Kereső toggle

Lecsó helyett „paradicsom”

A Fidesz bizalma töretlen Farkas Flóriánban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Másfél évvel ezelőtt nem sokan fogadtak volna rá, hogy a 2018-as választásra is Farkas Flóriánnal szövetkezve fordul rá a Fidesz. A hazai cigányság első számú vezetője körül olyan mennyiségű botrány látott napvilágot, hogy Lázár János miniszter egy nyilvános ülésen jelentette ki: egyéni karrierjének annyi, „az megy a lecsóba”. A Fidesz legfelsőbb szintjén azonban máshogy látták mindezt, és szövetséget kötöttek vele.

Május 25-én Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke választási megállapodást írt alá Farkas Flóriánnal, a Lungo Drom elnökével. Érezhették azonban a sajtó kritikus hozzáállását, erre utal, hogy az ünnepélyes aktust a tervezettnél előbb tartották meg, és az eseményre csak az állami média munkatársait hívták meg.

Farkas Flórián neve szinte egybeforrt a romák felzárkóztatását célzó, 1,6 milliárd forintos „Híd a munka világába” programmal, amiből szinte semmi nem valósult meg. Az uniós és magyar költségvetési pénzekkel olyan szinten éltek vissza „ismeretlenek”, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma visszakövetelte a teljes támogatási összeget, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF nyomozni kezdett, és a számos feljelentés után a magyar hatóságok is vizsgálatba fogtak. 

Mindezek fényében meglepő volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden az atv.hu kérdésére azt mondta: mindaddig, amíg a Lungo Drom megválasztja Farkas Flóriánt elnöknek, addig a Fidesz és ő is bízik benne. Arra a felvetésre, hogy a Farkas vezette Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) 1,6 milliárd forint „eltapsolásával” gyanúsítják, Orbán kijelentette: „A cigány közösség maga eldönti, mit gondol erről, mi pedig elfogadjuk az ő véleményüket. A Lungo Drommal való együttműködést sikeresnek ítélem és folytatandó.”

Hosszú út

Farkas Flórián és az általa vezetett Lungo Drom (hosszú út) cigány szervezet a 2002-es választás előtt kötött szövetséget a Fidesszel. Bár a Fidesz elbukta a választást, Farkas Flórián listáról parlamenti mandátumot szerzett. Képviselősége mellett 2010 és 2014 között ő vezette az Országos Roma Önkormányzatot. Az elnöki pozíciótól összeférhetetlenség miatt kellett megválnia, mivel Orbán Viktor miniszterelnöki megbízottnak nevezte ki a romák felzárkóztatásának felügyeletére.

A 2014-es újabb Fidesz-siker után számos roma vezető nyilatkozott arról, hogy a cigányság előtt egy korábban soha nem látott lehetőség nyílik a felzárkózásra. Ennek volt központi eleme a „Híd a munka világába” című képzési és felzárkóztatási program, amelyhez összességében 5 milliárd forintot rendeltek, és aminek a fő kedvezményezettje az ORÖ volt. Hamar kiderült azonban, hogy a program körül több a visszaélés, mint a siker: az ORÖ belső ellenzékéhez tartozó képviselők 2015 márciusában Polt Péter legfőbb ügyészhez fordultak azt állítva, hogy a keretből „kirívóan korrupciógyanús eljárásokban” költötték el a pénzt.

Közel a vég?

„Ebbe belebuknak” – vélekedett 2015 áprilisában a Heteknek a feljelentések egyik aláírója, Vajda László fideszes roma önkormányzati képviselő, miután lapunk rendelkezésére bocsátotta azt a listát, melyben összegezték, milyen ügyekben fordultak a bűnüldöző hatóságokhoz.

2015 decemberére kiderült, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) 11 pontban tárt fel pénzügyi visszaéléseket Farkas Flórián elnöki időszakából.

