Kereső toggle

A betegek nyaralni mentek

Kritikus létszámhiány az egészségügyben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Megszokott dolog a kórházak nyári csökkentett üzemmódja a szabadságolások és az emberhiány miatt. Az viszont elgondolkodtató, hogy kórházigazgatók egyik napról a másikra visszavonják nyilatkozatukat, amelyben pedig semmi újat nem mondtak, még ahhoz képest sem, amit maguk a minisztériumi helyzetjelentések is tartalmaznak” – mondta el lapunknak a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke annak kapcsán, hogy az elmúlt időszakban kórházi osztályok bezárásáról – hivatalosan „nyári felújításáról” – jelentek meg híradások. A FESZ felmérése szerint a szakdolgozók fele gondolkodik pályaelhagyáson.

Úgy tűnik, hogy nemcsak az oktatásban, hanem az egészségügyben is beköszöntött a nyári szünet; az utóbbi két hét a kórháziosztály-bezárásoktól volt hangos. Először a  Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházról írták meg a lapok, hogy bezárták az egyik belgyógyászati osztályt, mert az ápológárda átigazolt a közelben nyíló IKEA-ba. A kereskedelemben ugyanis, ahol a munkaerőhiány az egészségügyével vetekszik, szakképzettség nélkül is magasabb órabérért és normálisabb időbeosztással lehet elhelyezkedni. Ezt maga Lázár János is elismerte a Kormányinfón, aki az egészségügyben zajló bérfejlesztésekben látta a helyzet megoldását.

A Jahn Ferenc Kórház sebtében kiadott egy közleményt, amiben cáfolta a tömeges felmondás hírét, és a tervezett éves felújításokra, megújuló kórtermekre hivatkozott az osztálybezárás okaként. Ónodi-Szűcs Zoltán szakállamtitkár is sajtótájékoztatón erősítette meg, hogy álhírről van szó, mert csak a „szokásos nyári festés” zajlik a bezárt osztályon, amikor a betegek úgyis kevesebben vannak, mivel „nyaralnak”. Több tévéstáb, köztük az ATV is cáfolta a felújítás hírét, tekintve, hogy az osztályon felújításnak nyomát sem találták. Pár nappal később a kórház két mennyezetfestegető pózba beállított szakemberrel illusztrálta a nyári felújítás hírét, amin máig élcelődik a fél hazai sajtó.

A hírrel szinte egy időben adta közre a szoljon.hu a jászberényi kórházigazgató nyilatkozatát, amelyben dr. Sinkó-Káli Róbert elmondta, hogy a nyári szabadságolások miatt három osztályon csak csökkentett ágyszámmal tudják biztosítani az ellátást, különösen, hogy a belgyógyászati osztály főorvosa kimerültség miatt visszaadta megbízását. Mint fogalmazott, a vidéki kórházakban az orvos-, a nővér- és az asszisztenslétszám is kritikus állapotban van, az osztályok működtetése egyre nehezebben biztosítható, s a már végrehajtott, illetve a tervezett béremelésekkel együtt sem vonzóak a nővérfizetések. A kórházvezető másnap visszavonta állításait, mondván: rémhírgyártók kiforgatták a szavait, az intézmény minden osztálya és szakrendelője működik, a betegeket fogadja és ellátja.

Mint ismert, a tavaly elindított egészségügyi bérrendezés mintegy 100 ezer dolgozót érint. Ennek keretében a szakdolgozóknak új bértáblát vezettek be, tavaly 16 százalékkal, idén 12 százalékkal, 2018-ban és 2019-ben pedig 8-8 százalékkal emelik a bérüket. A szakorvosok nagyobb és egyösszegű béremelést kaptak. Dr. Soós Adrianna, a FESZ elnöke lapunknak elmondta: a több évre elosztott béremelés lényegében a garantált bérminimum alakulását követi, tehát nem célzottan az egészségügy bérrendezése zajlik, holott az egészségügyisek munkája különösen leterhelő. Így sem megtartani, sem pályára vonzani nem lehet a szakembereket – fogalmazott. Hozzátette: komoly gondot jelent, hogy az ágazat működőképességére hosszú távon továbbra sincs garancia, sem a bérek, sem a munkakörülmények, sem az egész struktúra tekintetében.

Soós nem érti a kórházvezetők visszakozását, mivel közel sem egyedi problémákról van szó. „Közismert, hogy az egészségügy eleve krónikus szakemberhiánnyal küzd, különösen vidéken, ezt a mi felmérésünk – a válaszadó szakmabeliek 90 százaléka – is megerősítette. A helyzetet csak súlyosbítják a nyári szabadságolási időszakok, mert ilyenkor még nehezebb megszervezni a műszakokat, biztosítani az ellátást. Nyáridőben bármelyik kórház vagy szakrendelő honlapján ott virít, hogy éppen melyik rendelés szünetel, mivel a helyettesítéseket általában sehol nem tudják megoldani. A betegek is ezért fogyatkoznak meg ilyenkor, mert nyárra nem is nagyon kapnak időpontot, megnyúlnak a várólisták. A nyár persze a felújítások időszaka is – már ha találnak rá kivitelezőt –, tehát a két dolog egyáltalán nem zárja ki egymást” – jegyezte meg a FESZ-elnök.

Emlékeztetett rá: a minisztérium minden évben közzéteszi a hiányszakmák listáját (ezek 2017-ben: érsebészet, gyermekpszichiátria, fül-orr-gégészet, igazságügyi orvostan, infektológia, nefrológia, mikrobiológia, ortopédia-traumatológia, sürgősségi orvostan, patológia, radiológia, sebészet, transzfúziológia). A két pólus a főváros és Nógrád megye: Budapesten az országosnál kevesebb hiányszakma van, míg Nógrádban minden szakterület hiányterületnek számít. „Szóval ilyet nem lehet mondani, hogy minden rendben van, az ellátás zavartalan, elég csak a kórházak álláshirdetéseit megnézni” – tette hozzá Soós Adrianna.

Elmondta: ahol működik a betegellátás, ott hihetetlen túlmunkával terheltek a szakdolgozók: nem ritka, hogy a hét minden napját végigdolgozzák. Ez egy ördögi kör is egyben, mert csak így érnek el olyan fizetést, amiből meg tudnak élni valahogy: folyamatos robottal átlag havi 175 ezer forintot hoznak össze, ami Soós szerint tarthatatlan, mert erre rámegy a magánéletük és az egészségük is. A FESZ közelmúltbeli felmérése szerint a megkérdezettek – zömében szakdolgozók – fele 45 év fölötti, aki „vágja a centit a nyugdíjig”. Több mint kétharmaduk a törvényes munkaidőn felül jóval több órát tölt a munkahelyén, egytizedük 60 óránál is többet. 27 százalékuk tervez külföldi munkát, 20 százalékuk tervez pályaelhagyást (további 30 százalékuk meg akkor, ha a körülmények nem változnak). Ennek oka az anyagi és szakmai megbecsülés hiánya, a többség havi nettó 200-300 ezer forintos főállású fizetést tartana jogosnak. Jelenleg átlag 165 ezer forintot visznek haza a KSH adatai szerint.

Olvasson tovább: