Kereső toggle

Kik férnek hozzá a minőségi oktatáshoz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Dinamikusan nő az elitképzőnek számító 6 és a 8 osztályos gimnáziumokba jelentkezők aránya, lassan minden negyedik továbbtanuló gyerek ezt az utat választja.

2010-ben a középfokú felvételizők 13 százaléka jelentkezett hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, míg 2017-re az arányuk 22 százalékra nőtt. Az Oktatási Hivatal által közzétett adatsorból az is látható, hogy különösen 2013-tól, az új köznevelés rendszer felállítása után nőtt meg az érdeklődés az elitképző intézményeknek számító iskolatípusok iránt. A növekvő tendencia nem indokolható demográfiai okokkal, tekintve, hogy az évfolyamok összlétszáma csökken.

„A szabad iskolaválasztás demokratikus jog ugyan, de a nemzetközi egyezményekben azt jelenti, hogy az állam a polgárai számára lehetővé teszi, hogy ha nem tetszik nekik a kötelező állami oktatás, akkor szabadon választhatnak egyházi, katonai vagy magánoktatási rendszerből maguknak intézményt. Magyarországon ezt félreértelmezik, itt a szabad iskolaválasztás konkrét iskolaépületet és tanító nénit szokott jelenteni. Meggyőződésem, hogy a magyar oktatás számos problémája erre a helyzetre vezethető vissza” – mondta el a minap Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman a Karátson Gábor Kör által szervezett nagyszabású konferencián. Aáry megjegyezte: a szülőtársadalomban komoly lakcímkártya-mizéria folyik azért, hogy a gyerek bejuthasson abba az iskolába, ahonnan egyenes útja van az egyetemre, azaz egész korán kiszelektálódik az elit.

Szakemberek szerint a jó minőségű oktatáshoz való egyenlőtlen hozzáférés egy olyan alapprobléma, amiből gyakorlatilag az oktatási rendszer összes többi problémája levezethető. A tanulók teljesítményében a szakértők sokáig a társadalmi környezetet tartották kulcsfontosságúnak, majd a pedagógus szerepe került előtérbe. Manapság viszont egyre inkább felismerik azt, hogy a szervezeti kultúrától, ha úgy tetszik, az adott intézmény ethoszától függ mind a diákok, mind a tanárok teljesítménye, erre hívta fel a figyelmet a konferencián Nahalka István oktatáskutató. Ezért az értékelésnek, minőségellenőrzésnek nem a pedagógusokra, hanem az intézményekre kellene irányulnia, mivel a pedagógus teljesítménye elválaszthatatlan az adott intézménytől.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...