2016 márciusában az EMMI bejelentette: a szabálytalanságok gyanúja miatt eláll a roma önkormányzattal kötött szerződéstől, a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a lehívott támogatási összegeket. Az EMMI azt is tudatta, hogy szabálytalansági gyanúbejelentést tettek az ORÖ felzárkózási projektje miatt, amely együttesen majdnem az önkormányzatra eső teljes támogatási összeget, több mint 1,6 milliárd forintot érintett. Mint kiderült, az összeg nagy részét szabályellenesen fizették ki, miközben a célként kitűzött munkahelyteremtésből semmi nem valósult meg. A szerződéseket túlnyomó részben Farkas Flórián vagy a hivatalvezetője írta alá.

Mindeközben az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala kihallgatta Farkast, és a botrányok kapcsán őt vette elő elsőként a Lázár János által vezetett stratégiai kormánykabinet is. Farkas bukására utaló jelnek tűnt az is, hogy tavaly szeptemberben a fideszes többség kizárta az Európai Ügyek Bizottságából. Ugyanabban az időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számos ORÖ-politikust és családtagjaikat is meghallgatta a szabálytalan szerződések kapcsán.

Lecsó és rasszizmus

A határozottnak tűnő hatósági fellépés már csak azért sem volt meglepő, mert a kormány második embere, Lázár János már közel egy évvel korábban, 2015 novemberében meglepő nyíltsággal szállt bele Farkas Flóriánba: „Óriási felelőtlenség, amit akár képviselőtársaink, akár önkormányzati vezető társaink ezen a területen kisebbségi vezetőként művelnek, például a roma közösségben, mert a rendelkezésre álló források hiteles elköltését bombázzák szét. Akik a kisebbséget képviselik, és eljátsszák a többség és a társadalom bizalmát pitiáner ügyek kapcsán, idézőjelbe téve föláldozzák a nagy ügyet, azok óriási hibát követnek el. Nem a saját személyes karrierjük szempontjából, mert az megy a lecsóba, az irreleváns.”

A „megy a lecsóba” kifejezés szinte közmondássá vált Farkas Flóriánnal kapcsolatban, ezért is keltett feltűnést, hogy fél évvel később, 2016 márciusában Lázár már azt mondta: szerinte azért támadják Farkast, mert cigány. A 180 fokos fordulat vélhetően összefügg Orbán Viktornak egy Farkast bíráló felvetésre adott válaszával is, ami úgy szólt: „Annál biztosabb Farkas pozíciója, minél inkább támadja az ellenzék.”

Miért mentették meg?

 „El sem tudom képzelni, hogy Farkas Flórián mivel győzte meg a miniszterelnök urat. Nyilván nyomós oka volt arra, hogy újra ratifikálják az együttműködést a Fidesz és a Lungo Drom között” – mondta lapunk megkeresésére Hegedüs István, az ORÖ korábbi elnöke.

Hegedüs sokáig Farkas szövetségese volt, együtt építették a Lungo Dromot, ő követte Farkast az ORÖ elnöki székében, miután Farkas miniszterelnöki biztos lett. Néhány hónapnyi ORÖ-elnöki munka során Hegedüs egyre több szabálytalansággal szembesült, és végül Farkas ellen fordult, bizonyítékokat tárt fel. 

Mivel a választási szövetség lényege a szavazatok maximálása, erről is megkérdeztük Hegedüst. „Azt gondolom, hogy a cigány szavazatok nagy részét nem a Lungo Drom fogja megszerezni, hanem olyan új, a hitelét nem eljátszott szervezetek, mint például a Generációk Országos Cigány Érdekvédelmi Szervezete.” Hegedüs tapasztalatai szerint komoly érdeklődés mutatkozik az új szervezet iránt, tömegek jelentek meg egy-egy rendezvényükön.

Egy vélemény Cserdiről

Bogdán László, Cserdi roma polgármestere azzal vált országosan ismertté, hogy vezetése alatt visszaszorult a bűnözés a faluban, a helyi lakosokkal termelő- és munkaszövetkezetet hoztak létre, és emellett a fiatalokra is figyel: az úgynevezett „Köcsögmentesítő” programban például börtönlátogatásra vitte a fiatalokat, hogy így rettentse el őket a bűnözéstől, ami börtönt eredményezhet, ahol pedig megvan az eshetőség a „köcsöggé válásra”. Bogdán Lászlót nagyon feldúlta, hogy a kormánypárt töretlenül bízik Farkas Flóriánban: „Kicsoda Farkas Flórián? Ki hatalmazta fel a cigányság képviseletére?” – kezdte mondandóját a Heteknek a polgármester, majd kijelentette: „cigány mezítlábas forradalmat” indítanak Farkas Flórián ellen.

Egy tál leves

A 2014-es választáson az ORÖ 47 megszerezhető mandátumából 29-et nyertek el a Lungo Drom jelöltjei, miközben 18-at ellenzéki szervezetek szereztek meg. A Lungo Drom akkori sikere vitathatatlan, de az is hozzátartozik, hogy a szervezet mögött ott állt a kormány, komoly anyagi háttér, ugyanakkor a ma már ismert botrányok még nem robbantak ki. 

Hegedüs István úgy látja, az előző kisebbségi önkormányzati választáson a Lungo Drom azért is szerepelt jól, mert az emberek – cigányok és nem cigányok egyaránt – hittek a programjában szereplő munkahelyteremtésben, az esélyegyenlőség növelésében, amit éppen a „Híd a munka világába” program volt hivatott megvalósítani. Mostanra viszont kiderült, hogy a program botrányos körülmények között megbukott, és ennek a politikai következménye vélhetőleg a Lungo Dromot fogja a legérzékenyebben érinteni.        

 „Nem Farkas Flóriánnak köszönhetőek a Lungo Drom eredményei, hanem bizonyos megyei vezetőknek” – mondta a Hetek kérdésére a fentebb már idézett Vajda László, aki azon képviselők egyike, akik feljelentést tettek a „Híd a munka világába” botrányok kapcsán, és akiket nemrégiben kizártak a Lungo Dromból. Vajda szerint Farkas nem lesz képes teljesíteni a Fidesz által elvárt választási teljesítményt, mert neve összeforrt a sötét ügyekkel, és inkább taszítja, mint vonzza a szavazókat. 

Mivel Orbán Viktor azt mondta, addig bíznak Farkasban, amíg ő vezeti a Lungo Dromot, azt is megkérdeztük interjúalanyainktól, előfordulhat-e, hogy Farkast még a választások előtt leváltják. Hegedüs István szerint Farkas pozícióját semmi nem fenyegeti a Lungo Dromban, hiszen a szervezeten belüli potenciális ellenfeleit leváltották vagy kizárták, így gyakorlatilag ellenfél nélkül választhatják újra. Az megint más kérdés, hogy lesz-e egyáltalán tisztújítás. Vajda László emlékeztetett rá, hogy Farkas Flórián azzal is törvénytelenséget követett el, hogy a Lungo Dromnak 2013 óta nem volt kongresszusa, így lehetőség sem volt a tisztújításra. Azt is elmondta lapunknak, hogy törvénytelennek tartja saját maga és társai kizárását is, hiszen arra is csak a kongresszusnak lett volna joga, éppen ezért pert indítanak a Lungo Drom ellen, mert nem hagyják veszni a szervezet felépítésébe tett 20-25 évüket.

Sosem beszéltek

Hegedüs, bár ORÖ-elnöksége idején ő volt a hazai cigányság első számú vezetője, egyetlen egyszer sem tudott tárgyalni sem Orbán Viktorral, sem Lázár Jánossal, noha a miniszterelnök a közvetlen kapcsolat fontosságát hangsúlyozza. Megtörtént, hogy Hegedüs elutazott Hódmezővásárhelyre Lázár János lakossági fórumára, a miniszter azonban azt mondta, nem alkalmas az idő a megbeszélésre, később pedig ígérete ellenére sem kereste Hegedüst.

Arra a kérdésre, hogy a Fidesz-kormány hét éve alatt hogyan változott a cigányság helyzete, Hegedüs István tárgyilagosan felelt: voltak sikeres programok, így például a roma nők munkába állását célzó „Ezer roma nő” program, illetve a lakhatatlanná vált cigánytelepek felszámolása, de összességében inkább romlott a romák helyzete.

Olvasson tovább: