Kereső toggle

Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

Titkos játszmák Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította minap egy terjedelmes interjúban egy magas rangú volt hírszerző tiszt. Nemzetbiztonsági és kormánypárti forrásaink szerint egy dolog kimaradt az interjúból, méghozzá az amerikaiak hasonló irányú tevékenysége. Úgy tűnik, Magyarország egy geopolitikai játszma ütközőzónájában áll.

A jelenleg külföldön élő, civil vállalkozást vezető Katrein Ferenc 2000-től 2013-ig dolgozott Magyarország egyik polgári nemzetbiztonsági szolgálatánál, a Nemzetbiztonsági Hivatalban (NBH), majd az Alkotmányvédelmi Hivatalban (AH), ahol egyebek mellett a szélsőjobboldallal és a nemzetközi terrorral, valamint kémelhárítással foglalkozott. A legmagasabb beosztása a műveleti igazgatói tisztség volt, de a főigazgató vezető főtanácsadójaként is tevékenykedett – majd morális okokból leszerelt. 

A kiugrott hírszerző tiszt az Indexnek adott terjedelmes interjújában egyebek mellett azt állította, hogy az orosz titkosszolgálatok úgy érzik, szabadon nyomulhatnak Magyarországon. Tragikusnak minősítette, hogy a nemzetbiztonsági szempontból kiemelt intézménynek számító közmédia – orosz forrású elferdített híreken keresztül – Kreml-propagandát sugároz. Szerinte egy nagyon komoly orosz titkosszolgálati offenzíva zajlik az Európai Unió ellen, amelynek egyik eszköze az olyan álhírek terjesztése, mint hogy tavaly migránsok több órán keresztül erőszakoltak egy orosz kislányt Berlinben. Katrein Ferenc azt is kiemelte, hogy Oroszország tevékenysége egyértelműen felismerhető a migránsválság elmélyítésében, és főleg annak propagandában történő felhasználásában. A kölni eseményeknél vagy más szexuális bűncselekményeknél például azt hangsúlyozzák, hogy azokat a nyugati hatóságok és média el akarja hallgatni.

Az egykori kémelhárító bírálta a magyar letelepedési kötvényprogramot (külföldiek magyar, speciális célú államkötvény vásárlásával letelepedési engedélyt kapnak, amelynek következtében a schengeni országok között szabadon utazhatnak), mert a 300 ezer euróért megvásárolt könnyített „letelepedés” által könnyen lehet illegális ügynököket betelepíteni hazánkba, és azoknak új személyiséget kreálni Európában. Nagyon komoly kockázat ugyanis, ha ilyen, több ezres létszámú tömegben engedünk be embereket az EU-ba. Nem mellesleg szerinte a politikusok tanácsadóit sem ártana átvilágítani, a döntéshozók a tanácsadói holdudvarukon keresztül könnyen és kockázatmentesebben befolyásolhatóak. A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint Kiss Szilárd (az Orbán-kormány egykori moszkvai agrárattaséja, aki a gyanú szerint vízumokkal üzletelt) és Kovács Béla (a Jobbik kémkedéssel vádolt EP-képviselője) is politikai döntés miatt – idézzük – „mászkálhat szabadon”. Emellett a bőnyi rendőrgyilkos, szélsőjobboldali vezető Győrkös Istvánt is azért nem kapcsolták le korábban, mert annak GRU-s (orosz katonai titkosszolgálatos) kapcsolatai miatt a szolgálatok és a politika félt konfrontálódni az oroszokkal.

Mit rontott el Obama?

A Fidesz „frontálisan” támadta az egykori titkosszolgát. Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában azt állította, hogy Katrein Ferenc saját magáról, illetve a beosztásáról is hazudott, és a Soros-ügynökszervezetek „mantrázott hazugságait” ismételgette. A politikus szerint a volt kémelhárító egy pojáca, akit az ellenzék használ a saját céljaira.

A baloldali „titkosszolgálatos” körökből azt hallottuk, hogy 80-90 százalékban helyesek Katrein megállapításai.  Sőt, az „telitalálat” az interjúban, hogy nemcsak a magyar oroszbarát szélsőjobb, hanem a kormányzati politikusok és a Fidesz értelmiségi holdudvarának retorikájában is észrevehetőek azok az orosz propagandából származó összeesküvés-elméletek, amelyek ideológiai-kulturális alapon (a liberális értékrend, illetőleg az amerikai dominancia elleni harc) próbálják gyengíteni a nyugati értékrendet. Forrásaink két részletet is kiemeltek. Egyrészt azt, hogy az ex-NBH-s szakember a MSZP–SZDSZ-korszak időszakára is datált olyan eseményeket, amelyek arra utaltak, hogy az orosz „kémek” elkezdtek terjeszkedni Magyarország irányába. Másrészt azt, hogy az amerikai titkosszolgálati szervek magyarországi tevékenysége kimaradt az interjúból. Igaz, az Egyesült Államokkal közös katonai szövetségi rendszerben, a NATO-ban tagok vagyunk, és ez rendészeti és titkosszolgálati együttműködésre is kötelez bennünket, így az amerikai jelenlét, illetve mélyebb kapcsolattartás „legálisabbnak tekinthető”. Az Egyesült Államok szerepe azért is érdekes, mert a közelmúltban Orbán Viktor legközelebbi köréhez tartozó Matolcsy György, az MNB elnöke vádolta meg (kezdetben névtelenül) Washingtont, hogy meg akarta puccsolni őt és a magyar miniszterelnököt. Matolcsy szerint ez a kísérlet „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”. 

Az elmúlt tíz év folyamatait geopolitikai szempontokból lehet megérteni. Barack Obama elnöksége, illetve Hillary Clinton külügyminisztersége időszakában az Egyesült Államok sokkal passzívabb külpolitikát folytatott, mint a George Bush-vezette adminisztráció, és ennek következtében Kelet-Európában is csökkent az amerikai aktivitás, aminek következtében Oroszország gazdasági, politikai és – nem mellesleg – titkosszolgálati terjeszkedésbe kezdhetett. Érdekes, hogy 2006-tól 2009-ig a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali kormányt inkább oroszbarát jellegűnek tartották, Vladimir Putyin többször járt ekkor Magyarországon, sőt, személyesen Gyurcsány otthonában is. (Katrein Ferenc egyébként a már említett interjújában kiemelte, hogy az is „kemény”, hogy ebben az időszakban felmerült a gyanú, hogy a magyar kémelhárítás 2004 és 2007 közötti vezetőjét is megkörnyékezhették az oroszok, illetve több személy dolgozott abba az irányba. A főigazgató ugyanis lehetővé tette, hogy bolgár kollégák poligráfos vizsgálat alá vessenek aktív magyar kollégákat, de a bolgárok valójában oroszok voltak.)

2010-ig éppen az Orbán Viktor vezette Fidesz számított Moszkva-ellenesnek, akkoriban egy emlékezetes beszédében Orbán még óvta Magyarországot attól, hogy Gazprom-barakk legyen. (A Gaz-prom az egyik legnagyobb orosz energiacég. Ettől a cégtől vásárolja a magyar állam a földgázt – a szerk.) A Fidesz elnöke hazaárulással vádolta Gyurcsányt, mert a Déli Áramlat gázvezetékprojektet is támogatta. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a színfalak mögött a Fidesz kapcsolata akkor „kisimult” az Egyesült Államokkal. A WikiLeaks-iratokból az is kiderül, hogy a Fidesz vezetői ekkortájt rendszeresen jártak be az amerikai nagykövetségre „beszélgetni”. A 2010-es kormányváltást követően azonban a nyugati kritikák hatására fordulat állt be a Fidesz politikájában, és a keleti nyitás politikájának köszönhetően egyfajta stratégiai partnerség alakult ki Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között. Ennek az egyik kiemelkedő állomása a 4 000 milliárd forint értékű paksi atomerőműbővítési projekt, melyhez egy orosz állami bank adja a hitelt.

Időközben azonban külpolitikai paradigmaváltás történt az Egyesült Államokban; az orosz expanziót vissza akarták szorítani, és nagyon rövid idő alatt kitört az amerikai–orosz hidegháború. Ennek egyik eleme és kiváltó oka volt egyebek mellett, hogy Oroszország gyakorlatilag annektálta az addig Ukrajnához tartozó – a Fekete-tengeren hadászati szempontból stratégiainak számító – Krím-félszigetet. Az Egyesült Államok az oroszokkal ugyancsak nagy tétekben „üzletelő” Németországot is nyomás alá helyezte. (Berlin és Frankfurt egyébként a Paks2 tető alá hozásában is segédkezett a magyaroknak.)

Magyarországon a konfliktus 2014 év végén kezdődött. Az Egyesült Államok – egy kleptokráciaellenes jogszabályra hivatkozva – több magyar hivatalos személyt, köztük a magyar adóhatóság vezetőjét úgynevezett korrupciós gyanú miatt kitiltott Amerikából. Bár a kitiltási botrány alapjául szolgáló konkrét ügyek (melyekbe állítólag orosz kapcsolatokkal rendelkező magyar üzletembereket is belekevertek) máig nem kerültek teljes részletességgel nyilvánosságra, de az intézkedéssel azt sugallta az Obama-adminisztráció, hogy Magyarországot egyfajta kleptokráciának látják. Emlékezetes, hogy André Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivője a diplomáciában szokatlan konkrétsággal állította, hogy saját maguk által gyűjtött információval rendelkeznek a magyar kormányzati tisztségviselők, minisztériumi tisztségviselők és kormányzati emberek korrupciós jellegű ügyeiről. 

A kitiltási botrány súlyosságát fokozta, hogy ekkoriban neves amerikai politikusok fogalmaztak meg súlyosan elmarasztaló kritikát a magyar politikával szemben; például Bill Clinton élő adásban nevezte pénzéhesnek és hatalommániásnak Orbán Viktort. Talán az egyik legélesebb bírálat Victoria Nuland, az amerikai külügy Európáért felelős államtitkára részéről érkezett, aki szerint Kelet-Európa országai élvezik a NATO és az EU nyújtotta előnyöket, de vannak olyan vezetők a régióban, akik elfelejtették, hogy ezek az intézmények milyen alapértékeken nyugszanak. „Azt kérdezem ezektől a vezetőktől, hogyan képesek minden éjjel a NATO ötödik cikkelyének takarója alatt aludni, miközben nap mint nap az illiberális demokráciát erőltetik, felkorbácsolják a nacionalista érzelmeket, korlátozzák a sajtó szabadságát és démonizálják a civileket? Kérdezem azokat, akik korrupt hivatalnokokat védenek az igazságszolgáltatástól, megkerülik a saját parlamentjüket, ha nekik úgy kényelmesebb, vagy piszkos egyezségeket kötnek, amelyekkel növelik országuk függőségét egyetlen energiaforrástól” – fogalmazott akkor a magas rangú amerikai politikus. (Lesújtó kritika az Obama-adminisztrációtól. Hetek, 2015. november 6.)

A kormánypárti körökben úgy tartják, hogy az Egyesült Államok 2013–2014 körül kapcsolt nagyobb fokozatba Közép-Európában. 2013-ban Csehországban Petr Necas szociáldemokrata kormánya nagyon különös módon bukott meg, egy korrupciós ügy miatt. Csehországban is téma volt az ottani atomerőmű bővítése (Temelin), amelyre két esélyes pályázó volt, az orosz–cseh MIR-1200 konzorcium és az amerikai–japán Westinghouse cégcsoport. Az egykori miniszterelnök környezetéből hangzottak el olyan vélemények, miszerint Necas bukása mögött az állt, hogy a temelini atomerőmű-bővítési tenderen nem engedte verseny nélkül nyerni az amerikai pályázót. Románia az Amerikai Egyesült Államok számára stratégiai szerepet tölt be, hiszen a Fekete-tengerre kijárattal rendelkezik, és amerikai rakétapajzsot is befogadnak.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására és támogatására 2004-ben létrejött az Országos Korrupcióellenes Ügynökség (DNA), amely az elmúlt három évben felforgatta Románia közéletét. A DNA jelenlegi hiperaktív tevékenységét kritizálók szerint (így a magyar kormánypárti körökben is ez a vélemény) külföldi, konkrétabban amerikai érdekeket képvisel a szervezet.

Orbán dodonai beszéde 

Orbán Viktor miniszterelnököt kedden megkérdezték az Indexen kipakoló hírszerző interjújáról, illetve Matolcsy nyilatkozatáról, amelyre azt válaszolta, hogy Magyarországon törvény írja elő, hogy a politikai élet résztvevőinek milyen átvilágításon kell átmenniük, tehát a magyar nemzetbiztonság működik, az életet meghatározó fontos döntések közelébe ilyen típusú nemzetbiztonsági ellenőrzés nélkül nem lehet kerülni. „Nem kell nagy meglepetésnek tekinteni, hogy bár Magyarország nem a legnagyobb ország, de fontos helyen fekszik, és másoknak is vannak velünk szándékai, akik befolyást akarnak gyakorolni Magyarországra. Olyan világban élünk, amikor tőlünk keletre, nyugatra, délre és északra csupa olyan ország található, amelyeknek vannak Magyarországhoz fűződő, ilyen-olyan érdekei, és eszközei, hogy megpróbáljon érvényt szerezni ezeknek” – magyarázta a miniszterelnök, aki szerint Magyarországot nem lehet izolálni, csak megvédeni lehet. Ehhez egy dinamikus, alkalmazkodni tudó nemzetbiztonsági védelmi rendszerre van szükség, ezt 2010 után felépítették és működtetik. 

Jobboldali és kormánypárti körökben már a – szerintük elfogultan oroszellenes – Index-interjú megjelenése is az orosz–amerikai hidegháború része.

Olvasson tovább: