Kereső toggle

Szélesedő front Orbán és Soros között

A nagy CEU-balhé

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nehezen kivédhető csapdát állított a magyar kormány a Soros György által létrehozott Közép-Európa Egyetem további fennmaradása elé. A kormánypártiak által liberális fészeknek tartott egyetem akkor működhet tovább Magyarországon, ha magyar–amerikai államszerződés is állna az intézmény működése mögött. Ehhez viszont az kellene, hogy a Donald Trump vezette adminisztráció „beálljon” az egyetem mögé, miközben az Egyesült Államokban Soros az új amerikai elnök ádáz politikai ellenfelének számít.

A kormány, pontosabban az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden este egy módosító javaslatot nyújtott be a felsőoktatási törvényhez, amely amellett, hogy kiszűrné az úgynevezett kamudiplomákat adó külföldi, többnyire borsos ösztöndíjat szedő egyetemeket a magyar felsőoktatásból, az egyik kitételével megrengetné a Közép-európai Egyetem (CEU) tevékenységét. Michael Ignatieff, a CEU elnök-rektora nem alaptalanul látja úgy, hogy ezzel gyakorlatilag ellehetetlenül a budapesti egyetem működése. Palkovics László oktatási államtitkár tagadta, hogy CEU-ellenes lenne a törvény, de ő is elismerte, hogy csak rájuk vonatkozik az egyik súlyos következményekkel járó passzus.

Soros György tevékenysége már évek óta kritika tárgya a kormánypárti körökben, de a miniszterelnök először tavaly év végén fogalmazta meg azt a politikai programot, amely már egyértelműen az amerikai milliárdos érdekeltségeinek kiszorításáról szól Magyarországról. Orbán Viktor a 888.hu nevű portálnak a karácsonyi ünnepek alatt azt magyarázta, hogy a következő év nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni. „Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák. Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k (nem kormányzati szervezetek – a szerk.) milyen érdekeket képviselnek”.

Kiszorítás

Idén februári évértékelő beszédében Orbán öt pontban sorolta fel a Fidesz előtt álló feladatokat. Úgy fogalmazott, hogy 2017-ben szembe kell nézni a nemzetközi szervezetek erősödő aktivitásával is. A miniszterelnök úgy látja: egyre több országban, így nálunk is gondot okoz, hogy titokban külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a politikát. Orbán Viktor a „nagy támadások” kapcsán egyetlenegy személy nevét említette csak, Soros Györgyét, akit egyenesen „nagytestű ragadozóként” festett le. (Orbán Viktor öt nagy támadást akar kivédeni, Hetek, 2017. 02.17)

Forrásaink felhívták a figyelmünket arra, hogy Davosban, a világgazdasági fórumon Soros György, aki addig kötetlenül beszélt, csak a Magyarországgal kapcsolatos résznél vett elő egy papírt, amelyről szó szerint olvasta fel álláspontját. Eszerint: „A magyar civil társadalom elleni, a kormány tagjai által megfogalmazott fenyegetések ellentétesek az EU értékeivel és az alapjául szolgáló jogállami elkötelezettséggel. A civil társadalom a demokrácia elengedhetetlen része, ahogy a politikai közéletnek is a nyílt vita. Alapítványaimat és életemet a nyílt társadalom támogatásának szenteltem. A jelenlegi magyar kormány ezzel pontosan szemben áll. Magyarország nagyon sokat nyer az EU-tagsággal, ennek fényében a kormány próbálkozása a civil szervezetek megfélemlítésére és hiteltelenítésére teljességgel elfogadhatatlan.”

Ebből azt a következtetést vonták le kormánypárti körökben, hogy Soros György egyik legfontosabb célja, hogy Orbán Viktort megbuktassa. Ebben a kontextusban a Fidesz áldozatnak tartja magát, amely nem támadja Sorost, hanem éppenhogy védekezik ellene. „Pénze és nemzetközi befolyása van erre, egyetlen ellenzéki pártvezető nem rendelkezik akkora erővel, hogy Soros befolyását megközelítse. A Fidesznek minden oka megvan arra, hogy tartson tőle. Amit Soros tesz, az nem fair” – fogalmazott lapunknak egy ismert kormánypárti képviselő, aki kifejtette, hogy attól is tartanak: illegális vagy trükkös formában Soros György pénzt juttat a jelenleg gyengélkedő, anyagi gondokkal küszködő ellenzéki pártoknak vagy olyan civil szervezeteknek, amelyek közvetve és áttételesen az ellenzék érdekeit szolgálják. 

Már februárban úgy nyilatkoztak a Heteknek kormánypárti politikusok, hogy megpróbálják a (liberális fészeknek tartott) Közép-európai Egyetemet – forrásunk szerint jogszerű eszközökkel – „kiszorítani” Budapestről. Pontosabban: olyan ösztönzőket igyekeznek bevetni, amelyek arra inspirálhatják Sorost, hogy költöztesse el az egyetemét más országba. Ez a projekt, azaz Soros és a hozzá köthető szervezetek „kiszorítása” hónapokig tartó „háború” következménye lehet, amely a jövő évi választások előtt érheti el csúcspontját (2018 első negyedévére tehető, ameddig a most beterjesztett törvénymódosítás szerint a CEU-nak minden hiánypótlást be kellene nyújtania), azaz a kormánypárti politikusoknak egy évig biztosan lehetőségük lesz a „liberális háttérszervezetek” ostorozására.

Mit lép Soros?

Az elmúlt napokban a Soros György nevéhez köthető magyar szervezetek változtattak a korábbi meglehetősen passzív kommunikációjukon. Úgy tudjuk, hogy nagy erőkkel keresnek egy olyan szóvivőt, aki a közéleti vitákban képviselhetné és védhetné az álláspontjukat. A CEU és Nyílt Társadalom Alapítványok vezetői is interjúkat kezdtek adni, amelynek az a fő üzenete, hogy sajnálják, hogy a kormány „bűnbaknak” használja őket. Azt nem tudni, hogy Soros György jelenleg mekkora lobbierővel rendelkezik Washingtonban, hisz – mint írtuk – Trump politikai ellenfelének számít, de érdemes megjegyezni, hogy az új amerikai elnök a befektetési bankár korábbi emberét, Steven Mnuchint nevezte ki pénzügyminiszternek. Mnuchin évekig meghatározó szerepet töltött Soros György alapkezelőjénél, nyilván felveszi a telefont a magyar származású üzletembernek.  

Az USA budapesti nagykövetsége (ugyan Trump által kinevezett új nagykövet még nincs) is harcosan kiállt a CEU mellett, közleményben szögezték le, hogy „az amerikai–magyar kapcsolatok fontos sikertörténeteként” az egyetem erős kétpárti támogatást élvez Wasgingtonban.

Olvasson tovább: