Kereső toggle

Sorcsere a Fideszben

Kósa a kormányba, Gulyás a frakció élére érkezik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár sokan szerették volna bukásnak láttatni Kósa Lajos távozását a Fidesz-frakció éléről, úgy tűnik, új feladatköre révén nagyobb befolyása lehet a jövő évi választásra, mintha marad a parlamentben. A tárca nélküli miniszterre bízott háromezer milliárd forintos fejlesztési csomag mellett a kormány rendelkezik egy kisebb csomaggal is: ez a kiscsomag nagyjából hatszor akkora, mint amennyiből kihozták a minden nyugdíjasnak eljuttatott tízezer forintos karácsonyi ajándékutalványt.

Az atv.hu már július elején megírta, hogy Kósa Lajos távozik a Fidesz-frakció éléről, és a Modern Városok program kormánybiztosaként folytathatja. Bár a hírt nem erősítették meg, nem is cáfolták: tehát úgy tűnt, jók az értesülések. Néhány héttel később viszont olyan háttérinformációk jutottak el többek között a Hetekhez is, melyek szerint Orbán Viktor nem tartaná taktikus lépésnek a váltást, mert az 7-8 hónappal a választás előtt Kósa kritikájaként lenne értelmezhető, ami a Fideszre is rossz fényt vethet. Az ügy már elaludni látszott, amikor szeptember 7-én váratlanul bejelentették: Kósa valóban távozik a frakció éléről, mert a miniszterelnök a Modern Városok programért felelős tárca nélküli miniszterré nevezi ki.

Érdekes módon ezt maga Kósa jelentette be egy újságírói kérdésre reagálva. (Némiképp hasonlóan ahhoz, amikor 2015 decemberében Rogán Antal szintén maga jelentette be, hogy a kormányfő kabinetminisztere lesz.) Kósa esetében a nyári információkhoz képest a tárca nélküli miniszterség az újdonság: erre hivatkozva ugyanis Kósa joggal mondhatja, hogy a parlamenti képviselőcsoport éléről a kormányba távozni semmiképpen nem nevezhető kudarcnak: „Ha valaki kormánytaggá válik úgy, hogy előtte nem volt a kormány tagja, azt nehéz lefokozásnak tekinteni bármilyen aspektusból” – fejtegette a politikus a Fidesz frakcióvezetői minőségében tartott utolsó sajtótájékoztatóján.

De mi is lesz Kósa feladata? A Modern Városok program lényege egy mondatban: a megyei jogú városoknak 2022-ig több mint 3000 milliárd forintot juttatnak különböző fejlesztésekre. Kósára pedig azért van szükség, mert bár Orbán Viktor országjárása során – Sopron, Eger, Zalaegerszeg, Miskolc, Pécs, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Nagykanizsa, Érd, Nyíregyháza, Szombathely, Salgótarján, Szeged, Hódmezővásárhely – ígéret szintjén már „szétosztotta” az összeget, a folyamat nem megfelelő ütemben halad. Úgy tudjuk, az idei évre előirányzott 152 milliárdból csupán a pénz harmada jutott el az érintett városokhoz, Kósa vagyis azért fog felelni, hogy felgyorsuljon a kifizetés.

Kósa tehát politikai értelemben nem bukik, ez azonban nem jelenti azt, hogy frakcióvezetőként sikeres volt. A Hetek értesülései szerint tevékenysége nem adott okot a teljes elégedettségre: a képviselők főfeladata a parlamentben a gombnyomás, vagyis, hogy megbízhatóan megszavazzák a kormány és a párt törvényjavaslatait. Cserébe viszont elvárják, hogy a frakcióvezető által az ő helyi érdekű ügyeik is megfelelő támogatásban részesüljenek, hiszen újraválasztásuk egyik alapja, ha a választókörzetükben valós fejlődést tudnak felmutatni. Ehhez azonban az is fontos, hogy az adott ügyek eljussanak a megfelelő helyre, államtitkárságra, minisztériumba stb. Ezeket a folyamatokat a frakcióvezető is hatékonyan támogathatja, ám Kósa Lajos esetében úgy értesültünk, nem így történt. A frakcióvezető állítólag sokszor nem volt elérhető, úgy tűnt, mintha a frakcióvezetés ezen része kevésbé érdekelte volna.

Kósa távozásának tehát ez is oka lehet, miközben viszont nem hagy maga mögött pótolhatatlan űrt, mert a választásig már nem lesznek olyan ügyek, melyek keresztülviteléhez valamiféle nyakatekert mutatványra lenne szükség a frakció részéről. Utódja Gulyás Gergely lesz, akiről úgy hírlik, kifejezetten szerette eddigi feladatkörét, a törvényelőkészítő bizottság vezetését. Az ő helyére Hende Csaba érkezik, aki honvédelmi miniszterként 2015 szeptemberében bukott meg, mert felelős volt abban, hogy a déli határra tervezett kerítés nem megfelelő ütemben épült. Hende ugyanakkor jogász, 1998 és 2002 között az első Orbán-kormányban (még MDF-színekben) igazságügyi államtitkár volt. Ezt követően ellenzékben a polgári körök koordinálásával szerzett érdemeket. 

Visszatérve Kósára, illetve az immár általa felügyelt és a választással szorosan összefüggő programra: az itt elkölthető 3000 milliárd forint mellett a kormánynak még egy 170 milliárdos keret is rendelkezésére áll, amit saját hatáskörben költhet el. A Policy Agenda elemzéséből kiderül, hogy az elmúlt négy évben a kormány évi 200 milliárd forintot költhetett politikai célokra. Az összeg részben a költségvetési tartalékból, részben az úgynevezett Országvédelmi Alapból tevődik össze, és fontos jellemzője, hogy a kormánytöbbség szavazata alapján a kabinet lényegében bármilyen célra elköltheti. Az elemzők emlékeztetnek rá, hogy a mostantól jövő tavaszig elkölthető 170 milliárd közel a hatszorosa annak a keretösszegnek, amiből tavaly decemberben minden nyugdíjas tízezer forintos ajándékutalványt kapott. Mindezek alapján úgy tűnik, a kampány pozitív oldalára hihetetlen pénzbőséggel fordul rá a kormány, miközben persze az ország „megvédését” – a „Soros-tervtől”, a nyugdíjasokra „vadászó” Jobbiktól, a kerítést lebontó baloldaltól, Brüsszeltől – sem hanyagolja el.

Olvasson tovább: