Kereső toggle

Az ápolónők után most a mentősök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Továbbra is alacsonyak a bérek, hiányzik az életpályamodell és kockázati pótlék a mentődolgozóknál, akik nemrég tüntettek az Országos Mentőszolgálat épülete előtt. Követeléseik nem alaptalanok: az egyik leginkább embert próbáló szakma a mentősöké, infarktus szempontjából a legveszélyeztetettebb terület – még az eleve magas infarktuskockázatú egészségügyön belül is.

Számos hazai és külföldi kutatás alátámasztja, hogy a különböző foglalkozások közül az egészségügyben dolgozóknál a leggyakoribb az infarktus, a különböző pszichés megbetegedések és a depresszió előfordulása. Az orvosok és ápolók a teljes populációhoz képest 5-6 évvel kevesebb ideig élnek, gyakoribb náluk az öngyilkosság és a szenvedélybetegségek. A legkritikusabb helyzetben a mentősök vannak, akiknél 50-55 éves korban különösen jellemző az infarktus. Mindezt alátámasztja a Medical Journal of Australia által 2009-ben publikált ausztrál kutatás éppúgy, mint a hazánkban utoljára 1988-ban elvégzett, célzott orvos-felmérés.

Hegedűs Katalin szociológus szerint az egészségügyben dolgozóknál alapvető probléma a krónikus, egészségkárosító stressz s az ebből fakadó jellegzetes betegségek: infarktus, magas vérnyomás, depresszió, pszichés és szenvedélybetegségek, illetve pszichoszomatikus tünetek. Mindezt csak fokozza a rendezetlen munkakörülmények és a túlterheltség. Ez a veszélyeztetettségi állapot régóta tart, a magyarországi mentőszervezet például egészen a ’90-es évekig Európa legjobban szervezett mentőszolgálatának számított, és máig magas szakmaiságáról híres.

Az elhivatottság tartja a pályán az embereket, s ezzel a kormánynak nem szabadna visszaélnie – hangzott el nemrégiben a legtöbb, 7800 főből 2000 mentős dolgozót tömörítő Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) által szervezett demonstráción, melynek legfőbb követelése a mentődolgozók bérrendezése és munkakörülményei javítása volt.

„Az ágazati bérrendezés több szakaszban folyik: tavaly volt egy 26,5 százalékos emelés, idén novembertől 12 százalékos növekedés lesz, jövő januártól pedig csak a mentősök újabb 10 százalékot kapnak, s állítólag mindezek következtében a mentődolgozók átlagbére átlagosan 67 százalékkal emelkedik. Csakhogy ezzel párhuzamosan kétlépcsős garantált bérminimum-emelés is zajlik, így a bérrendezésünk lényegében csak az ehhez való felzárkóztatást jelenti – azaz nagyon mélyről indulunk, s továbbra is messze leszünk még az anyagi megbecsüléstől” – magyarázta lapunknak Kusper Zsolt, a MOMSZ elnöke, hozzátéve: egy mentős ápoló fizetése 121 ezerről 147 ezerre nőtt tavaly, ám az idei 161 ezer forintos bruttó bérminimumot a novemberi emelés során fogja csak elérni, amikor 165 ezerre nő a fizetése. Jövőre az újabb 10 százalékos bővüléssel pedig épphogy csak megközelíti a 2018-ra előirányzott 185 ezer forintos bérminimumot. Az ápolók és gépjárművezetők jövedelmét egyébként a munkáltató a pótlékok révén (éjszakai, sürgősségi, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, plusz a munkáltatói bérkiegészítés segítségével) egészíti ki a bérminimum szintjére. A MOMSZ elnöke szerint tarthatatlan, hogy szinte folyamatos robottal lehet csak elérni a garantált bérminimumot, tehát az emelés nem az alapbérre vonatkozik.

„Másik fő követelésünk, hogy a munkáltató biztosítson megfelelő munkaruhát, pontosabban védőruhát a mentődolgozóknak, akik a munkájuk során közvetlenül érintkeznek testnedvekkel, állandó fertőzésveszélynek kitéve. Ehhez jogszabályok változtatására is szükség lenne, mivel a védőfelszerelés biztosítása sokkal körülményesebb feladat, mint a munkaruháé” – tette hozzá a MOMSZ elnöke.

A mentődolgozók érdekképviselete a bérgarancia feltételét hosszú távon egy megfelelő életpályamodellben látná, de a minisztérium erre vonatkozó tervezetét nem egyeztették velük, s egyelőre a szakmán belül sem jutottak dűlőre a kérdésben sem a munkáltatóval, sem a másik mentős szakszervezettel.

A minisztérium által emlegetett korszerű mentőautó-beszerzések és mentőállomás-felújítások kapcsán Kusper Zsolt szintén arról beszélt, hogy szerinte mindez csak a súlyosan leamortizálódott infrastruktúra minimális feltételeinek a megteremtését jelenti. „A mentőautók átlagéletkora így nem 13, hanem 7-8 év lesz, viszont számos eszköz, műszer továbbra is a régi autókból származik” – jegyezte meg a MOMSZ elnöke.

Régóta probléma a kockázati pótlék hiánya is, ami a mentős munkával járó fokozott stresszből, rengeteg munkaórából, készenléti állapotból, támadás- és fertőzésveszélyből fakadóan indokolt lenne, de a kérdésben nem látszik előrelépés, miközben ma már a közterület-felügyelőknek is jár veszélyességi pótlék. „Minden megyében beadtunk az illetékes bíróságokra kockázati pótlék folyósítása iránt kereseteket, de a perek kimenetele – az OMSZ szakértői véleményeinek függvényében – egyelőre meglehetősen vegyes” – számolt be Kusper Zsolt, s hozzátette: a Kúria két elutasító határozata kapcsán alkotmányjogi panasszal élnek, illetve a strasbourgi bírósághoz fordulnak. 

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár a múlt héten sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy 30 új mentőállomás épült az országban, 97-et pedig felújítottak. Az Országos Mentőszolgálatnál (OMSZ) múlt héten 20 új mentőautó állt szolgálatba, ez része az összesen 193 új mentőautó folyamatos beszerzésének: mint ígérték, mostantól hetente – a gyártókapacitás függvényében – öt-hat új autó áll munkába Magyarországon. Ezenkívül 600 millió forintból megkezdik az új munkaruhák beszerzését is. Az OMSZ vezetője a Házipatika.com-nak elismerte, hogy a jelenleginél magasabb bér illetné meg a mentődolgozókat, s mint mondta, a fenntartó EMMI-vel zajló bértárgyalások a jövőben folytatódni fognak.

Olvasson tovább: