Kereső toggle

Feszült szeptember a közoktatásban

Zaklatottan indul a tanév

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A közoktatás vitathatatlanul jó irányba halad, a rendszer átlátható lett, a források és a bérek növekednek, az új kerekasztal új NAT-ot készít, a fejlesztés lehetősége pedig az igazgatók kezében van – hangzik kormányoldalról. A szakma viszont kevésbé boldog, mert a pedagógusbérek még mindig alacsonyak, az új NAT tervezete szerint a tanárok és diákok leterheltsége nem csökken, marad a túlcentralizált rendszer, és érdemi egyeztetésekre továbbra sincs kilátás.

„Becsapottnak érzik magukat a tanárok, mivel a pedagógusbér-emelés utolsó, szeptembertől folyósított részletét csak egy évig fogják megkapni egyfajta mozgóbér gyanánt – ha egyáltalán megkapják” – mondta lapunknak Mendrey László, a PDSZ elnöke. Mint ismert, a pedagógus életpályamodell 2013-as bevezetésével a kormány 50 százalékos általános béremelést ígért, több részletben teljesítve. A Klebelsberg Központ közleménye szerint az utolsó részletet – ami átlagosan 3,5 százalékos bruttó bérnövekedést jelent – idén szeptembertől kapják meg a pedagógusok. Ezt a keretet az intézményvezetők – amennyiben van a tantestülettel közösen kidolgozott kritériumrendszerük – differenciáltan, azaz teljesítmény alapján oszthatják szét.

„Mozgóbér”

Mendrey szerint a béremelés differenciálására tett javaslat felháborodást váltott ki, mivel ez az emelés minden kollegának jár. „Tudomásom szerint az iskolák túlnyomó többségében nem differenciálnak, hanem mindenki megkapja a neki járó emelést. Pár ezer forintos különbségnek eleve nincs teljesítményösztönző hatása, viszont súlyos feszültségeket okozhat a tantestületekben. Ráadásul ez az utolsó emelés nem épül be az alapbérbe, hanem mozgóbér, amely csak egy évre szól. Hasonló a 2011 előtti minőségi bérpótlékhoz, amit évente ítéltek oda a jól teljesítő kollegáknak, s aminek az eltörlését sokan sérelmezték” – magyarázta a PDSZ elnöke, hozzátéve, hogy nagyon fontos a teljesítmény alapján való differenciálás, de erre másik keretet kell létrehozni. 

Ugyanezen az állásponton van a Nemzeti Pedagógus Kar is, melynek elnöke, Horváth Péter úgy nyilatkozott, hogy a beígért béremelést (bruttó 7-14 ezer forint) mindenkinek meg kell kapnia. Horváth abban is egyetért a többi szakszervezeti vezetővel, hogy a pedagógusbérek elvesztették értékállóságukat, amikor 2015-ben a kormány eltörölte a mindenkori minimálbérhez kötésüket, amely pedig az elmúlt hét év szinte egyetlen szakszervezeti vívmánya volt. Mendrey szerint emiatt egy pályakezdő szakmunkás jövőre többet fog keresni, mint egy friss diplomás pedagógus.

„A pedagógusok átlagbére bruttó 230-250 ezer forint, míg az értelmiségi átlagbér 350-380 ezer forint között van. A pedagógusbérek tekintetében az OECD- listán a megemelt fizetésünkkel együtt is a 3. legrosszabb helyen vagyunk” – sorolta Mendrey. Hozzáfűzte: a szakmabeliek átlagéletkora egyre nő, ma 53 év, s a PDSZ számítása szerint az elkövetkező tíz évben 40 ezer kolléga fog nyugdíjba menni a 120 ezerből. Az elöregedésnél is aggasztóbb a pályaelhagyók növekvő száma: tavaly 1400-an mentek nyugdíjba, és kiemelkedően sokan, 4000-en hagyták el a pályát, míg csak 800-an léptek be.

Kétféle ország

Mendrey szerint mindez azt mutatja, hogy a 2013-ban bevezetett életpályamodell nem képes a pályán tartani a pedagógusokat. Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnökhelyettese viszont arról tájékoztatta nemrég a nagyérdeműt, hogy „bár természettudományi területen vannak még hiányszakok”, de egyre többen jelentkeznek a tanárképző karokra. Az osztatlan tanárképzésre különösen nagy volt az érdeklődés az elmúlt három-négy évben, és egyre kevesebb a pályaelhagyó.

Szinte minden lényeges oktatásügyi kérdésről eltér a kormány és a szakmai szervezetek véleménye, annak ellenére is, hogy több, napvilágra került minisztériumi felmérés is a kritikusok állításait igazolta a túlcentralizált rendszer működésképtelenségével kapcsolatban. Nem tesz jót a közhangulatnak az sem, hogy az intézményvezetőket a minisztérium jelöli ki a tantestületek és a szülők ellenvéleményét rendre figyelmen kívül hagyva, miként az legutóbb az algyői vagy a makói esetekben is történt.

„Az oktatási rendszer lassan változik, de mára vitathatatlanná vált, hogy az az út, amelyet néhány éve kijelöltek, helyes irány volt” – mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár az igazgatói kinevezések átadásakor. Szerinte hatékonyabb rendszer és egyértelműbb viszonyok alakultak ki mára, s az igazgatók kezében van a fejlesztés lehetősége, hogy iskolájukat jobbá, versenyképesebbé tegyék, s a helyi igényekhez igazítsák.

A szakmabeliek egyöntetű véleménye szerint viszont ez a mai központosított, uniformizált rendszerben kivitelezhetetlen. A több tucat szakmai szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform (CKP), amely a szakszervezetekkel együtt évek óta küzd azért, hogy legyenek érdemi egyeztetések, tényalapú viták és szakmai alapon hozott döntések, közleményben tiltakozott a szakállamtitkár mondatai miatt. Mint írták, nemzetközi és hazai mérések, a külföldön továbbtanuló fiatalok és a 15-16 éves iskolaelhagyók számának növekedése (10 százalék) egyaránt a magyar oktatás színvonal-esését mutatja. Emlékeztettek: az uniós forrásokat leszámítva – ami jövőre több mint 97 milliárd forint pluszt jelent az oktatásügyi büdzsében – a GDP-arányos ráfordítás tekintetében még mindig sereghajtók vagyunk Európában, nem beszélve arról, hogy a mienk az egyik legszegregáltabb oktatási rendszer a világon, azaz tömeges társadalmi leszakadást eredményez.

Kerekasztal 100 résztvevővel

A kormány továbbra is az általa létrehozott és most újjászervezett Köznevelés-stratégiai Kerekasztalnál kíván egyeztetni a szakmai szervezetekkel. A kerekasztal a 2013-as Nemzeti alaptanterv átalakításán dolgozik Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos vezetésével, 100 szakember bevonásával, akiknek a kiléte ismeretlen. Múlt héten 7 szakszervezet írta meg Balog Zoltán miniszternek, hogy nem hajlandók részt venni a kerekasztal munkájában, mivel a grémiumnak nincs döntési jogköre, azaz javaslatait a minisztérium, illetve a kormány nem köteles figyelembe venni. „Így továbbra sincs szó másról, mint látszategyeztetésekről, amelyeknek eddig sem volt eredményük” – jegyezte meg lapunknak Mendrey.

Mint emlékezetes, a tavalyi tanártüntetések hatására az EMMI megígérte a 2013-ban bevezetett NAT tartalmi felülvizsgálatát – amire jogszabály is kötelezi ötévente –, tehát 2019. szeptember 1-jén be kellene vezetni az új verziót. A szakmai szervezetek szerint a rendelkezésre álló idő nem elég egy átgondolt reform kidolgozására. A PSZ által megszerzett koncepcióban még az iskolaszerkezet kérdése sincs eldöntve, nevezetesen hogy 8 vagy 9 évfolyamos legyen az általános iskola. „Úgy tűnik, hogy ez nem jelent mást, mint a jelenlegi rendszer kibővítését egy évvel, miközben a korai szelekció csatornái, a 6 és 8 osztályos gimnáziumok is megmaradnak. Holott ezeket kellene megszüntetni, és egységes, magas színvonalú alapfokú képzést biztosítani mindenkinek, akár 8, akár 9 évfolyamon” – szögezte le Mendrey László.

Nahalka István oktatáskutató hosszú elemzést írt az új NAT tervezetéről, amelyben többek közt kifejti: a kulcsproblémát jelentő túlcentralizált rendszer kérdése fel se merül, sőt a javaslatok az erősödő központosítás irányába hatnak, ilyen például a kötelezően választandó pedagógiai módszerek bevezetése. A koncepció nem oldja meg a túlterheltség kérdését sem, mivel nem a tananyagmennyiség csökkentését, hanem a tananyagelemek központilag meghatározott súlyozását javasolja. Megmaradnak továbbá a minden részletre kiterjedő kerettantervek, amik az érdemi pedagógiai differenciálást teljesen ellehetetlenítik. A koncepció számos javaslata ötletszerű, nem azonosítják a szerzők pontosan a megoldani kívánt problémát, nincs helyzetelemzés, és a javaslatok egyáltalán nem támaszkodnak jól ismert tényekre és kutatási eredményekre – írja többek között az elemző, akinek összegzése szerint a NAT új koncepciója csak tovább erősíti azokat a negatív tendenciákat, amelyek az oktatás tartalmi szabályozásában 2011 óta kialakultak.

Olvasson tovább: