Kereső toggle

Kik férnek hozzá a minőségi oktatáshoz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Dinamikusan nő az elitképzőnek számító 6 és a 8 osztályos gimnáziumokba jelentkezők aránya, lassan minden negyedik továbbtanuló gyerek ezt az utat választja.

2010-ben a középfokú felvételizők 13 százaléka jelentkezett hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, míg 2017-re az arányuk 22 százalékra nőtt. Az Oktatási Hivatal által közzétett adatsorból az is látható, hogy különösen 2013-tól, az új köznevelés rendszer felállítása után nőtt meg az érdeklődés az elitképző intézményeknek számító iskolatípusok iránt. A növekvő tendencia nem indokolható demográfiai okokkal, tekintve, hogy az évfolyamok összlétszáma csökken.

„A szabad iskolaválasztás demokratikus jog ugyan, de a nemzetközi egyezményekben azt jelenti, hogy az állam a polgárai számára lehetővé teszi, hogy ha nem tetszik nekik a kötelező állami oktatás, akkor szabadon választhatnak egyházi, katonai vagy magánoktatási rendszerből maguknak intézményt. Magyarországon ezt félreértelmezik, itt a szabad iskolaválasztás konkrét iskolaépületet és tanító nénit szokott jelenteni. Meggyőződésem, hogy a magyar oktatás számos problémája erre a helyzetre vezethető vissza” – mondta el a minap Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman a Karátson Gábor Kör által szervezett nagyszabású konferencián. Aáry megjegyezte: a szülőtársadalomban komoly lakcímkártya-mizéria folyik azért, hogy a gyerek bejuthasson abba az iskolába, ahonnan egyenes útja van az egyetemre, azaz egész korán kiszelektálódik az elit.

Szakemberek szerint a jó minőségű oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés egy olyan alapprobléma, amiből gyakorlatilag az oktatási rendszer összes többi problémája levezethető. A tanulók teljesítményében a szakértők sokáig a társadalmi környezetet tartották kulcsfontosságúnak, majd a pedagógus szerepe került előtérbe. Manapság viszont egyre inkább felismerik azt, hogy a szervezeti kultúrától, ha úgy tetszik, az adott intézmény ethoszától függ mind a diákok, mind a tanárok teljesítménye, erre hívta fel a figyelmet a konferencián Nahalka István oktatáskutató. Ezért az értékelésnek, minőségellenőrzésnek nem a pedagógusokra, hanem az intézményekre kellene irányulnia, mivel a pedagógus teljesítménye elválaszthatatlan az adott intézménytől.

Óriási az intézmények közti különbség, az országos kompetencia-mérések alapján 500-1200 olyan hazai iskola van, amely a vizsgált szempont(ok) alapján jelentősen elmarad az elvárt teljesítménytől. Kulcsfogalomként emlegetik a felzárkóztatást, tízmilliárdos nagyságrendű uniós támogatásokat is kilátásba helyezve, holott ez nem csupán anyagi kérdés, mivel komoly pluszmunkát kíván a pedagógusoktól. Bajkó Judit gimnáziumi igazgató hangsúlyozta, hogy a jelenlegi terhelés mellett a tanároknak inkább órakedvezményt kellene adni, hogy képesek legyenek plusz időt fordítani a lemaradt diákokra. „A diákok különböző problémáira ugyanis személyes fejlesztési tervet kell készíteni, az integrált oktatáshoz érteni kell” – jegyezte meg Bajkó. Arra is kitért, hogy az egyszeri bérrendezéssel egyidejűleg megnövekedtek a munkaterhek, és megszűntek a bérgaranciák. Ez nem hat ösztönzőleg, miként az sem, hogy megszűnt a bérek teljesítmény alapú differenciálásának a lehetősége.

Lannert Judit oktatáskutató alapvető problémának tartja, hogy a tehetséggondozás és a felzárkóztatás fogalma nálunk természetellenes módon elkülönül egymástól. „Elsősorban a hátrányos helyzetű rosszul teljesítő gyerekekre használjuk a felzárkóztatást, a jól teljesítő, konszolidált családi hátterűekre pedig a tehetséggondozás fogalmát. Holott a legtöbb gyereknek egyaránt vannak erős és gyenge területei, amit csak személyre szabott módon lehet fejleszteni” – mondta el a szakember. Elhangzott: olyan gyerekek, akiknek például tanulási vagy magatartási nehézségeik vannak, vagy éppenséggel autisták, gyakorlatilag kiszorulnak az iskolarendszerből az intézmények szakmai felkészületlensége miatt.

Lannert Judit szerint a hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikereiben rendkívüli felelősség hárul a pedagógusokra, akik kimutathatóan hajlamosak előítéletes módon értékelni, kategorizálni a gyerekek teljesítményét, ami hosszútávon önbeteljesítő elvárásként működik. Kutatásokkal támasztotta alá, hogy a pedagógusok értékelését jelentősen befolyásolja, hogy a gyerek kulturális háttere mennyire áll közel az övékéhez, miként az is, hogy a szülők mennyire járnak el szülői értekezletekre. Így a leghátrányosabb helyzetűek szelektálódnak ki legkorábban a rendszerből, anélkül, hogy esélyt kapnának a felzárkózásra. A hozzáállás meghatározó voltát az egyik tanuló-vizsgálat is jól tükrözte: akinek a matematika-teljesítményét 6. osztályban alulértékelték, annak 8.., majd 10. osztályra tényleg leromlott a teljesítménye, míg akit 6.-ban felülosztályoztak, annak javult.

Az oktatáskutató szerint a szegény gyerekek rosszabb teljesítménye mögött olyan egyszerű okok is megtalálhatók, mint az éhezés, az alapvető szükségletek kielégítetlensége, ami leköti az egész gondolatvilágot. Mérések szerint indiai aratómunkások IQ-ja szignifikánsan nagyobb volt azt követően, hogy leadták a termést, és megkapták az éves bérüket, mint amit előtte mértek – jegyezte meg Lannert Judit.

A tantestület ethoszának kulcsszerepét igazolja a hejőkeresztúri általános iskola példája is, ahonnét a - jobbára hátrányos helyzetű - diákok 70 százaléka jut el az érettségiig. Kovácsné Nagy Emese iskolaigazgató szerint a jó példák alapvetően azért nem tudnak elterjedni, mert a pedagógusok, akiknek az átlagéletkora 50 év, annyira hagyományos módszerekkel tanítanak, annyira ki kellene lépniük ehhez a komfortzónájukból, hogy emiatt a legtöbb jobbító törekvés elvetél. A tanárképzős hallgatók viszont nagyon fogékonyak a változtatásra – tette hozzá az igazgató.

Ma a jól teljesítő diákok és tanárok a jó iskolákba koncentrálódnak, így kialakult az a helyzet, hogy ahol nincs erősebb állami intézmény, ott a konzervatív szülők az egyházi, a liberális szülők az alternatív magániskolákba menekítik a gyerekeiket, a többieknek meg maradnak a szegény állami iskolák. „Van most egy iskola-körzetesítési törekvés, aminek akkor lenne értelme, ha mindenfajta iskola beletartozna. Ha az iskolák nem szelektálhatnának a gyerekek között, és a szülők sem választhatnának szabadon iskolát, vagy ha igen, akkor annak ára legyen, de közpénzből ne biztosítsunk jobb oktatást az elitnek” – szögezte le a Lannert Judit. Elismerte azt is, hogy az együttoktatást nem lehet pusztán emberjogi dogmákkal kierőltetni úgy, hogy nem egyeztetünk róla az érintett családokkal, és nem tesszük hozzá a megfelelő szakmai és anyagi erőforrásokat is.

A Bornemisza lett Budapest 6. legjobb iskolája

A Legjobbiskola.hu szakportál közzétette a 100 legjobb budapesti általános iskola rangsorát, a 2015-ös évi, 8. osztályos matematika és szövegértés kompetenciamérések eredményei alapján. alapján. A lista nem tartalmazza a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi osztályokat, mivel itt már felvételivel szűrik a gyermekeket. A legjobb tíz iskola:
1. Virányos Általános Iskola
2. Zuglói Hajós Alfréd Magyar-Német Két Tanítási Nyelv Általános Iskola
3.Budapest IV. Kerületi Babits Mihály Magyar-Angol Két Tanítási Nyelv Általános Iskola és Gimnázium Magyar-Angol Két Tanítási Nyelv Általános Iskola
4. Városmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola Ének-zene Tagozatos Általános Iskolája
5. Óbudai Harrer Pál Általános Iskola
6. Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Sportiskola
7. Zugligeti Általános Iskola
8. Budapest XVIII. Kerületi Vörösmarty Mihály Ének-zenei, Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium
9. Jókai Mór Német Nemzetiségi Általános Iskola
10. Testnevelési Egyetem Gyakorló Sportiskolai Általános Iskola és Gimnázium

Olvasson tovább:

  • A Kék bálna-átverés és az öngyilkos tinik

    A kamaszok körében terjedő, Kék bálna névvel fémjelzett internetes öngyilkossági hullámra, amely állítólag Európa-szerte terjed, különböző szervezetek, szakemberek, sőt a politika is rámozdult. A bulvármédia által erősen kiszínezett hír azonban, úgy tűnik, nem teljesen megalapozott, és felesleges...
  • Visszavonták a „rabszolgatörvény” tervezetét

    A Munka Törvénykönyve módosításának visszavonását kezdeményezte a héten az Országgyűlés gazdasági bizottsága, így az egyéni módosító lekerült a napirendről, és – fordított sorrendiségben – jövő héten a kormány és a versenyszféra egyeztető fóruma elé kerül. Bírálók szerint a tervezet, amely mögött...
  • A 7,2 milliós határ

    A kormány nemzetbiztonsági okokból tartja fontosnak a külföldről támogatott nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) tevékenységének újraszabályozását. A bírálók szerint a tényleges nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szerveződések kiszűrésére ez a módszer teljesen alkalmatlan.