Kereső toggle

A 7,2 milliós határ

Napvilágra került a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénytervezet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
Gulyás Gergely, a tervezet egyik benyújtója.

A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.

Várhatóan a tavaszi ülésszak során fogja tárgyalni a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló fideszes törvényjavaslatot, melyet Németh Szilárd, Kósa Lajos és Gulyás Gergely jegyez. A módosító lényege, hogy azok a hazai NGO-k, melyeknek egy adóévben a külföldről származó bevétele eléri a 7,2 millió forintot, kötelesek magukat „külföldről támogatott szervezetként” törvényszéki nyilvántartásba vetetni.  Ha ezt elmulasztják, akkor végső esetben a bíróság törli egyesületi vagy alapítványi bejegyzésüket. Az érintetteknek minden kiadványukon, média-megjelenésüknél is fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetek. Az indoklás nemzetbiztonsági kockázatokra, a terrorizmus és pénzmosás veszélyére, valamint hazánk belügyeinek illetéktelen befolyásolására hivatkozik, s azt állítja: az állampolgároknak joguk van tudni, melyik szervezet milyen külföldi támogatásból működik. (A szabályozás részleteit lásd: A kormány és az NGO-k. Hetek, 2017. április 7.)

A Századvég érvei

Orbán Viktor kormánya a CEU mellett a külföldről támogatott szervezetek ügyében is keményen lép fel.
Nem tudni arról, hogy a törvénytervezethez készült volna hatástanulmány, ellenben a Századvég Alapítvány márciusban közzétett egy írást, Az NGO-k mint politikai szereplők címmel. A szerzők ebben a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakirodalomra hivatkozva lényegében azt fejtik ki, hogy léteznek olyan nagy befolyással bíró, nemzetközi NGO-hálózatok, amelyek nemzetközi nyomásgyakorlással próbálnak olyan döntéseket ráerőltetni a kormányokra, amelyeknek meghozatalát nemzeti szinten nem lehet elérni, legfőképpen azért, mert hiányzik hozzá a kellő társadalmi támogatottság. A tanulmány szerint ezek az NGO-k nem független szervezetek, hanem a szakmai szempontokat alárendelik tőkeerős támogatóik „gazdasági magánérdekeinek”, ezért lobbistákként kellene őket kezelni.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • Orbán Soros-maratonra készül

    Kisebbségben vannak a Fideszben azok, akik feleslegesnek vagy elhibázottnak tartják a CEU körüli konfliktust. Orbán Viktor verbális és metakommunikációja mindenki számára világossá teszi a pártban, hogy ebben az ügyben bizalmi kérdést jelentene bármilyen különutasság. A hivatalos belső álláspont...
  • Gyorsított eljárás - Orbán Viktor és a CEU

    Még a Fidesz politikusait is meglepte, hogy a kormányfő bizalmi kérdésként kezelte a Közép-európai Egyetem (CEU) jelenlegi formában történő mű­kö­dését nehézzé tevő felsőoktatási törvény módosítását. Három magyarázatot hallottunk arra, hogy miről szól és miért volt sürgős ez az óriási politikai...