Kereső toggle

Budapest nagyon menő

A magyar főváros a világ turisztikai térképén

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyönyörű és biztonságos város, pezsgő kulturális élettel, kellemes gyógyfürdőkkel, jó éttermekkel, szép nőkkel, szomorkás lakosokkal – ha kérdezgetjük a Budapestre érkező külföldi turisták között, rendre ezeket a válaszokat kapjuk. Fővárosunkat régóta a magyar turizmus ékköveként tartják számon, amely európai viszonylatban is kitűnik dinamikusan növekedő idegenforgalmával, elsősorban a fesztivál- és fürdőturizmusnak köszönhetően.

Ha 2016-ot rekordévként emlegették a magyarországi, s ezen belül is a budapesti idegenforgalomban, akkor szinte biztosra vehető, hogy az idei év a rekordok rekordja lesz 2010 óta – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének idei első félévre vonatkozó tájékoztatójából, amely felhívja a figyelmet a külföldi vendégek és vendégéjszakák számának folyamatos növekedésére országszerte, de különösképpen a budapesti szállodákban.

Budapest mint turisztikai desztináció, elképesztően jól teljesít idén is, az ideérkező vendégek közel fele-fele arányban külföldiek és belföldiek. A szakemberek szerint az évek óta egyértelműen növekvő trendet csak tovább erősíti a vizes vébé, amin 350 ezer nézővel számolnak a szervezők. Ezt igazolja a Szallas.hu felmérése is, mely szerint a főszezonban Budapesten 70 százalékkal nőtt az előzetes szállásfoglalások száma tavalyhoz képest, melyeknek időtartama jellemzően 2-3 nap.

A nagyszabású rendezvényekre – elsősorban a világbajnokságra és a 25. Sziget Fesztiválra – való tekintettel Budapestet idén nyáron a kultúra és a sport fővárosaként reklámozza a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK), amely a főváros hivatalos turisztikai és fesztiválszervező cége. A BTFK deklarált célja a magasabb költési hajlandóságú turisták minél nagyobb tömegének idevonzása, tekintve, hogy a kispénzű világutazóknak már sikerült egyfajta Mekkájává válnunk. Erre utal az is, hogy az olcsóbb típusú szállásoknak meglehetősen bőséges a kínálata, s egyben legnagyobb a kihasználtsága Budapesten.

„Tegnapelőtt érkeztünk ide Bécsből pár napra, s azt kell, hogy mondjuk, Budapest hangulata békebelinek tűnik a nyugati nagyvárosokhoz képest. Igazán gyönyörű a sok híd és hegy, tegnap alkonyatkor a Várban voltunk, és nem tudtunk betelni a panorámával. Nem először vagyunk itt, és nagyon élvezzük, holnap megyünk a Margitszigetre is” – mesélte kérdésünkre egy középkorú lengyel házaspár, aki a Hop-on Hop-off városnéző buszra várt a Hősök terén. A jellegzetes piros buszok nagyon népszerűek az egyéni turisták körében, mert sétahajókázással, plusz városi sétával egybekötött városnézésre is be lehet nevezni velük potom (összesen 18-25 eurós) összegekért.

„A turisták az esti sétahajóutakat különösen élvezik a Dunán, ami nem csoda, mert gyönyörű a város kivilágítva” – meséli Szabó Kata idegenvezető. Elmondása szerint Budapest jellegzetesen néhány (3–5) napos úticél, és szeretik összekötni Béccsel, Pozsonnyal vagy Prágával. Pozsony egynapos hely, az utazók inkább Bécsre és Budapestre helyezik a hangsúlyt. „A szolgáltatásaink színvonala magas, a gyógyfürdők tele vannak, főleg nyugati turistákkal – nekik mindez még mindig nagyon olcsó, szemük se rebben az 5000 forintos uszodabelépőtől” – jegyzi meg a csoportkísérő, aki szerint egyre több ázsiai, főleg indiai és kínai vendég jön hozzánk. Szavait a statisztikák is alátámasztják: elsődlegesen a britek, németek, olaszok jönnek Budapestre a legnagyobb számban, és dinamikusan nő a Kínából, Koreából, Indiából és egyéb ázsiai országokból érkezők száma is, ám az ideérkezők valamivel több mint a felét még mindig a honfitársaink adják.

Hogy milyen céllal jönnek hozzánk a turisták, az Szabó Kata szerint függ az életkortól is, hiszen nyilván más korosztálynak fontos a gyógyüdülés, és másnak a bulizás. Összességében egyre több a visszajáró vendég is, észreveszik, hangot is adnak annak, hogy mennyire szépül Budapest, milyen biztonságos, olcsó és szép a város. Jellemző, hogy a turisták sokkal vonzóbbnak látják Budapestet, mint mi, akik benne élünk. Hosszú ideje erősödő trend az egyéni utazás, főleg a fiatalabb korosztály körében, akik bevállalósabbak, gyakorlott internethasználók, és nagyobb arányban beszélnek nyelveket. 

Egyébként maguk a magyarok se tudják, hogy Budapest az egyetlen olyan főváros a világon, amely gyógyfürdőkkel és óriási termálvizes barlangrendszerrel rendelkezik.

Különösen a németek, hollandok, oroszok rajonganak a gyógy- és élményfürdőkért, a spa- és wellnesshotelekért. A fürdők jelentik a magyar főváros egyik legfőbb vonzerejét régiós, sőt világviszonylatban is.

A másik vonás, amiben verhetetlenek vagyunk regionálisan, az a fesztiválok és általában a Budapestet nyáron is jellemző kulturális pezsgés. „A Budapestre utazó külföldi turisták körében továbbra is vezető trend a buliturizmus, ami olyannyira népszerű, hogy számos brit és ír utazási iroda erre a célra szakosodott. Nagyon sok nyugat-európai fiatal jön a magyar fővárosba szórakozni, mert magas színvonalú szolgáltatások, programok várják őket, számukra nagyon kedvező árakon. Egyre több a visszatérő, mivel vonzzák őket a könnyűzenei fesztiválok, elsősorban a Sziget, éppúgy, mint a romkocsmák és a hangulatos éttermek” – mondta el lapunknak Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének alelnöke. Szavait alátámasztja, hogy nyáridőben különösen az V. és VII. kerület van tele külföldi fiatalokkal, akik közül sokan vesznek részt a fővárosi és a balatoni szórakozást összekötő partiutakon. A belvárosi lakosság a főszezont kisebb fajta tatárjárásként éli meg, ezért egyre többen elmenekülnek, és itteni lakásuk kiadására szakosodnak, többnyire átmeneti idejű külföldi bérlők számára.

Molnár Judit szerint gyakori, hogy a pozitív élmények hatására a külföldi fiatalok hazatérve szüleiket, barátaikat is invitálják Magyarországra. „Sokan pár éven belül családosként is visszatérnek hozzánk, immár minőségi utazásokra, szállodákban megszállva, s azzal a céllal, hogy felfedezzék a magyar főváros sokszínű arcát a kulturális rendezvényektől a bor- vagy gasztronómiai programokon át az élményfürdőkig” – sorolta a szakértő.

Budapestnek különös vonzerőt ad a rendkívül gazdag programkínálat: a rangos zenei és egyéb kulturális rendezvények (például a Budapesti Nyári Fesztivál), a változatos programlehetőségek egyértelmű előnyt jelentenek a régi riválissal, Prágával szemben is. Budapestnek egyben sikerült gasztronómiai szempontból is előkelő helyet kivívnia magának, amiben nemcsak Michelin-csillagos éttermei játszanak szerepet, hanem igen szofisztikált vendéglő-, bisztró- vagy kávézóválasztéka is. „Amikor franciák is dicsérik a borainkat, azt komoly elismerésnek vehetjük” – jegyezte meg Molnár Judit.

Megerősítette: a turizmus utóbbi években tapasztalható erőteljes fellendülésében bizonyára közrejátszik a gazdasági válság hatásának enyhülése, másrészt az is, hogy uniós szinten komoly turisztikai beruházások és fejlesztések zajlanak, egyebek között több patinás rendezvényhelyszín vagy gyógyfürdő felújítására is sor került. 

Ami a turisták átverését illeti, a MUISZ alelnöke szerint azt is figyelembe kell venni, hogy sokkal könnyebben híre megy egy-egy botrányos esetnek, mint a pozitív élményeknek. Szabó Kata szerint mindenhol résen kell lenni, sajnos még a törzshelyeken is, és az utasokat is állandóan figyelmeztetni kell, hogy mindig előre tisztázzák az árakat, akár vendéglőbe mennek, akár taxiba ülnek. Szerinte nagyon fontos az is, hogy a szolgáltatók mennyit néznek ki egy vendégből – a belföldi turisták érthető módon ritkán panaszkodnak túlszámlázásra. Mindezzel együtt is az a tapasztalat, hogy Budapest nemhogy nem veszít hagyományos népszerűségéből, hanem egyre felkapottabbá válik, mert a külföldieket rendkívül megragadja a légköre. Nem csak őket: külföldre szakadt honfitársaink gyakran számolnak be arról, hogy a magyar fővárosnak, a budapesti utcáknak, tereknek van egy olyan hamisítatlan, évszázados hangulata, amihez hasonlót sehol a világon nem lehet találni.

 

Taxivilág Budapesten

A turizmusban a legneuralgikusabb pontot jelentik a taxisok. Tavaly augusztusban nagy botrány lett abból, hogy egy fővárosi taxis megvert, majd egy kietlen helyen kitett az autójából egy ír férfit. Az önbíráskodás oka az volt, hogy az utas nem volt hajlandó 25 ezer forintot fizetni a Sziget Fesztiváltól a Margit-szigetig tartó 9 kilométeres fuvarért. A taxis átverés persze nem magyar probléma, például Pozsonyban sem árt megnézni, hova ül be az ember, mert a magánzók minimum háromszoros felárral dolgoznak – de ez az eset kirívó volt.
A „hiénák”, azaz az illegális taxisok a pályaudvarok, repülőterek, látványosságok közelében vannak a legtöbben. Gyakoriak köztük az „álsárga” taxik is, cégnév nélkül. (A kötelezően sárgára festett taxik ugyanis elvileg az engedéllyel működő, egyentarifáért dolgozó cégek autói.) Az Országos Taxis Szövetség becslése szerint a fővárosban dolgozó 5300 taxisból 100-150 engedély nélküli.
Örökzöld trükk – nemcsak nálunk – a kerülőútvonal választása, a taxaméter állítgatása, vagy az, hogy a sofőrök gondban vannak a pénzvisszaadással.
Tavaly augusztusban a fokozott ellenőrzéseknél kiderült, hogy a Sziget Fesztivál idején Óbudát ellepték az illegálisan dolgozó taxisok, akik az engedélyezett tarifa többszöröséért szállították az utasokat. Mivel a BKK csak a legális taxitársaságokat hivatott vizsgálni, ezért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tavaly 24 órás ellenőrző csoport felállítását ígérte a taxishiénák kiszűrésére.
Az NFM sajtóközleménye szerint az illetékes minisztériumi szerv a nyári fővárosi akciója során napi szintű ellenőrzéseket végez augusztus végéig. Az eddigi ellenőrzések során volt példa arra, hogy érvényes engedély hiánya miatt a rendszámot és forgalmi engedélyt is elvették, vagy jogosítvány hiánya, illetve nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt bírságoltak.

 

Minden nap születésnap

Az index.hu hírportál nemrég tette közzé a holland SBS6 televízió egyik riportját arról, hogyan húzzák le a külföldi turistákat Budapesten. A sajnos nem új keletű módszer szerint két magyar nő leszólította a magát turistának kiadó holland riportert a belvárosban azzal, hogy egy Váci utcai bárt keresnek, ahol megünnepelhetik egyikük születésnapját. A férfi elkísérte és meghívta őket egy italra, mire kapott egy 67 ezer forintos számlát. Amikor ezt sokallta, a pincérnő megfenyegette, hogy ha nem fizet, rendőrt hív. Végül a vendég fizetett, majd az utcán szólt a rendőrjárőröknek az átverésről, akik csak annyit reagáltak, hogy ez mindennapos eset. A riporter utána ismét összefutott a hölgyekkel, akik egy másik turistát fűztek, akit a holland időben tudott figyelmeztetni. Az Index megkereste a szóban forgó Douglas bárt, amelynek vezetője szerint nem náluk történt az eset.
Egyedüli turista esetében 60-70 ezer forintról, ha többen vannak, akkor ennek duplájáról szól a ceh a szülinapos esetekben – tájékoztat Kiss Róbert Richárd szakújságíró Így látják a magyarokat a világban című könyvének tipikus átverésekről szóló részében. A könyv 2014-es kiadású, azaz az árak nem nagyon emelkedtek. Kiss a tipikus csalások között említi még az utcán féláron kínált kínai kamu iPhone készülékeket éppúgy, mint az állítólagos helyi adóval megnövelt taxiszámlákat, az agresszív – vadiúj Mercedeszen furikázó – álkoldusokat, a kezdés előtt árult hamis koncertjegyeket vagy éppenséggel a parkoló autónk védelmét felajánló járókelőket.

 

2016 a rekordok éve volt

2010 óta folyamatosan javulnak a turisztikai mutatóink, de a tavalyi év hozta a legdinamikusabb változást a Magyar Turisztikai Ügynökség adatai szerint. A hazánkba látogató külföldi turisták és az itt töltött vendégéjszakáik száma egy-aránt növekszik, és mindkettő túlszárnyalja mind a világ, mind Európa növekedési ütemét. A nemzetközi turistaérkezések száma 2015-höz képest világszerte 3,9 százalékkal növekedett, míg Európában 2,1 százalékkal, Magyarországon viszont 6,6 százalékkal.
Hazánkban a külföldi vendégéjszakák száma tavaly 7 százalékkal, a kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevétele pedig 10 százalékkal nőtt. A legnépszerűbb szállástípusok még mindig a négycsillagos szállodák, illetve a háromcsillagos hotelek, valamint a gyógyszállodák. A külföldiek jellemzően 3-4 éjszakát töltenek nálunk.
A hazai települések között hagyományosan Budapest az első, utána jön Hévíz, Hajdúszoboszló, Siófok, Bük és Balatonfüred. A régiók között is a Budapest– Közép-Duna-vidék számít a legnépszerűbbnek: ide koncentrálódott tavaly az összes vendég 42 százaléka és a vendégéjszakák 38 százaléka. (Második a Balaton 15 és 20 százalékos arányokkal.)
A külföldiek Európából érkeznek a legtöbben, de az európaiak vendégéjszaka-számának növekedési üteménél (+6,1%) még magasabb volt tavaly az ázsiai országokból jövők mutatója (+13,8%). A legfőbb küldőországok: Németország, UK, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Dánia, Hollandia, Franciaország, Románia, Olaszország, Oroszország, illetve Európán kívül USA, Kína, Izrael, Korea.
Az MTÜ szerint a fenntartható növekedés feltétele a sorozatos fejlesztések, szolgáltatásbővítések, ennek megfelelően a következő években sosem látott mértékben invesztálnak – elsősorban EU-s – forrásokat a turizmusba. A turizmus részesedése a teljes GDP-ből 2013-ban már megközelítette a 10 százalékot.

 

Előkelő helyen a világ turizmusában

A magyar főváros világviszonylatban a 37. helyen áll a világ száz leglátogatottabb városa között, 2016-ban 3,5 millióan érkeztek ide más országokból. Budapesten több világörökségi helyszín is található, többek között a Duna-part látképe, a Budai várnegyed, az Andrássy út, a Hősök tere és a Millenniumi Földalatti Vasút, ami a második legrégebbi földalatti a világon. Budapest az egyetlen gyógyfürdőkkel rendelkező főváros a világon, továbbá itt található a világ legnagyobb termálvizes barlangrendszere, Európa legnagyobb zsinagógája, a Dohány utcai zsinagóga, valamint a magyar Országház, ami a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete. Budapest Közép-Európa egyik pénzügyi központja. Az Emerging Markets Index a várost a 3. helyre rangsorolja (65 városból), mint Közép-Európa legélhetőbb városa. Az amerikai Forbes magazin szerint Budapest a 7. helyen áll mint a „legidillibb európai város”. Az UCityGuides a világ 9. legszebb városaként jelöli meg.

Olvasson tovább: