Kereső toggle

Orbán Viktor öt nagy támadást akar kivédeni

Amelyek egyben az év fő politikai témái is

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Fidesz inkább külső politikai és gazdasági erőktől tart, mintsem a hazai ellenzéki szervezetektől. Legalábbis ez derült ki Orbán Viktor évértékelő beszédéből, amely alapján a kormánya számára a legnagyobb veszélynek a Brüsszel mögötti politikai erőket és Soros Györgyöt látja. Cikkünkben azt próbáljuk körüljárni, hogy melyek a miniszterelnök szerint a legrázósabb ügyek, és mi az ezzel kapcsolatos irányvonal a Fideszben.

A miniszterelnök szerint ugyanis 2017-ben a magyar politikának öt súlyos kérdésre kell választ találnia, ami egyben azt is jelenti, hogy öt nagy támadást kell kivédenie. Az első tétel a rezsicsökkentés „megvédése”. Orbán Viktor azt állította, hogy idén már az év első felében Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést, tervük már az asztalon van, az országok független energiapolitikája helyett központi szabályozást akarnak, amivel elvennék a tagállamok ármegállapítási jogát. A miniszterelnök úgy látja: a kérdés az lesz majd, hogy megvédjük-e a rezsicsökkentést, ragaszkodunk-e ármegállapítási jogunkhoz, vagy elfogadjuk Brüsszel döntését, és ismét a nagyvállalatokra bízzuk a rezsidíj megállapítását.

A „csodafegyver” megvédése

A Fidesz számára 2013 elejétől kezdve a rezsiharc lett az egyik legfőbb politikai ügy. Ez a téma sajátos módon egy politikai vereség miatt került elő, amikor a Fidesz az úgynevezett választási regisztráció ügyét elbukta az ellenzékkel szemben. Orbán Viktor hívei szerint jellemző a miniszterelnökre, hogy sok esetben akkor talál ki egy új húzást, amikor valamely területen vereséget szenved. A választási regisztrációval (a választások előtt kellett volna regisztrálni azoknak a jegyzőnél, akik szavazni szerettek volna) azt a választói réteget kívánták volna távol tartani az urnáktól, akik csak a választás előtti napokban döntik el, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni, és anyagi természetű ígéretek alapján voksolnak. 2002-ben a Fidesz – legalábbis a jobboldali véleményformálók szerint – ennek a rétegnek az MSZP általi megnyerése miatt vesztett. A szóban forgó szavazóknak nincs határozott párthovatartozásuk, ehelyett rendre inkább a regnáló hatalom ellen voksolnak. A regisztrációs ötlet oka az volt, hogy a Fidesz 2012-ben még tartott attól, hogy az MSZP talpra áll, és egy szoros választás során ez a „kiszámíthatatlan” tömeg a szocialistákra szavaz.

A nagy ötös

1. Brüsszel meg akarja majd tiltani a rezsicsökkentést.
2. Az illegális bevándorlás: a 2017-es év kérdése az lesz, őrizetbe vegyük-e és őrizetben tartsuk-e a menekült kérőket, amíg jogerős döntés nem születik róluk.
3. 2017-ben szembe kell nézni a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával is. Egyre több országban, így nálunk is gondot okoz, hogy titokban külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a politikát.
4. Brüsszel újabb és újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól. Az a kérdés, hogy képesek leszünk-e nemzeti hatáskörben tartani az adópolitikát.
5. Brüsszel támadás alá veszi a munkahelyteremtő támogatásokat is.

Az Alkotmánybíróság azonban 2013 január első napjaiban úgy döntött, hogy a választási regisztráció indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért Alaptörvény-ellenes. Orbán Viktor azonban a blamázs „befedésére” egy másik témát húzott elő, a rezsicsökkentés kérdését. Úgy tudjuk, hogy a Habony Árpád politikai tanácsadó köréhez sorolt Századvég javasolta: érdemes lenne a nemzetközi piacokon egyébként trendszerűen tapasztalható energiaár-csökkentést „leverni” a multinacionális cégek kezében levő energiaszolgáltatókon. A világpiaci folyamatok miatt vélhetően maguktól is csökkentek volna Magyarországon az energiaárak, de a kormánynak sikerült elébe menni ennek azzal, hogy ők kényszerítették árcsökkentésre a cégeket.        

2012-ben néhány közvélemény-kutatási eredmény arra engedett következtetni, hogy a Fidesz népszerűsége lesüllyedt az akkor Mesterházy Attila vezette MSZP szintjére. A Tárki 2012 őszén azt mérte, hogy a Fidesz–KDNP támogatottsága a pártválasztók körében áprilisról májusra 39-ről 32 százalékra esett vissza, eközben az MSZP-é 25-ről 31 százalékra nőtt. A rezsicsökkentés lett a politikai fordulat kulcsa, és hozta vissza a kormánypártok támogatottságát. A 2014-es győzelem után már nem további rezsicsökkentésekről beszél az Orbán-kabinet, hanem inkább a rezsicsökkentés eredményeinek megvédéséről. A küzdelem súlypontja átkerült a „pénzéhes” multinacionális kézben levő szolgáltatókról Brüsszelre (azaz a luxemburgi Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságra), amely a kormány által kommunikált álláspont szerint a jogi szabályzás eszközeivel próbálja növelni a magyar lakosság rezsiköltségeit.

Az ellenzék 2014 óta sem talált magára, ezért a legnagyobb veszélyt külföldi erők jelentik a Fidesz számára.  Orbán Viktor éppen ezért az évértékelőjében vázolt „öt nagy támadásból” hármat (rezsicsökkentés, adócsökkentés és munkahelyteremtés) olyan intézkedésekhez köt, amelyek valójában a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti „harcnak” az elemei.

Juncker bizottsági elnök egyik fő politikai programja az úgynevezett európai energiaunió létrehozása, amely ha megvalósul, akkor akár kedvező, árcsökkentő és szolgáltatásbiztonságot jelentő hatást is gyakorolhat a magyar emberek életére, de az is előfordulhat, hogy egy olyan modell jön létre, amely éppen drágulást okoz. Mivel ez még folyamatban van, ezért egy sor érdemi kérdés nem dőlt el az új rendszerrel kapcsolatban. A kormány kritikusai szerint ma már a kormány által létrehozott állami energiaholding lehet a gátja az árcsökkenésnek, mert egy olyan, a politikai klientúra által felduzzasztott állami „vízfejet” kell fenntartani, ami miatt nem lehet érdemben tovább csökkenteni az energiaárat. (Bár ennek a vélekedésnek ellentmond, hogy a piac arra számít, hogy a 2018-as választások előtt lesz még egy energiaár-csökkenés.)    

A kormány és az Európai Bizottság közötti vitákra amúgy is jellemző, hogy még a szakemberek is nehezen tudják elmondani, hogy egy „brüsszelita” intézkedés (például a rendszerhasználati díjak számításának módja és kihirdetése, ami kapcsán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen) kedvező-e a magyar lakosságnak, vagy sem. Orbán válasza erre a dilemmára egyértelmű: Brüsszelben az országok független energiapolitikája helyett központi szabályozást akarnak, amivel elvennék a tagállamok ármegállapítási jogát.

Soros „kipenderítése”

Orbán Viktor a „nagy támadások” kapcsán egyetlenegy személy nevét említette csak, Soros György multimilliárdos befektetőét, akit egyenesen „nagytestű ragadozónak” festett le. Soros közel 60 magyar NGO-t, azaz nem-kormányzati szervezetet támogat, és Budapesten működteti a Közép-Európa Egyetemet. A miniszterelnök szerint „Soros György határokon átnyúló birodalma rengeteg pénzzel és nemzetközi nehéztüzérséggel (…) azon dolgozik, hogy százezerszám szállítsák Európába a migránsokat, azon dolgozik, hogy letérítsék a magyar országgyűlést és a magyar kormányt az emberek által kijelölt útvonalról.”

A Fidesz vezérkarában nevetségesnek tartják azokat a felvetéseket, hogy paranoia vagy összeesküvés-elmélet ihletné Soros György sűrű és negatív kontextusban való emlegetését a kormányoldalon. Felhívták a figyelmünket arra, hogy Davosban, a világgazdasági fórumon Soros György, aki addig kötetlenül beszélt, csak a Magyarországgal kapcsolatos résznél vett elő egy papírt, amelyről szó szerint olvasta fel álláspontját. Miszerint – idézzük –: „A magyar civil társadalom elleni, a kormány tagjai által megfogalmazott fenyegetések ellentétesek az EU értékeivel és az alapjául szolgáló jogállami elkötelezettséggel. A civil társadalom a demokrácia elengedhetetlen része, ahogy a politikai közéletnek is a nyílt vita. Alapítványaimat és életemet a nyílt társadalom támogatásának szenteltem. A jelenlegi magyar kormány ezzel pontosan szemben áll.

Magyarország nagyon sokat nyer az EU-tagsággal, ennek fényében a kormány próbálkozása a civil szervezetek megfélemlítésére és hiteltelenítésére teljességgel elfogadhatatlan.”

Ebből azt a következtetést vonták le kormánypárti körökben, hogy Soros György egyik legfontosabb célja, hogy Orbán Viktort megbuktassa. „Pénze és nemzetközi befolyása van erre, egyetlen ellenzéki pártvezető nem rendelkezik akkora »erő­vel«, hogy Soros befolyását megközelítse. A Fidesznek minden oka megvan arra, hogy tartson tőle. Amit Soros tesz, az nem fair” – fogalmazott lapunknak egy ismert kormánypárti képviselő, aki kifejtette, hogy attól is tartanak: illegális vagy valamilyen trükkös formában Soros György pénzt juttat a jelenleg gyengélkedő, anyagi gondokkal küszködő ellenzéki pártoknak vagy olyan civil szervezeteknek, amelyek közvetve és áttételesen az ellenzék érdekeit szolgálják. 

A „sorosozás” – és az említett szervezetek támadása – mögött forrásunk szerint elsősorban az húzódik meg, hogy ennek a kísérletnek igyekeznek már előre gátat szabni. Azt is megpróbálják, hogy a Közép-Európa Egyetemet – forrásunk szerint jogszerű eszközökkel – „kiszorítsák” Budapestről. Pontosabban: olyan ösztönzőket igyekeznek bevetni, amelyek arra inspirálhatják Sorost, hogy költöztesse el az egyetemét más országba.

Olvasson tovább: