Kereső toggle

A családok éve jön?

Családpolitikai intézkedéscsomagot jelentett be a miniszterelnök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

2018 a családok éve lesz – jelentette be Orbán Viktor a Családok Budapesti Világ-találkozóján. A kormány a gyermekvállalást ösztönző akcióterv keretében tovább bővíti a családtámogatások rendszerét. Többek között a 2 vagy 3 gyermekes pároknál a diákhitel és a jelzáloghitel részbeni átvállalását, országos bölcsődefejlesztési programot, a meddőségi kezelések növekvő támogatását is megígérte a kormányfő.

„A jelzáloghitellel rendelkező családok a harmadik és minden további gyermek esetén egy-egy millió forintot leírhatnak a tartozásukból, azt az állam át fogja tőlük vállalni” – ismertette Orbán Viktor a kormány frissen elfogadott családpolitikai akciótervét a múlt heti Demográfiai Fórumon. Kitért arra is, hogy tovább emelik a családi adókedvezmény mértékét, különös tekintettel a kétgyermekes családokra. A program részeként a diákhitel-tartozással rendelkező nőknek két gyermek esetén a tartozás 50 százalékát, három vagy több gyermek esetén a teljes adósságát elengedik. A diplomás gyed időtartamát egyről két évre növelik. Országos bölcsődefejlesztés is várható, valamint a külföldön élő magyarok felé is kiterjesztik az anyasági támogatást és a babakötvényt.

A miniszterelnök szerint 2030-ra 2,1-re kell emelni Magyarországon a születési rátát. A természetes reprodukció helyreállítása szerinte nemzeti és egyben európai ügy, ami a családokat kiemelten támogató politika révén megvalósítható. Hozzátette, hogy hazánk élenjáró abban, hogy a GDP 4,6 százalékát fordítja családpolitikára. Emlékeztetett rá: az elmúlt alig 40 év alatt egymillióval csökkent a népességünk, ami megegyezik a második világháborús emberveszteségünkkel.

A 2018. január 1-jétől életbe lépő akcióterv pontos részletei egyelőre nem ismertek, azokra Novák Katalin családügyi államtitkárnak a Magyar Időknek adott nyilatkozataiból lehet következtetni. Novák Katalin a leginkább közérdeklődésre számot tartó jelzáloghitel állami átvállalásával kapcsolatban kifejtette: a harmadik, majd minden következő gyermek után újabb egymillió forinttal csökkentett jelzáloghitel a már meglévő lakáshitelekre vonatkozik, köztartozásra és szabad felhasználású hitelekre nem. Novák hozzátette: közel egymillió családnak van ma jelzáloghitel-tartozása, és szerinte „ez a lépés illeszkedik a devizahiteleseket megsegítő intézkedések sorába”. Az állam által átvállalt összeg nem a tőketartozást csökkenti, hanem a teljes hitelmutatóra vonatkozik. A lakáshitel-támogatás költségvetési vonzata tízmilliárd forintos nagyságrendű, a büdzsé felülről nyitott. A támogatások a várandósság harmadik hónapja után igényelhetők, az örökbefogadókról egyelőre nincs információ.

A diákhitel átvállalásával kapcsolatban Novák elmondta: jövőre az első gyermeküket váró nőknél két évre felfüggesztik a törlesztést, a második gyermek esetében a diákhitel-tartozás felét, a harmadiknál az egész adósságot elengedik. Erre a célra jövőre 1,5 milliárd forintot szán a kormány. Az államtitkár szerint csaknem 116 ezer fiatal nő rendelkezik ma diákhitellel. A Jobbik érthetetlennek tartja az apák diszkriminációját, ha ugyanis az apának van diákhitele, ami ugyanúgy megterheli a családi költségvetést, azt nem vállalja át az állam.

A diákhitelt és a diplomás gyedet érintő kedvezmények összefüggnek azzal, hogy a kétkeresős családmodell elterjedésével a nők egyre inkább továbbtanulnak. Európában azokban az országokban a legnagyobb a gyerekvállalási kedv, ahol a nők foglalkoztatottsága a legmagasabb. A statisztikák szerint nem a tanulás a gátja a gyerekvállalásnak: Magyarországon a diplomás és az általános iskolai végzettségű nők átlagos gyerekszáma a legnagyobb, míg az érettségizett, illetve szakképzett nők gyerekszáma a legkisebb.

Jövőre a külföldön élő, köztük a határon túli magyar szülők is jogosultak lesznek az anyasági támogatásra (64 ezer forint) és babakötvényre (43 ezer forint), amennyiben magyar állampolgárként anyakönyveztetik a gyermeküket. Ehhez magyarországi bejegyzett lakcímre nem lesz szükség.

Az államtitkár szerint az elmúlt 5 évben, azaz a 2011-es történelmi mélypont óta 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv (1,24-ről 1,42-re nőtt a termékenységi rátánk), és elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány intézkedéseinek hatására 2030-ra egy szülőképes korú nőre átlagosan 2,1 gyermek fog jutni. A fiatal nemzedékek létszámának állandó fogyása miatt viszont ez sem lesz elég a természetes reprodukcióhoz, amit Novák azzal lát ellensúlyozhatónak, hogy szerinte jelentős tartalékok hívhatók elő az utolsó nagy létszámú generációnál, a most 35–44 éves „Ratkó-unokáknál”. Ez a kör 780 ezer nőt érint, akiknek a kétharmada egy vagy két gyermeket nevel. Rájuk való tekintettel a lombikprogram finanszírozásának bővítéséről is döntött a kormány.

„Minden családot segíteni kell, mert minden gyermek érték, minden gyermek kincs” – mondta interjújában Novák Katalin, majd gyorsan hozzátette: „Mi a felelős gyermekvállalást támogatjuk. Azokat a szülőket, akik a gyermekeikért, nem a gyermekeikből élnek.”

A kormányzati bejelentésekkel egyidejűleg látott napvilágot Spéder Zsolt és Kapitány Balázs részletes elemzése a témáról (Hitek és tévhitek a népességcsökkenés megállításáról – index.hu). A demográfusok összegzése szerint „a fenntartható demográfiai helyzethez, stagnáló népességszámhoz reálisan akkor közelíthet az ország, ha a népességszám változását befolyásoló mind a négy területen hatékony szakpolitikai szabályozást alakít ki: ha a sikeres családpolitika melletti stabilan javuló várható élettartamot elősegítő egészségügyi ellátórendszer működik, ha a kivándorlás mértéke alacsony szinten stabilizálódik, valamint ha mérsékelt számban fiatalos korstruktúrájú bevándorló népesség is folyamatosan érkezik hazánkba. Ez utóbbi nélkül a népesség reprodukciójának hosszú távú biztosítása lehetetlennek látszik”.

Olvasson tovább: