Kereső toggle

Kitört a nagy nyugdíjasháború

Célba vette a szépkorú szavazókat a választási kampány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már hónapok óta rebesgetik a legnagyobb parlamenti pártok, hogy az áprilisi szavazásig tartó időszak „brutális” politikai háborúval fog telni. A közéleti kardcsörtetés legújabb fejezetében a 3 millió főből álló nyugdíjas korosztályt célozza a kíméletlen kampány, a rendkívül aktív tapasztalt bázis támogatása nélkül ugyanis lehetetlen választást nyerni.

Nagyon is fontos törésvonal rajzolódik ki az elmúlt napok nyugdíjasokkal kapcsolatos Fidesz–Jobbik vitájából, amibe az egyszer már bevezetett, majd 2009-ben visszavont 13. havi nyugdíj ötletének újbóli bedobásával a saját belharcai miatt pánikoló MSZP is beszállt. A Jobbik nyugdíjasellenes rohama a jelek szerint egyáltalán nem elszólás és nem véletlen, ahogy a Fidesz beleállása a vitába sem az – az egyes pártok szavazótáborának összetétele magyarázatot adhat arra, mi történik. Frontnyitás Vona Gábor július végén a Facebookon közzétett bejegyzésében fejezte ki megdöbbenését amiatt, hogy a közelmúltban több olyan eset is történt, amikor az idősebb generáció tagjai vállalhatatlan hangnemben és hevülettel fejezték ki nemtetszésüket a más politikai nézeteket vallók felé.

A Jobbik elnöke persze ezt jóval nyersebb formában tette szóvá, szerinte a „viktoriánus nyugdíjasokon eluralkodott a lincshangulat”, amikor a miniszterelnök tusnádfürdői beszéde alatt egy „szerencsétlen szandis papa sunyin” megtaposott egy földön fekvő nőt. Vona felidézte azt is, hogy egy utcai fórumon több Fidesz-szavazó beszólogatott, „szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt”. A jobbikos pártvezér szerint a kormány felelőssége, hogy felhergeli a nyugdíjasokat, akik a nemzeti ünnepeken rendszerint „vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul és hörgik fel a 20. század minden traumáját”. A bejegyzést ezerszámra kommentelték és osztották meg az emberek, nagy felháborodást váltott ki nemcsak a Fidesz– KDNP, de több nyugdíjas szervezet körében is.

Az elmúlt két hétben egymás után szólaltak fel a kormánypárti politikusok bocsánatkérést követelve. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szerint tűrhetetlen Vona „gúnyolódása”, Hidvéghy Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig úgy fogalmazott: a Jobbik elnöke belegázolt 3 millió nyugdíjas becsületébe. Hasonlóan tiltakozását fejezte ki Soltész Miklós, a KDNP alelnöke, Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, de még azok is, akik ellátogattak az ellenzéki pártelnök miskolci fórumára.

Vona igyekezett tisztázni, hogy nem a szépkorú társadalmat kívánta sértegetni, hanem fel akarta hívni arra a figyelmet, hogy a kormánypártok gyűlölködéssel igyekeznek egymás ellen uszítani az idősebb szavazókat. A magyarázkodás részeként a Jobbik elnöke meg is osztott egy riportot azzal a bácsival, aki miatt az eredeti bejegyzést írta. Az orbán-szimpatizáns házaspár a videóban Vona halálát kívánja, mivel az „nem ember”, hanem egy „patkány féreg”.

Sok idősebb ember ennek ellenére is úgy érzi, dehonesztáló rájuk nézve, hogy az ellenzéki politikus szerint a nyugdíjas szavazótábor könnyen megvezethető és befolyásolható. A Jobbiknak mindenesetre alkalmat adott az újabb „botrány” arra, hogy minden platformon ismertetni tudják programjukat, mellyel alaposan átalakítanák a nyugdíjrendszert. többek között lehetővé tennék a férfiak számára is, hogy 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak, valamint differenciált nyugdíjemeléssel korrigálnák az igazságtalan egyenlőtlenségeket a juttatások terén.

Az MSZP-nek megint az osztogatás jutott az eszébe Hasonlóan ambiciózus terveket vázolt május közepén Botka lászló, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje a nyugdíjas parlament nevezetű szervezet ülésén. A baloldali politikus egy 15 éves „sikerreceptet” húzott elő a tarsolyból, amikor bejelentette, vissza akarják hozni a 13. havi nyugdíjat. A kormánypártok persze egyből éles kritikával illették Botkát, hiszen alig 8 évvel ezelőtt ő is azok között volt, akik az extra juttatás eltörlése mellett szavaztak.

Az elmúlt évtizedek választási kampányában a baloldali pártok jellemzően hangzatos ígéretekkel igyekeztek elnyerni az idősebb szavazók kegyeit. Horn Gyula 1998-ban egyenesen odáig ment, hogy ingyenes utazást ígért a 65 év felettieknek a Malév járatain az év öt hónapjában. A választást végül elbukták, amikor 1998 májusában Orbán Viktort először választották meg miniszterelnöknek. 2002-ben a szocialisták kerültek hatalomra Medgyessy Péter vezetésével, aki a Jóléti rendszerváltást! nevezetű választási program keretében több ígéretet is tett a korosabb választói bázisnak.

Például visszaadták a nyugdíjasoknak az „orbán-kormány által elvett 52 milliárdot” 19 ezer forintos egyszeri kiegészítés keretében. Viszonylag váratlan bejelentés volt, amikor a miniszterelnök kifejtette, becsületbeli kérdés, hogy a szépkorúak év végi juttatást kapjanak a 13. havi nyugdíj keretében.

Közgazdászok élesen bírálták a törvényjavaslatot, mondván, az gazdaságilag megalapozatlan, nincsenek meg rá a pénzügyi források, és ez felelőtlen ígérgetés csupán. Aztán pár évvel később orbán Viktor a Gyurcsány Ferenccel vívott miniszterelnök-jelölti küzdelemben azt ígérte, hogy győzelmük esetén ráígérnek a szocialistákra, és adnak egy 14. havi nyugdíjat is. Az ellenzéki párt akkor azzal magyarázta a meghökkentő bejelentését, hogy a több százezer új munkahely teremtését célzó járulékcsökkentési programjuk lehetővé teszi ezt a sajátos kuriózumot. Harrach akkor úgy vélekedett, évi 150 milliárd forint nemterhelné meg annyira a költségvetést. Később viszont bebizonyosodott, már a 13. havi ígéret is tarthatatlan, mivel a gazdasági világválság mellett az akkori kormány felelőtlen osztogató politikája költségvetési zsákutcába vezette az országot, egy MSZP-s vezető az Indexnek nyilatkozva úgy emlékezett vissza, hogy pánikhangulat lett úrrá a pártban.

Az év végi juttatásokat kurtítani kellett, a résztvevők körét szűkíteni, míg végül 2009 márciusában Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt benyújtottak egy törvényjavaslatot, amiben a végleges kivezetésről szorgalmaztak szavazást. Egy hónappal később a Gyurcsány-kormány megbukott, így végül Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt történt a javaslat elfogadása és törvénybe iktatása, többek között Botka lászló szavazatával. Arra a kérdésre, hogy mi történt az MSZP-ben most, ami miatt Botka ismét megígérte a 13. havi nyugdíjat, egy szocialista forrásunk azt mondta: „a pánik”, amire az MSZP-nek amúgy minden oka meg is van (lásd Belháború az MSZPben. Hetek, 2017. augusztus 2.). és mint látni fogjuk, más szavazócsoportban, mint a nyugdíjasok között, az MSZPnek nemigen van keresnivalója.

A nyugdíjasok és a Fidesz A Fidesz–KDNP ugyan megnyerte kétharmaddal a 2010-es és a 2014-es választást is, a korábban ígért 14., illetve a 13. havi nyugdíjat mégsem vezették vissza. A baloldali ellenzék szerint a jelenlegi nyugdíjrendszerrel az a probléma, hogy még mindig van 1 millió idős ember, aki szegénységben él. „A farkas éhségében hízeleg a bárányoknak” – így reagált Harrach a 13. havi nyugdíj viszszavezetésének gondolatára. A kormánypárti képviselők az ellenzéki bírálatokra reagálva nem győzték hangsúlyozni, hogy a jelenlegi vezetés mit is tett a magyar nyugdíjasokért. rétvári Bence parlamenti államtitkár elmondása szerint a Fidesz–KDNP tulajdonképpen visszaadta az időseknek az elvett egyhavi nyugdíjat azzal, hogy az elmúlt hat évben 23,1 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ami még az inflációhoz mérve is körülbelül egy havi juttatás értékének felel meg. A kormány szerint a nyugdíjasok tízezreket takaríthatnak meg azzal is, hogy a gáz és az áram ára, valamint az alapvető élelmiszerek áfája is jelentősen csökkent. Mindemellett bevezették a nők számára azt a lehetőséget, hogy 40 év munkaviszony után lehetőségük legyen nyugdíjba vonulni. Ebbe beleszámítható 8 év gyermeknevelésre fordított idő, amikor az anyák nem tudják fizetni az amúgy a nyugdíjszámításhoz szükséges járadékot. A Nők 40 program lehetőségeivel már több mint 200 ezren éltek. Novák Katalin államtitkár adatai szerint az érintettek így átlagosan négy és fél évvel korábban mehetnek nyugdíjba.

30 alatt nincs MSZP-szavazó, 60 felett alig van jobbikos A Fideszben az elnökség egyik tagja szerint hibának tartják Vona nyugdíjasügyi kirohanását. Mint fogalmazott: ahogy az MSZP is kíméletlenül kihasználta 2002-ben Kövér lászló (egyébként félremagyarázott) „köteles beszédét”, úgy a Fidesz is mindent megtesz azért, hogy a hárommillió nyugdíjas szavazót a Jobbik ellen hangolja. Abban az országban, amelynek vitán felül legsikeresebb politikai pártja, a Fidesz 1988-ban generációs szervezetként indult, nehezen vitatható, hogy a nemzedéki törésvonalak fontos, a HVG idei március 2-ai cikkének megállapítása szerint a legfontosabb szervező erői lettek a politikának.

Ebben a közegben – ahogy 2002-ben a Fidesz a választási vereség után sikeresen kialakította az öregedő MSZP–SZDSZ és a fiatal polgári szavazótábor közötti szembenállás képét, hogy lelket öntsön saját, elcsüggedt támogatóiba, úgy a Jobbik most szintén önmagát igyekszik a nyugdíjas szavazóknak játszó Fideszszel és MSZP-vel szemben az aktívak érdekképviseletét felvállaló pártként pozícionálni magát. Azt persze nem tudni, hogy a Jobbik milyen eséllyel pályázik az egykori, polgári Fideszt támogató rétegek szavazataira, de az világos, hogy nem nagyon vannak olyan nyugdíjas szimpatizánsai, akiket ezzel a frontnyitással elmarhatna maga mellől – igaz, arra lehetőséget adott a Fidesznek, hogy rövid távon megelőzzön egy jobbikos erősödést ebben a korosztályban.

Az, hogy a 60 év felettiek körében a Jobbiknak nincs túl sok veszítenivalója, világosan kiderül a Závecz research közvélemény-kutatási adatainak a HVG által is használt összegzéséből, amelyekből kitűnik, hogy a hazai politikai erők közül egyedül a Fidesz rendelkezik kiegyensúlyozott támogatottsággal az összes választói korcsoport körében – a kormánypártot a legtöbben a 40–49 éves korosztályból támogatják (29,7 százaléknyian), a legkevesebben az 50-59 évesek körében (20,1 százalék). Az intézet 2015. év végi és 2016. eleji, nagyjából tehát a mostani kormányzati ciklus félidős számait tükröző adatainak összesítéséből az is kiderül, hogy ennek a kormányzati ciklusnak körülbelül a felénél, 2015 végén és 2016 elején a 60 éven felüli magyar állampolgárok 26,6 százaléka a Fideszt választotta volna (a teljes népesség körében a Fidesz támogatottsága ennél valamivel alacsonyabb, 25,8 százalékos volt).

A Jobbik a 18–29 éves korosztályban érte el a legmagasabb támogatottságot (16,8 százalék), míg a legrosszabb mutatóval a 60 év felettiek körében rendelkeztek, ahol mindössze 6,1 százaléka támogatta a pártot (a teljes népességben ekkor 12,8 százalékon álltak).

Az MSZP hasonló mutatói egészen tragikusak: ők a legjobban a 60 év felettiek körében álltak félidőben, az idősek 22,7 százaléka a szocialistákat választotta volna (ezzel szemben a teljes népesség körében ennek alig több mint a fele, 11,7 százalékos volt a támogatottságuk), ők a legrosszabbul a 18–29 éves korosztályban álltak ekkor mindössze 2,5 százalékos (!!!) támogatottsággal. Az ekkor már létező pártok közül a DK-nak volt a teljes népességre vetített átlagot jóval meghaladó támogatottsága (7,5 százalék, szemben a 4,9-cel) a 60 éven felüliek körében, míg az lMP és az Együtt gyengébb volt ebben a korcsoportban ekkori, nem túl acélos országos átlaguknál is.

Hasonlóan tudatosnak tűnik a Jobbik másik akciója is, amely a nyolc általános iskolai osztály elvégzéséhez kötné a választójog gyakorlását. A Publicus intézet Vasárnapi Hírek számára készített közvélemény-kutatása szerint az iskolázottsági cenzus bevezetése a Fideszt érintené legérzékenyebben, de nem járna jól az MSZP és a DK sem. Az esetleges módosítás viszont jelentősen kedvezne a Jobbiknak, de az lMP, a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt is profitálna belőle. Míg az intézetnél a Fidesz támogatottsága a teljes népességen belül 25 százalékos, a nyolc általánost elvégzők vagy alacsonyabban iskolázottak körében ez az arány 31 százalék. Az alacsonyan képzettek körében az MSZP 14 százalék helyett 15 százalékon, a DK pedig 3 százalék helyett 4 százalékon áll. Ezzel szemben a Jobbik a nyolc általánossal rendelkezők, vagy azt el nem végzettek körében csupán 7 százalékon áll, a teljes népességen belül viszont ez az arány már 11 százalék.

Olvasson tovább: