Kereső toggle

Gyorsított eljárás - Orbán Viktor és a CEU

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Tüntetés a Lex CEU ellen.

Még a Fidesz politikusait is meglepte, hogy a kormányfő bizalmi kérdésként kezelte a Közép-európai Egyetem (CEU) jelenlegi formában történő működését nehézzé tevő felsőoktatási törvény módosítását. Három magyarázatot hallottunk arra, hogy miről szól és miért volt sürgős ez az óriási politikai vihart kiváltó törvénymódosítás Orbán Viktornak: az első szerint valódi oktatási problémát kellett elhárítani, csak „benézték” a nemzetközi hatását. Második lehetséges interpretáció, hogy a miniszterelnöknek egy személyes meccse zajlik az őt nemigen kedvelő Soros Györggyel, és egész egyszerűen borsot akart törni a milliárdos orra alá, azzal, hogy kiszúr az egyetemével. Harmadik esetleges szcenárió szerint a volt szovjet tagköztársaságokban komoly gondot okoznak Moszkvának a CEU-ról érkező nyugatos, amerikai orientációjú „politikusok”, és Putyin Orbán Viktornak adott támogatásának a kiszorítás is az ára.

Már a múlt héten, a CEU-t hátrányosan érintő felsőoktatási törvény módosításának első híre komoly nemzetközi visszhangot váltott ki. Az elmúlt napokban több ezer egyetemi tanár és akadémikus mellett Nobel-díjas tudósok és világhírű közéleti szereplők tucatjai, sőt, a Nobel-díjakat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia is felszólalt az egyetem mellett. Még az amerikai és német külügy is tiltakozott, miként a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, budapesti és vidéki egyetemek rektorai és oktatói, köztük a közéletben jobboldalinak, vagy ez idáig apolitikusnak tartott értelmiségiek is. A Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora felszólította Áder Jánost, hogy ne írja alá a lex CEU-t, de rajta kívül több tucat szervezet is ezt kérte.

Orbán a frakcióban

A kritikus hangok ellenére a kormány nemhogy lassított volna, hanem kivételes eljárást kért a Parlamentben, és a módosítás szövegét is szigorította az első tervekhez képest. Arról is hallottunk, hogy végül az elfogadott verziónál is volt egy keményebb változat, de arról le tudták beszélni a miniszterelnököt.  Úgy tudjuk, hogy Orbán Viktor bizalmi kérdésnek tekintette a szavazást a Fidesz országgyűlési képviselők jövőjére való tekintettel, sőt, a frakcióülésre is elment (ez sem sűrűn fordul elő), hogy személyesen tudassa a képviselőkkel, hogy mi a teendőjük a javaslattal kapcsolatban. A hivatalos magyarázat arról szólt, hogy a pártelnök-miniszterelnök csak a kedélyeket akarta megnyugtatni és a törvényjavaslat jogszerűségét magyarázta meg, illetve, hogy azért gyorsította fel a törvénykezési folyamatot, hogy enyhítse (és időben lerövidítse) a képviselőkre nehezedő „médianyomást”.   

A Hetek értesülései szerint a Fidesz-frakcióban voltak kritikus hangok a törvény hasznosságát illetően. Úgy tudjuk, hogy elsősorban nem amiatt volt (egyébként nem túl jelentős) morgolódás, mert nem tartották volna jogszerűnek a külföldi egyetemek magyarországi működésének szigorítását, hanem az intézkedés „ár-érték arányát” tartották kedvezőtlennek. Például nem értették, hogy a magyar politikai életben voltaképpen hatástalan CEU-nak miért kell nekiesni, miközben az elmúlt években többször fellángoló diáktüntetések sem a CEU-ról, hanem állami egyetemekről, így például az ELTE-ről, vagy a Corvinusról indultak ki. Ráadásul Budapest tényleg veszítene a CEU-val, hiszen itt működik az egész régió legjobb szakkönyvtára, amelyet ingyen látogathat meg bárki (támogatólevél ellenében). Nem mellesleg a kelet-európai államszocializmus rémtetteit dokumentáló egyik legjobb levéltár és dokumentációs központ is itt található, a CEU Press pedig az egyik legjelentősebb, nemzetközi terjesztésű és világhírű angol nyelvű kiadó Európában. A CEU pedig az egyetlen előkelő helyen rangsorolt felsőoktatási intézmény a posztkommunista térségben. 

A kormánypárti politikusok (és még a miniszterelnök is rendre) azt hangsúlyozzák, hogy a jószándék vezérli őket. Orbán Viktor szó szerint azt mondta: „Higgyenek a magyar kormány jó szándékában!” A magyar diplomát adó egyetem simán tovább működhet Budapesten, az amerikai diplomát adó részleg működéséhez kell államközi szerződés az Egyesült Államokkal.  

Soros és korunk

Egy kicsit éppen az úgynevezett jó szándékon bicsaklik meg ez az érvelés. Ha ugyanis ez is benne lenne a pakliban, akkor a kormányzati szereplők előzetesen leültek volna tárgyalni a CEU illetékeseivel, továbbá nem gyorsított eljárásban, 24 óra alatt hajtják át az Országgyűlésen ezt a módosítást, hanem meghallgatják a rektori konferencia és az MTA véleményét, időt adnak a tárgyalásra, a valódi működési anomáliákat pedig igyekeznek az érintett egyetemekkel együttműködve orvosolni. Szintén nem barátságos közeledésre vall, hogy Orbán Viktor egyenesen úgy beszélt a CEU-ról, mint egy csaló intézményről. Ráadásul, amit a kormány el akar érni, azzal a CEU egyik legfőbb értékét „lövi” ki. A mostani törvénymódosítás értelmében a magyar diplomát adó egyetemi rész megmaradna, de az amerikai nem, hacsak Trump ezt nem támogatja. A CEU éppen az amerikai diplomája miatt menő Európában és az Egyesült Államokban, mivel Budapesten olcsóbb az élet, mint Nyugaton, ezért amerikai, német és kelet-európai nemzetek fiai számára könnyebben elérhető egy nemzetközileg elismert végzettség. Emiatt lehet idecsábítani nyugati oktatókat. 

Ezért sokakban erős a gyanú, hogy a miniszterelnöknek egy személyes meccse zajlik az őt nem kedvelő, szerinte a megbuktatására játszó Soros Györggyel.

A kormánypártokban sajátos kép él Sorosról. Eszerint a milliárdos egy olyan – titkosszolgálati vegyértékekkel rendelkező – hálózatot mozgat, amely az amerikai liberális politikai és gazdasági érdekeket próbálja terjeszteni. E gondolkozás szerint a Soros által támogatott jogvédő és korrupcióellenes szervezetek (Freedom House, Transparency International, Helsinki Bizottság, Amnesty International) akkor kezdenek harcos kormánykritikába, ha egy országban a vezetés a globalista mainstreammel ellenkező lépéseket kezd. Mint azt egy befolyásos kormányzati háttérember magyarázta, ilyenkor jön a demokráciadeficit emlegetése, és a különféle nemzetközi (sajtószabadság, korrupció, demokrácia állapota) rangsorokon az ország visszasorolása. A Fideszben egyébként tartja magát az a nézet, hogy ezeknek a listáknak a háttérszerzői között nagy számban CEU-n dolgozó tanárok is vannak, akik a fideszesek gyanúja szerint még az amerikai Külügyminisztériumnak is írnak Orbán-kormány elleni kritikákat.

Soros György tevékenysége már évek óta kritika tárgya kormánypárti körökben, de a miniszterelnök először tavaly év végén fogalmazta meg azt a politikai programot, amely már egyértelműen az amerikai milliárdos érdekeltségeinek Magyarországról történő kiszorításáról szól. (Szélesedő front Orbán és Soros között. Hetek, 2017. március 31.)  Orbán Viktor a 888.hu nevű portálnak a karácsonyi ünnepek alatt azt magyarázta, hogy a következő év nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában Soros és az általa szimbolizált erők gyengítéséről fog szólni. „Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák. Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k (nem kormányzati szervezetek – a szerk.) milyen érdekeket képviselnek.”

Összeesküvés-elmélet?

Kedden (a törvény elfogadáskor) a CEU miatt váratlanul tüntetés alakult ki az Országgyűlés előtt, ahol a rigmusok között az is elhangzott, hogy „Ruszkik, haza!” Mértéktartó forrásokból egy harmadik lehetséges forgatókönyvről is hallottunk, ami mögött a szoros orosz-magyar kapcsolatok állnak. A 2014-es kitiltási botrány során a Fideszben komolyan attól tartottak, hogy egy CIA-akció zajlik a magyar kormány ellen – a fenti elmélet szerint a Nyugatról sokat kritizált Orbán Viktor ekkor már növekvő bizalommal fordult Moszkva felé. (Kitiltási-ügy: CIA-akciótól rettegnek a Fideszben, atv.hu, 2014. november 24.) 

Eszerint az elmélet szerint a Soros György nevével jellemzett hálózat Moszkvának is sok kárt okoz, különösen a posztszovjet térségben, ahol az oroszellenes politikai erőkben (Ukrajnában, Grúziában, Litvániában és Lettországban) nagy számban feltűnnek CEU-n tanult fiatal politikusok. A CEU elleni fellépés mögött a harmadik (inkább összeesküvés-elméletnek tűnő) esetleges szcenárió szerint a volt szovjet tagköztársaságokban komoly gondot okoznak Moszkvának a CEU-ról érkező nyugatos, amerikai orientációjú „politikusok”, ezért – ha hinni lehet ennek az elméletnek – Putyin Orbán Viktornak adott támogatásának a kiszorítás lenne az ára.

Olvasson tovább: