Kereső toggle

Orbán: a migrációról szólnak a Magyarországgal kapcsolatos viták

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Migráció, CEU-ügy, civil szervezetek – ezek voltak az Európai Parlament szerdai plenáris ülésének témái – az ülésen felszólalt a magyar miniszterelnök is. Összefoglalónk.

Az elmúlt évek konfliktusait igyekezett párbeszéd útján rendezni a magyar kormány, és a most napirenden lévő ügyekben is erre fog törekedni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok magyarországi helyzete volt. A kormányfő kiemelte, az elmúlt években számos vitás kérdést sikerült lezárniuk az Európai Unióval, például a médiaszabályozás, a bíróságok függetlensége, az új alkotmány vagy a paksi bővítés ügyében.

Orbán alaptalannak nevezte a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) bezárásáról szóló vádakat, hozzátéve, hogy a törvény nem tesz mást, mint egységesíti a magyarországi felsőoktatási intézményekre vonatkozó szabályozást, a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorításával kapcsolatban pedig elmondta, az EU több tagországában is foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy miként lehet mindenki számára átláthatóvá tenni a demokratikus döntéshozatalt befolyásolni próbáló szervezetek működését.

Orbán: Magyarország elkötelezett az unió iránt

Orbán szerint nem kérdőjelezhető meg a magyar kormány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, de „számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével”. Hozzátette, az unió támogatottsága Magyarországon a legmagasabb a tagállamok között, az emberek azonban csak akkor támogatják az EU-t, ha az tisztességes és nyílt vitára épül. Kiemelte, az állampolgárok bizalmát csak úgy lehet visszaszerezni, ha mindent megteszünk a hibák megoldása érdekében, ehhez azonban mindenekelőtt a bajok egyértelmű megnevezése szükséges.

Orbán felszólította a képviselőket, hogy legyenek kritikusak a Magyarországgal szembeni előítéletekkel, és – mint fogalmazott – mérjenek egyenlő mércével. Mint mondta, kormánya tudatában van annak, hogy a tagság nemcsak jogokkal, de kötelezettségekkel is jár.

A bizottságnak nem tetszik a kampány Az Európai Bizottság első alelnöke szerint számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, az Európai Bizottság ezért „szilárd tények alapján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket – közölte Frans Timmermans az ülésen. Az alelnök beszélt a felsőoktatási törvény vitatott módosítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárásról is, elmondta, hogy egyéb más kérdések is a bizottság „radarján vannak”, például a civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok tervezett szigorítása vagy a romák helyzete. Hangsúlyozta: „csak akkor születhet konszenzus, akkor születhet megállapodás arról, hogy az EU-nak milyen irányba kell tartania, ha vitát folytatunk”.

Mit akar a Néppárt?

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény kapcsán a vitán jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnököt. Weber Európa elleni „hangulatkeltésnek” nevezte a magyar nemzeti konzultációt, és rámutatott, az erős Magyarországhoz erős EU kell. A konzervatív politikához, az Európai Néppárthoz tartozik az Európai Unió melletti elkötelezettség, ezért a néppártban nem szabad ezzel riogatni – jelentette ki.

Hozzátette ugyanakkor: nem érti, a zöld frakció miért bírálja, hogy a magyar kormány tudni akarja, ki támogatja az országban működő civil szervezeteket, hiszen éppen a zöldek szoktak átláthatóságot követelni Brüsszelben. Kiemelte továbbá, hogy Orbán mindig részt vett a vitában, mindig reagált, és sokszor változtatásokat eszközölt, míg például a romániai korrupcióról szóló vitára a szocialista miniszterelnök nem jött el. Ennek kapcsán pedig felszólította az európai szociáldemokrata frakciót, hogy „ne mérjenek kettős mércével”.

Az atv.hu szerda esti cikke szerint az EPP Weber által tolmácsolt üzenete egyértelmű Orbán számára: a lex CEU-n változtatnia kell, ha a Fidesz nem akarja elveszteni néppárti tagságát. Ám nem kizárt, hogy a CEU sorsa már eldőlt: ugyanaznap az egyetem rektorhelyettese, Enyedi Zsolt az RTL Klubnak nyilatkozva azt mondta: nagyobb esélye van annak, hogy a Közép-európai Egyetem elhagyja Budapestet, mint annak, hogy marad.

A liberálisokat vezető Guy Verhofstadt azt hangoztatta, hogy a magyar kormány megsérti az uniós alapelveket, „zaklatja a civil szervezeteket, elüldözi a kritikus sajtót, falakat épít, vissza akarja állítani a halálbüntetést, és most úgy döntött, hogy bezár egy egyetemet”. A liberális politikus kijelentette: nem egy büszke konzervatívot lát Orbán Viktor kormányfőben, hanem a „régi kommunista Magyarország megtestesülését”, amelyet a gazdasági protekcionizmus, a túlzott nacionalizmus, az illiberális állam építése és az ellenségkeresés jellemez.

Orbán az ülés után főként a migrációról beszélt

Aki beengedi Európába a migránsokat, számoljon azzal, hogy gyermekei, unokái más világban fognak élni – jelentette ki Orbán az Európai Parlament ülését követő nemzetközi sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök szerint a Magyarországgal kapcsolatos viták hátterében főként a migráció kérdése áll.

A miniszterelnök kijelentette: a migrációban két kultúra találkozik, az egyik az európai, amely szétválasztja a vallást és a politikát. A másik pedig azt vallja, hogy nem lehet szétválasztani. Ellentétben azzal, amit sokan gondolnak Európában, ez a két kultúra nem fog keveredni, nincs esély arra, hogy egy új, jobb minőség jöjjön létre – hangsúlyozta. Mi azt kérjük, hogy ne akarják ránk kényszeríteni, hogy mi is egy ilyen világban éljünk – tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelkedő nemzetközi pénzügyi spekulánsnak nevezte Soros Györgyöt. Mint fogalmazott, olyan spekulánsról van szó, aki tönkretette emberek tízmillióinak életét, amikor bedöntötte az angol fontot és megtámadott más valutákat. „Milliók szegényedtek el azért, hogy neki profitja legyen” – jelentette ki. Magyarországon nem is olyan régen azért büntették meg több száz millió forintra, mert spekulált a legnagyobb magyar pénzintézet ellen, és „csak egészen kicsin múlott, hogy nem járt sikerrel” – hangsúlyozta. A kormányfő szerint nem szerencsés, hogy a szociális piacgazdaság talaján álló Európai Unió legfelsőbb vezetői úgy fogadnak egy ilyen spekulánst, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. „Ez méltatlan az Európai Unió intézményeihez” – jelentette ki Orbán Viktor.

Véleménye szerint irracionális az elszigetelődést politikája Európában. Magyarország nem kíván elmenni a „szabadság földjéről”, ugyanis a magyarok többsége úgy gondolja, hogy az európai uniós tagság helyes. Orbán Viktor elmondta, Magyarországnak ugyanúgy, mint minden tagállamnak, ragaszkodnia kell az európai joghoz. Hangsúlyozta, Magyarország számára elfogadható az Európai Bizottság álláspontja és a vitás kérdések rendezése érdekében ki fogja használni a Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke által a szerdai vita alkalmával felajánlott lehetőségeket.

Olvasson tovább: