Kereső toggle

Hálapénz- és abortuszmentes szülészet lesz Budapesten

Tiszta kézzel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Eljárás indult egy szülészorvos ellen az SE II. sz. női klinikáján, mert 160 ezer forintot kért egy sürgősségi császárműtétért. A leginkább hálapénzes területek között emlegetik a szülész-nőgyógyász szakmát, így akár modellértékű is lehet a 2019-től a Bethesda gyermekkórházba megálmodott hálapénz-, abortusz- és császármentes szülészet.

Kérni nem lehet, de utólag elfogadni – hacsak az intézményvezető ezt nem tiltja meg – szabad. Gyakorlatilag így fejezhető ki az a felemás jogi szabályzás, ami jelenleg érvényes a hálapénzzel kapcsolatban. Kérni, pláne előre, abszolút tilos, s ha ez kiderül, eljárás indulhat az orvos ellen, és felfüggeszthetik hivatása gyakorlásától. Legalábbis ezt mutatja az a két eset is, ami mostanában borzolta a kedélyeket: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai eljárás keretében két évre felfüggesztett tagságától s így hivatása gyakorlásától is egy neves veszprémi nőgyógyászt, miután az ügyben bírósági ítélet is született. A páciense által feljelentett orvos 150 ezer forintos, előre elkért tarifáért kezelt és szelektált daganatos betegeket.

Friss hír, hogy belső vizsgálat indult a Semmelweis Egyetem II. sz. női klinikáján egy szülész ellen is, akit időközben felfüggesztett a MOK, mivel 160 ezer forintot kért egy sürgősségi császárműtétért. „Azért kért pénzt, amiért nem kellett volna: ügyeletes orvos volt, és az ügyeletre beesett nőtől próbált a sürgősségi műtétért pénzt kicsiholni. Holott a szülészorvosok elsősorban a nonstop készenlétért kérnek pénzt. Amikor egy szerződéses orvos például számlát ad, akkor azt írja rá: szülészi készenlét. Hálapénz nélkül is lehet szülni, hiszen az államilag finanszírozott intézményben végzett beavatkozásért elvileg senki nem kérhet pénzt, de akkor nem választható meg az orvos” – magyarázta lapunknak egy szülész-nőgyógyász.

A hálapénz jelensége többnyire a volt szocialista országok mindegyikében jellemző, de Magyarország helyzete a kelet-európai régión belül is rossz: az egészségügyet átitató korrupció mértékét tekintve csak Albániában rosszabb a helyzet, mint nálunk. Többek között ez derül ki az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) legfrissebb, 2016-os adataiból, melyek szerint a vizsgált 35 ország között a 30. helyen állunk az egészségügyi ellátás színvonalának rangsorában, holott 2009-ben még a 20. helyen voltunk. Az EHCI-indexnek a szülészet-nőgyógyászatra vonatkozó értékelései alapján még mindig kirívóan rossz a helyzetünk a császárműtétek és abortuszok gyakorisága, valamint a hálapénz elterjedtsége tekintetében.

„A csúszópénz mindenkit kiszolgáltatottá tesz, és kizárólag a szabad orvosválasztást szentesíti ahelyett, hogy tisztességesen megfizetnénk az orvosokat, és átláthatóbb viszonyokat teremtenénk a magán- és közegészségügyi ellátás között” – állítja a már említett nőgyógyász. A szakma túlnyomó többsége ma már ugyanezen az állásponton van: az orvosok 96 százaléka szeretne hálapénzmentes egészségügyben dolgozni, miként azt a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (RESZASZ) és a Szinapszis Kft. által végzett friss felmérés kiderítette. Ez jelentős emelkedés az előző, 2013-as orvosi közvélemény-kutatáshoz képest a hálapénz témájában.

„A növekedés érthető, hiszen ki az a bolond, aki úgy akarja élni az életét, hogy fogalma sincs arról, hogy mennyit fog keresni a következő hónapban, mert a borítékok kényére-kedvére van bízva a jövedelme. Az orvosok döntő többsége tisztességes munkáért tisztességes jövedelmet szeretne. Nem nyugati béreket, hanem a régió, Magyarország teljesítőképességével, társadalmi szerepvállalásunkkal, hivatásunk gyakorlásával járó felelősséggel arányos béreket” – fejtette ki lapunknak Dénes Tamás, a RESZASZ elnöke.

A RESZASZ 300 ezer, 500 ezer és 700 ezer forintos nettó orvosi alapbéreket javasol, s ehhez szakképzettség, teljesítmény és minőség alapján differenciálva adna kiegészítést, például túlmunkáért vagy oktatásért. „Ezeket az alapbéreket a kollegák jelölték meg a 2013-as felmérésben” – tette hozzá Dénes Tamás. Becslések szerint ma az orvosok átlag havi 250–300 órát dolgoznak azért, hogy az általuk elfogadhatónak tartott nettó egy-kétmillió forintos jövedelmet elérjék. 2013 és 2017 között a nettó átlagbérük 194 ezerről 260 ezerre emelkedett, s az orvosok 74 százaléka mondta azt, hogy erre nem tud jövőt alapozni. Ez azt jelenti, hogy a legutóbbi béremelés aligha jelent visszatartó erőt az elvándorlásban, ám minél kevesebb az orvos, annál nagyobb szerepet kap a hálapénz.

A hálapénzrendszer elutasításával egyidejűleg az orvosok arról is beszámoltak, hogy a borítékot adó betegek aránya és az összeg nagysága is visszaesett az elmúlt 3 évben: a fizető betegeké átlag 24, a havonta kapott hálapénz összege pedig átlag 22 százalékkal esett vissza. (A rendszerben áramló hálapénz nagyságát illetően évi 8 és 50 milliárd forint közötti becslések keringenek.) Az orvosok korábban a hála kifejezésének tartották a paraszolvenciát, ma már szerintük inkább a megfelelő ellátás biztosítása, illetve az előnyszerzés eszköze. Ez a RESZASZ szerint a rossz infrastruktúrát figyelembe véve részben érthető is.  

Az orvosok többsége szerint pusztán a béremelés nem oldja meg a hálapénzproblémát, az ellátórendszer komplex átalakítására lenne szükség. A RESZASZ javaslatai szerint a hálapénz megszüntetéséhez tisztességes és teljesítményelvű bérezésre, az orvosképzés nagyobb megbecsülésére, a szabad orvosválasztás és az extra ellátásokhoz való hozzáférés törvényben szabályozott térítéses módjára, az állami és magánegészségügy szabályozott, átlátható együttműködésére, valamint jogszabály-változtatásokra egyaránt szükség van.

Önmagában a hálapénzt kiiktatni a jelenlegi rendszerben képtelenség, ezt mutatták különböző intézményeken belüli próbálkozások is. 2005-ben a veszprémi kórházban egy tragédiát követően, miután egy fiatal szülészorvos hirtelen meghalt a túlfeszített munka, stressz következtében, úgy döntöttek, hogy átlátható viszonyokat teremtenek a szülészeti osztályon. Ennek kapcsán rengeteg szabályozandó kérdés fölmerült – tudtuk meg Rácz Jenőtől, a kórház volt főigazgatójától.

Eleve ki kellett jelölni azt a kört, aki szülésvezetést vállalhatott, és önkéntes segítői szerződést kötöttek vele. „A kismamával is szerződést kötöttünk, ami azt tartalmazta, hogy ha a nő a választott orvosa közreműködésével akart szülni, akkor kitöltött egy nyilatkozatot, és tudomásul vette, hogy ezzel milyen jogok és kötelezettségek járnak: értesítés után hány percen belül jön be az orvos stb. Kikötöttük, hogy ennek díjazását a szülő nő fogja vállalni, kórházi számla ellenében. Hangsúlyozva azt, hogy a szülő nőnek joga van a térítésmentes ellátás keretében az éppen szolgálatot teljesítő személyzet közreműködésével a szolgáltatást igénybe venni” – sorolta Rácz Jenő.

Miután összeállítottak egy egyedül­álló szerződéses rendszert, egy névtelen feljelentés nyomán, miszerint a veszprémi kórházban 100 ezer forintot kérnek a szülésekért, az egészségbiztosítási felügyelet vizsgálatot indított, aminek során úgy döntött, hogy nem kérhető pénz a munkaidőn kívüli szülésvezetésekért. „Így vissza kellett térnünk a szürkezónás működéshez, ami minden kórházban folyik. Pedig azt láttuk, hogy ha egy rendszer elkezd átláthatóan működni, az jelentősen javítja az ellátás eredményességét, csökkenti a váratlan kockázatokat” – mondta Rácz Jenő. Hozzátette: ez nemcsak szülészeti probléma, a szabad orvosválasztás és az extra szolgáltatások iránti igény szorosan összefonódik a hálapénz jelenségével. Ezt az igényt nem kilökni kell a rendszerből, hanem átlátható módon beépíteni abba.

Mindezek tükrében figyelemre méltó a kormány bejelentése, miszerint 7,8 milliárd forintos fejlesztési forrást biztosít a Bethesda Gyermekkórháznak és a Budai Irgalmasrendi Kórháznak ahhoz, hogy a két intézmény együttműködésében egy speciális, új szülészet-nőgyógyászati egység jöjjön létre. A 2019-ben induló „mintaosztályon” nem lesz abortusz, hálapénzt sem fogadnak el, s a hírek szerint a természetes – azaz nem császáros – szülést helyezik előtérbe. Az általunk megkérdezett szakemberek annyiból is esélyt adnak a javaslatnak, hogy egy új rendszert könnyebb felépíteni, mint egy meglévőt megváltoztatni, amikor számos kialakult ellenérdekeltséggel is számolni kell.

Ellenérdekeltek most is vannak: abortuszpárti szervezetek tiltakoztak amiatt, hogy a két, közpénzből működő intézményt abortuszmentesítené a kormány, de egy a Heteknek megszólaló szülész-nőgyógyász szerint szó sincs diszkriminációról, hiszen a többi 70 intézményben továbbra is mód lesz erre, egyedül itt nem. (Ráadásul abszurd módon a szülészeti és nőgyógyászati eljárások közül beavatkozásonként az abortusz az egyik legdrágább, és a költségeket végső soron az adófizetők állják.) Forrásunk hozzátette: az abortusz elvégzését lelkiismereti okokból megtagadó szülészorvosok meglehetősen diszkriminált helyzetben vannak más intézményekben, így számukra vonzó munkahely lehet az egyházi szülészet.

A szülész szerint a Bethesda-modellben egy jó szakembergárda és megfelelő bérek esetén kiiktatható lesz a hálapénzes rendszer, csak kérdés, hogy ezt mennyire győzi majd a központi költségvetés. Ami a természetes szüléseket illeti, hazánkban valóban nagyon magas, 35 százalék a császáros szülések aránya, ami szerinte főleg az orvosok perfenyegetettségével magyarázható. Elterjedt szokás ugyanis a szülészek utólagos felelősségre vonása akár több tízmilliós kártérítési perek révén korán fel nem ismert problémák vagy váratlan szülési komplikációk miatt. „Ezért van olyan kórház, ahol előre aláíratnak a kismamával beleegyező nyilatkozatot arról, hogy ragaszkodik a természetes szüléshez. Ezt itt is megtehetik majd. Ha pedig nincs szabad orvosválasztás, akkor senki nem fog sietni, mert nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy a nő nála szüljön, és ezzel is csökken a császározás esélye” – tette hozzá a szakember.

Olvasson tovább:

  • Karesz atya megáldott, sosem felejtem

    Óriási kárt okoznak a pécsi katolikus egyházi botrányhoz hasonló esetek: a papok által elkövetett szexuális bűnök nemcsak a közvetlen áldozatokat, de teljes családokat tesznek tönkre, az ügyek és az eltussolásukra tett – többnyire sikeres – kísérletek pedig az egész kereszténység hitelét rombolják...
  • „Édesanyja hibáit nem tárja fel”

    Wildmann János katolikus teológus, az Egyházfórum című lap alapítója néhány évvel ezelőtt több egyházi szexuális visszaélést próbált feltárni, ám mint a Heteknek elmondta, mindig falakba ütközött. Interjú.
  • Kipakolt egy magyar hírszerzőtiszt

    Politikai nyomásra a magyar titkosszolgálatok szemet hunynak az orosz titkosszolgálatok egyre nagyobb magyarországi befolyása felett, ezért egyebek mellett a migránsokról és az Európai Unióról szóló kamuhírekkel és manipulációkkal vezethetik félre a magyar közvéleményt a Kreml ügynökei – állította...