Kereső toggle

Pert nyert a Hit Gyülekezete a Horthy-szobrot állító református egyházközség ellen

Egy szoborállítás utóélete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla után a Kúria is elutasította a Szabadság téri Református Egyházközségnek a Hit Gyülekezete egyház ellen indított keresetét.

A Református Egyházközség a 2013. november 3-án tartott Horthy-szobor avatás elleni demonstráció miatt indított pert a Hit Gyülekezete ellen, azt állítva, hogy ez az egyház megsértette a vallás szabad gyakorlásához fűződő személyiségi jogát. Az alperes egyház a perben arra hivatkozott, hogy nem az istentisztelet elleni demonstráció szervezésében vett részt, hanem kifejezetten az antiszemita magyar kormányzó szobrának a felavatása ellen tiltakozott. Valamennyi bírósági fórum azt állapította meg, hogy a vonatkozó magyar és európai jogszabályok alapján a Református Egyházközségnek perindítási jogosultsága nem volt. A bíróság ezért a keresetet elutasította, és a felperest a perköltség megfizetésére kötelezte a Hit Gyülekezete részére.

Mint arról beszámoltunk (Horthy és a reformátusok, Hetek 2013. november 8.) 2013 novemberében Horthy-szobrot avattak a Belvárosban, a Hazatérés templomában ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész és Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő részvételével. A szoboravatás ellen sok százan tiltakoztak a Szabadság téren. A gárdista és Horthy-korabeli egyenruhás résztvevők jelenlétében állították föl a templomban.

Az ellentüntetők szerint a Horthy-rendszer a legalapvetőbb nemzeti érdekeket sértette. Politikája hatalmas veszteségeket okozott emberéletben éppúgy, mint a nemzeti vagyon vonatkozásában. Ráadásul Horthy Miklós irányításával zajlott Magyarországon 1919-től a polgári állam alapértékeinek a fölszámolása, a jogállamiság, a polgári szabadságjogok durva korlátozása. Az 1919-től több mint egy éven át folytatott fehérterror során a magyar politikai életben meghonosította az ököljog alkalmazását. Terrorkülönítményei százakat öltek meg, ezreket kínoztak meg és tartottak fogva internálótáborokban mindenféle bírói eljárás és ítélet nélkül. Ezenkívül Horthynak döntő része volt abban, hogy Magyarország alapvető érdekei ellenében a náci Németország és a fasiszta Olaszország mellett kötelezte el az országot, majd teljes politikai rövidlátással hagyta, hogy Magyarország 1941-ben hadat üzenjen többek között az Amerikai Egyesült Államoknak. Ezt követően mint a magyar haderő legfőbb irányítójának, „a legfőbb hadúrnak” a nevéhez fűződik több mint százezer magyar katona értelmetlen pusztulása a Don-kanyarban.

Emellett – emlékeztettek az ellentüntetők – az 1920-ban hozott Numerus clausus törvénnyel az újkori magyar történelemben először emelték állami szintre az antiszemitizmust, megelőzve ebben a náci Németországot és a fasiszta Olaszországot, majd a jóváhagyásával 1938-tól meghozott zsidótörvényekkel honfitársaink százezreit fosztották meg előbb alapvető jogaiktól, majd vagyonuktól, végül a haláltáborokban életüktől is. Végül Horthy 1944-ben náci nyomásra hajlandó volt kormányfőnek kinevezni a fasiszta Szálasi Ferencet. Összességében tehát – szólt az ellentüntetők álláspontja – a kormányzó az országot ezeréves történetének legnagyobb katasztrófájába vezette bele a második világháború során, a teljes háborús vereségbe és hatalmas pusztulásba.

Az atv.hu korabeli beszámolója szerint a református istentiszteletre több gárdista egyenruhás személy érkezett, valamint voltak olyanok, akik „hagyományőrző”, Horthy-korabeli uniformist öltöttek. De olyanok is voltak a szoboravatók között, akik második világháborús rohamsisakban, a neonácikéra hajazó öltözetben jelentek meg. A flashmob keretében összegyűlt ellendemonstrálók többsége sárga csillagot viselt a ruházatán, illetve transzparenseket emeltek a magasba. Többek között ismert, zsidó származású magyar művészek, tudósok, sportolók, irodalmárok portréi – Alfonzo, Rejtő Jenő, Radnóti Miklós, Hajós Alfréd, Gábor Dénes képmása – voltak láthatók a molinókon, mellükön sárga csillaggal ábrázolva. A tüntetők Horthy Miklóst és Hitlert együtt ábrázoló transzparenseket is magasba emeltek „együtt tették tönkre az országot, ebből egyszer már elég volt”, „Horthy Miklós felelős a jogfosztásokért”, „Horthy Miklós felelős több mint 100 ezer magyar katona haláláért” feliratokkal. Sok molinón vörössel áthúzott horogkereszt volt látható, mellette „Nem, nem, soha!” felirattal. Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész beszéde alatt – melyet a templom előtt is nyomon lehet követni kivetítőn – a tömeg azt kiabálta, hogy „hazaáruló”. A lelkész beszéde alatt arról is értekezett, hogy a gyűlölet nem az ő személye ellen, hanem a „közakarat” ellen szól. Hegedűs akkor úgy látta: a szoborállítás tétje, hogy kiderüljön, lehet-e szobrot állítani a kormányzónak Budapest szívében. Szerinte ő és a közössége felvállalta ezt. A kérdés, mint mondta, az, hogy ki hol áll, az ő oldalukon, avagy az izraeli „terrorállam” oldalán.

Olvasson tovább: