Számos hazai és külföldi kutatás alátámasztja, hogy a különböző foglalkozások közül az egészségügyben dolgozóknál a leggyakoribb az infarktus, a különböző pszichés megbetegedések és a depresszió előfordulása. Az orvosok és ápolók a teljes populációhoz képest 5-6 évvel kevesebb ideig élnek, gyakoribb náluk az öngyilkosság és a szenvedélybetegségek. A legkritikusabb helyzetben a mentősök vannak, akiknél 50-55 éves korban különösen jellemző az infarktus. Mindezt alátámasztja a Medical Journal of Australia által 2009-ben publikált ausztrál kutatás éppúgy, mint a hazánkban utoljára 1988-ban elvégzett, célzott orvos-felmérés.
Hegedűs Katalin szociológus szerint az egészségügyben dolgozóknál alapvető probléma a krónikus, egészségkárosító stressz s az ebből fakadó jellegzetes betegségek: infarktus, magas vérnyomás, depresszió, pszichés és szenvedélybetegségek, illetve pszichoszomatikus tünetek. Mindezt csak fokozza a rendezetlen munkakörülmények és a túlterheltség. Ez a veszélyeztetettségi állapot régóta tart, a magyarországi mentőszervezet például egészen a ’90-es évekig Európa legjobban szervezett mentőszolgálatának számított, és máig magas szakmaiságáról híres.
Az elhivatottság tartja a pályán az embereket, s ezzel a kormánynak nem szabadna visszaélnie – hangzott el nemrégiben a legtöbb, 7800 főből 2000 mentős dolgozót tömörítő Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) által szervezett demonstráción, melynek legfőbb követelése a mentődolgozók bérrendezése és munkakörülményei javítása volt.
2017. 06.16. (XXI/24)
