Kereső toggle

Apolitikus nemzedék

Mit mondanak az ifjúsági pártok?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Nemcsak a húszéveseké a világ” – a magyar fiatalok olyannyira egyetértenek ezzel, hogy részt se vesznek a sorsukat befolyásoló politikai döntések meghozatalában. A magyarázatokért a hazai ifjúsági pártokat kérdeztük.

A politikailag aktív fiatalok hazánkban legnagyobb arányban jobboldali beállítottságú pártokra (Fidesz, Jobbik) voksolnak. Az Y generáció többsége viszont apolitikus, vagy egyáltalán nem talál érdekeit képviselő pártot. A mozdulatlan tömeg politikai beállítottságáról nincs sok kézzelfogható információ, viszont a Policy Solutions 2016-os kutatása alapján a magyar fiatalokat inkább a liberális, mérsékelt gondolkodásmód jellemzi. Legfájóbb problémái között pedig az elszegényedéstől való félelem, anyagi  és létbizonytalanság szerepel. Az elemzés az európai térségen belül hasonló folyamatokat mutat be, a magyar ifjúság politikai attitűdjét illetően az átlagosnál is nagyobb kiábrándultság jellemző.

Választási részvétel

A választási részvétel aránya az egyik legobjektívebb mércéje a közéleti aktivitásnak. Az elmúlt években minden európai országban megfigyelhető volt a választási kedv jelentős csökkenése, Magyarországon mégis kiugróan alacsony ez a szám. Az elemzés a fiatalok körében a saját bevalláson alapuló szavazói hajlandóságot 60 százalék körül mérte (ráadásul a valós választási részvétel mindig alacsonyabb, mint az önbevalláson alapuló mérések eredményei). Egyötödük egyáltalán nem szavazna, és közel ugyanilyen arányban vannak azok, akik bizonytalanok abban, hogy részt vennének-e egy választáson. A politika iránti érdeklődés természetesen jelentősen befolyásolja a szavazási hajlandóságot – nem meglepő módon minél jobban érdeklődik valaki a politika iránt, annál nagyobb az esélye, hogy elmegy szavazni. A választástól távolmaradók legfőbb okként a politikusok iránti bizalmatlanságot jelölték meg, harmaduk szerint pedig „minden párt és politikus egyforma”. Ezen felül a közéleti rendszerkritika is csökkenti a voksolási hajlandóságot, a megkérdezettek több mint 42 százaléka maga a választás intézménye iránt közömbös.

Pártpreferenciák

Az Y generáció politikai preferenciái markánsan eltérnek a teljes népességétől. Az elemzés alátámasztja azt, hogy a magyar fiatalságot döntően jobboldaliság, mérsékelt attitűd és liberalizmus jellemzi. A pártok közül a Jobbikról gondolják messze a legnagyobb arányban, hogy megérti a fiatalokat (35%), hiteles amit mondanak (27%), nyitottak és őszinték (25%), valamint hogy jó ötleteik vannak az ország életének javítására (27%). A Jobbik mellett még a Fideszről és az LMP-ről vélekednek számottevő arányban hasonlóan a megkérdezettek, ugyanezen kérdésekben. A pártokkal szembeni kritikai hozzáállást mutatja az, hogy minden negyedik fiatal úgy gondolja, egyik párt sem rendelkezik elképzeléssel az ország jobbá tételére.

Kifejezetten egyetemisták és főiskolások politikai attitűdjét vizsgáló kutatásban (Aktív Fiatalok Magyaroszágon Kutatócsoport) a fiatalok pártpreferenciái körében első helyen van a Jobbik 20 százalékkal, őket követi az LMP 14,5 százalékkal. A Fidesz éppen dobogós helyet szerzett 12 százalékkal, a baloldali pártoknak együttesen pedig 5 százalék a támogatottságuk. A fiatalok pártpreferenciáinak helyzetét leginkább viszont az jelzi, hogy a nagy többség (41%) egyik párt szavazótáborába se sorolja be magát.

A liberális látásmódot jelzi, hogy a megkérdezettek közel kétharmada egyetért azzal, hogy a társadalomnak a különböző szexuális orientációjú és nemi identitású embereket egyformán el kell fogadnia, csupán 14 százalékuk utasítja el ezt, miközben egyötödük semleges álláspontot foglal el a kérdésben.

Fiatalok motiválása

Bármennyire is azt mutatják az elemzések, hogy a mai fiatalság közömbös a közügyek iránt, a közelmúltban számos eset volt, amikor utcára vonultak és felemelték a hangjukat (pl. felsőoktatási törvény módosítása, netadó). Ezért érdekes, hogy a magyar politikai palettán megtalálható pártok hogyan tudják és kívánják megmozgatni a közömbös ifjúságot. A Fidelitast és a Societast több csatornán keresztül próbáltuk elérni, és nyilatkozatra bírni a témában, lapzártánkig nem érkezett tőlük visszajelzés.

A pártok ifjúsági szervezeteit arról kérdeztük, hogy miben látják a fiatalok csökkenő politikai érdeklődésének az okát, és mit tesznek azért, hogy aktivizálják a korosztályt.

Ifjú Demokraták (IDE, a DK ifjúsági szervezete)

A DK ifjúsági szervezete a Kádár-rendszer bűnének tartja, hogy apolitikus társadalmat kreált a szabadságszerető, véleményét vállaló magyar társadalomból. Van szerintük azonban egy jelenkori vonulata is: a rendszerváltás sokaknak nem hozott jólétet, sőt, létbizonytalanságba taszított rengeteg embert azzal, hogy az állam lemondott bábáskodó szerepéről. A fiatal generáció jelentős része úgy érzi, hogy sose lesz jobb, minden kormány ugyanaz, soha nem történik semmi. Továbbá azt gondolják, ők úgysem szólhatnak bele közvetlenül a politikába, az úgyis a „nagyok dolga”.  Az IDE a Gyurcsány Ferenc kormányzása alatti időszakot emeli ki, mint kedvező időszakot, hiszen a volt miniszterelnök mindent megtett annak érdekében, hogy minél több fiatalt tartson itthon, minél szélesebb körnek nyissa ki az oktatás kapuit, hivatali ideje alatt számos fiatal került kormányzati szerepbe. Az Ifjú Demokratákat a DK teljes mellszélességgel támogatja, az IDE-nek Salgótarjánban még alpolgármestere is van. Konferenciákat szerveznek, közös focimeccsekre járnak, és céljuk egy szakmaiságtól sem mentes baráti légkör létrehozása a párton belül. Az IDE-ben egy nyugatos, polgári Magyarországot képzelünk el, ahol minden fiatal kiteljesülhet, és megtalálhatja maga számára a boldogulást. Az Ifjú Demokraták egy ilyen politikai irányvonalat képvisel, mert utánpótlás nélkül nincs politika, ezzel együtt pedig még belegondolni is rossz, mi lesz az ország sorsa.

Jobbik Ifjúsági Tagozat (Jobbik IT)

A Jobbik Ifjúsági Tagozat folyamatosan hangsúlyozza a fiatalok közéleti aktivitásának fontosságát, a felelősségvállalás jegyében az a mottójuk, hogy „semmit rólunk, nélkülünk”. Ennek alapján hirdették és szervezték meg ebben az évben a Tudatos Ifjúság Évét is, amelyben a közélet iránti aktivitást és szerepvállalást kívánták ösztönözni. 2014-ben a „Tanulj! Bulizz! Szavazz!” kampányuk alkalmával a fiatalokat a minél nagyobb választási részvételre buzdították. Ennek mintájára a 2018-as választások előtt is terveznek egy hasonló programsorozatot. 2016-ban a „Hallasd a hangod!” projekt keretében lehetőséget biztosítottak a fiatalok számára arra, hogy elmondhassák véleményüket és panaszaikat az oktatás helyzete kapcsán. Az intenzív és nagyszabású kampány során a legtöbb középiskolához eljutva személyesen 160 ezer szórólapot osztottak ki tagjaik és aktivistáik. A beérkezett véleményeket pedig a Jobbik képviselői becsatornázták az Országgyűlésbe. A Jobbik IT magát Magyarország legerősebb ifjúsági politikai szervezetének tartja. Októberben „A jövő Veled kezdődik” névvel intenzív toborzó kampányt kezdtek, amelynek célja, hogy egyrészt megszólítsa az országban a közérdek iránt érdeklődő és tenni akaró fiatalokat, másrészt azokat is, akik még kevésbé aktívak, bevonja a közös cselekvésbe. Másrészt pedig, hogy bemutassa politikai közösségüket, értékrendjüket és azokat a pontokat, amelyek meghatározzák a Jobbik Ifjúsági Tagozatot. Az ifjúsági szervezet szerint nem véletlen, hogy az Y generáció körében a legnépszerűbb párt a Jobbik, hisz a fiatalok pártján a Jobbik áll.

Lehet Más a Jövő (LMP)

Az LMP mellett működő ifjúsági szervezet szerint az Y generációnak a közélettől való eltávolodása több, a múltra visszavezethető problémákat vet fel. Egyrészt a folyamatos korrupció, bűnbakkeresés hoz egyfajta kiábrándultságot. Továbbá kiemelik, hogy más országokhoz képest a gyűlöletkampányok által országunkban elértük azt a szintet, hogy családok képesek széthullani a nem azonos politikai nézet miatt. Ebben a politikai környezetben az apátiába fordulás szinte magától értetődő az Y generáció körében, és azt a veszélyt is magába foglalja, hogy az amúgy is magas kivándorlás drasztikus mértékben fog növekedni. 

Ezen érdektelenség feloldására, mint ifjúsági szervezet felelősséget éreznek, ezért folyamatos javaslatokat tesznek az ifjúság helyzetének előremozdítására.

Az ifjúsági párt szerint pont a millenniumi generáció az a réteg, ami sokkal szabadabb és demokratikusabb életre volt predesztinálva, mint a szüleik, de ez lényegében nem valósult meg. Ennek következtében ez a korosztály a politika szót lopással, csalással, hazugsággal és kirekesztettséggel azonosítja. A Lehet Más a Jövő azt gondolja, hogyha ezen a képen változtatni tud, hiteles, el nem használódott politikusok támogatásával és kinevelésével, akkor ez az apolitikusság nagyrészben csökkenhet. Emellett fontosnak tartják, hogy minél hamarabb be tudjanak vonni fiatalokat a közéletbe, akik átélhetik, hogy a politikának elsősorban az emberekről kell szólnia. Ezért kezdeményezték, hogy a demokráciaoktatást terjesszék ki a közoktatásban tanuló összes diákra, illetve a tizenhat éves korúak szavazhassanak és választhassanak, hiszen ez az ország az ő jövőjüknek az alapja.

Momentum

A magyar politikai valóságba frissen berobbanó Momentum bár nem kifejezetten ifjúsági párt, célközönségét mégis a fiatalok adják. A korosztály politikai apátiájának okaként a politikai elitben való csalódást jelöli meg a párt. A politikai elit ráadásul nem érti a fiatalok nyelvét, a legtöbb politikus pedig látványosan nem érti a 21. századot sem – ez is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok úgy érzik, a politika nem nekik szól.

Az apátia szerintük sokszor csak a pártoknak szól. Jól látszik, hogy ha erősen sérülnek az ifjúság érdekei, hajlandóak kimenni az utcára, ilyenek voltak a netadós és a CEU-s tüntetések is.

A Momentumot fiatal egyetemisták, pályakezdők alapították, így különösen érzékenynek tartják magukat a korosztály problémáira. Konkrét akciókkal és közösségi élményekkel kívánják aktivizálni a kiábrándult ifjú nemzedéket. Erre példa az általuk indított a NOlimpia-kampány, ahol az 1800 aktivistájuk jelentős része huszonéves volt. A Momentum megjelenéséig szerintük egyszerűen nem igazán volt más, aki a fiatalok nyelvén tudott volna beszélni. Az Y generáció alacsony politikai részvétele hosszú távon senki érdekét nem szolgálja: a fiataloknak semmilyen érdekképviselete nem lesz a törvényhozásban, az egymást követő kormányok pedig úgy érzik majd, hogy elég a középkorúak és az idősek felé gesztusokat tenni. Ez pedig ahhoz vezet, hogy egyre több fiatal hagyja majd el az országot, egyre többen akarnak majd külföldön tanulni, dolgozni. 

Y-Gen (Együtt)

Az Együtt Y-Gen névre hallgató ifjúsági tagozata az Y korcsoport politikai inaktivitását kontinentális problémaként látja. Alapvetően azt érzik a generáció tagjai, hogy az előző generációs politikusok nem értik sem az élethelyzetüket, sem az ebből fakadó problémáikat. Amíg az állam az állandóságra nevel és tanít, addig az Y generáció a piaci környezetben egy folyamatosan változó világgal találkozik, ezt jelöli meg az ifipárt a távolmaradás egyik okaként. Szintén problémaként jelenik meg az a kép, ami az utóbbi időben kialakult a „politikus-ról”, aki egy korrupt, és csak a saját érdekeit szem előtt tartó figura. Ennek a képnek a megváltoztatásában nagy felelőssége lesz az új politikusi generációnak, akiknek meg kell majd mutatnia, hogy a politikus nem feltétlenül ilyen. A változás fő kulcsának a közösségszervezést tartják, amit nyári fesztiváljaikon, Alsópetényben évről évre végeznek. Ezen kívül a generáció problémáival való foglalkozást hangsúlyozzák, a frissen megjelenő programfüzetük is sok, a fiatalok problémáit megoldó javaslatot tartalmaz. 

Azt tapasztalják, hogy a nagyon pozitív és érzelmileg is átélhető élmények után a fiatalok tömegesen jelennek meg, ahogyan Bajnai Gordon 2012-es visszatérése, Juhász Péter korrupcióellenes fellépése, vagy Baranyi Krisztina környezetvédő tevékenysége nyomán is megfigyelhető volt. De a Momentum mozgalom is átélhette ezt idén januárban. Azt látják, hogy a fiatal generációban a Fideszen kívül vagy a Jobbikkal szimpatizál egy fiatal, vagy valamelyik új ellenzéki (LMP, Momentum, Együtt, Párbeszéd, MKKP) párttal. A régi, baloldali pártok itt már eltűntek szerintük, és mint új ellenzéki pártoknak az a közös felelősségük, hogy a szabadságban hívő és nyitott fiataloknak valós alternatívát nyújtsanak.

Olvasson tovább: