítette a jogállamiság intézményrendszerét, háttérbe szorította a társadalmi igazságosságot és a szolidaritást. Meggyengítette hazánk kapcsolatait az Európai Unióval, a demokratikus, fejlett országokkal, és az illiberális államok, Putyin Oroszországa, Alijev Azerbajdzsánja, Nazarbajev Kazahsztánja, Erdogan Törökországa irányába fordította. Nem a 2010-es választások előtt volt, hanem most van „romokban az ország”, az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás. Most él 4 millió ember a létminimum szintje körül, a legutóbbi években hagyta el az országot sok százezer ember a reménytelennek tartott jövője miatt, most emelkedett kormányzati szintre a korrupció.

– Botka László azt mondta, hogy a kormányváltást akarók álljanak mögé, aki pedig nem áll mögé, az nem is akar kormányváltást.

– Ez valóban keményen hangzik, de igaz. Annyiban mindenképpen, hogy aki nem akar összefogást, az meghiúsítja a kormányváltást. Két koalíciós kormány, a Horn- és a Medgyessy-kormány minisztereként azt tapasztaltam, hogy viták esetén többnyire az erősebb pártnak kell nagyvonalúnak lennie, engedményeket tennie. A kisebbik partner ezt nem teheti, mert az a végét jelentené. Ez különösen fontos most, amikor nem két, hanem 5-6 pártnak kell összefognia.

– Botka László a lemondásakor azt mondta, hogy színre lépése után fideszes ügynökök támadtak neki. Ön szerint vannak fideszes ügynökök az MSZP-ben?

– Nem vagyok tagja a vezetésnek és a parlamenti képviselőcsoportnak sem. Így a párt belső viszonyairól is inkább csak feltételezéseim, érzéseim vannak, mintsem konkrét ismereteim. Ezért nem tudom megítélni, hogy vannak-e az MSZP-ben olyanok, akik a Fidesz szekerét tolják. Legfeljebb azt veszem észre, ha egy meghatározó szocialista politikus csak lényegtelen, néha nevetséges ügyekben támadja a Fideszt, de nem lép fel valóban fontos kérdésekben. 

– Kikre gondol?

– Nem kívánok példákat mondani.

– Ön szerint keressen másik szocialista jelöltet az MSZP, vagy keressen párton kívüli saját jelöltet, vagy összefogva a többi demokratikus párttal állítsanak egy közös kihívót Orbán Viktorral szemben?

– Amikor 2010 tavaszán hazatértem Brüsszelből és bekapcsolódtam a már javában zajló választási kampányba, jó néhány kiváló, alaposan felkészült és meggyőzően érvelő helyi képviselőjelöltet ismertem meg. Az MSZP akkori helyzetét ismerve az nem lepett meg, hogy közülük csak néhányat választottak meg. Az viszont csalódás volt számomra, hogy azóta sem került be egyikük sem a párt országos vezetésébe. Bekerültek viszont olyanok, akik a 2010-es és 2014-es választásokon egyéni választókerületükben gyengébben szerepeltek, mint ugyanott a párt listája. Ezért noha ismerek olyan szocialista polgármestert, aki szerintem győzelemre esélyes jelöltünk lehetne, kevés esélyt látok arra, hogy saját pártunkban ezúttal megkapná a támogatást. Ha ez mégis megtörténne, akkor már „csak” az a kérdés, hogy a többi demokratikus párt elfogadná-e. Más párt jelöltjének a támogatását is el tudom képzelni, ha valóban alkalmas. A jelenlegi körülmények között azonban a harmadik utat látom a leginkább járhatónak, azaz a kormányváltást akaró pártoktól független és a gyakorlatban, elsősorban gazdasági-pénzügyi területen komoly szakmai eredményeket elért jelöltet kellene találni és közösen támogatni.

– Botka visszalépésével most három miniszterelnök-jelölt van a demokratikus ellenzéki oldalon. A párton kívüli Lattmann Tamás, Karácsony Gergely, a PM elnöke és Szél Bernadett, az LMP társelnöke. El tudná képzelni bármelyiküket közös ellenzéki jelöltként?

– Tapasztalataim szerint egy miniszterelnöknek nem szükséges, de nem is lehetséges a kormányzati munka valamennyi területét ismernie. Azt azonban fontosnak tartom, hogy a gazdasági és pénzügyekben eligazodjon, hiszen ez a sikeres kormányzás első számú alapfeltétele. Szerintem egy Bajnai Gordonhoz hasonló gazdasági szakember lenne a legjobb. Az Európai Bizottság tagjaként tapasztaltam, hogy az ő válságkezelő teljesítményét Európa-szerte elismerték. Ő sajnos aligha jöhet szóba, hiszen a Fidesz karaktergyilkos gépezete ellehetetlenítette. Ezzel összefüggésben szeretnék hangsúlyozni még egy dolgot. Az MSZP jelenlegi állapotához komoly mértékben járult hozzá, hogy a 2010-es és a 2014-es választásokon a Fidesz azt sulykolta, hogy „romokban van az ország”, az „elmúlt nyolc évet” a hibák és bűnök sorozatának állította be. A szocialista párt vezetése pedig ahelyett, hogy tételesen cáfolta volna ezeket a hazugságokat, szinte szótlanul, ellenállás nélkül tűrte azokat. Hozzáteszem: 2014-ben nem az összefogás hiánya vezetett a Fidesz újabb kétharmados győzelméhez, hanem az, hogy Bajnai Gordon helyett az MSZP hangadói Mesterházy Attila közös miniszterelnök-jelöltségéhez ragaszkodtak.

Olvasson tovább: