Kereső toggle

Katasztrofális mutatók: korrigálhat az EMMI

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Állítólag a szülőktől származik az a minisztériumi javaslat, mely szerint „a hátrányos családi hátterű” gyerekeket bentlakásos intézményekben tennék alkalmassá a beilleszkedésre és a jobb teljesítményre. Többek között ezt az elképzelést tartalmazza az EMMI kiszivárgott jelentése a 2015-ös PISA-eredményekről. Az anyagnak számos pozitív eleme is van, visszaköszönnek benne a Tanítanék Mozgalom egyes követelései is – a kérdés már csak az, hogy a javaslatcsomag mennyire fogja elnyerni a kormány tetszését.

Általános tapasztalat, hogy a hátrányos helyzetű térségek önkormányzati iskolái híján vannak a pedagógiai eszközöknek a gyerekek nevelését illetően. Lapunk tudomása szerint van olyan vidéki iskola, ahol azzal büntetik a rosszul viselkedő gyerekeket, hogy nem adnak nekik enni, ráadásul végig kell nézniük társaik ebédelését is. A hírnek utánajárva megtudtuk, hogy az étkezés megvonása – ami az érintetteknek ingyenesen jár – korántsem egyedi eset, országszerte akad rá példa. A konkrét ügy szereplői viszont megkérték, hogy ne írjunk erről, mert annak a helyi, amúgy is kiszolgáltatott gyerekek és családjaik innák meg a levét.

Az eset jól tükrözi azt az elszigeteltséget és tehetetlenséget, amely egy-egy halmozottan hátrányos helyzetű település iskoláját jellemzi. Minden értelemben óriási ma a szakadék a gyengén és a jól teljesítő intézmények között, amit jól mutatnak a legutóbbi PISA-felmérés eredményei is: hazánkban közel kétszer annyian teljesítettek nagyon gyengén, mint nagyon jól (ez utóbbi 10 százalék), holott az élbolyban lévő országokban a legjobbak aránya többszöröse a legrosszabbakénak. A magyar diákok valaha volt legrosszabb PISA-teljesítményét elsősorban az okozta, hogy Magyarországon kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, akik ráadásul nagyon gyengén teljesítenek, és ez lehúzza az átlagot. A mai iskolarendszer tehát nemhogy képtelen a családi háttérből fakadó hátrányok kiegyenlítésére, hanem inkább még növeli is azokat.

Az államtitkárság adatai szerint a hat- és nyolcosztályos gimnazisták eredményei az élbolyba, a négyosztályos gimnazistáké és szakgimnazistáké (korábbi nevükön: szakközépiskolák) középmezőnybe tartoznak, míg a többieké messze az OECD-átlag alatt vannak, és sehol sincs ekkora különbség a szélső pólusok között, mint nálunk.

A hvg.hu ismertette a minap azt a harmincoldalas jelentést, amit Orbán Viktor felkérésére az EMMI készített a legutóbbi PISA-eredményekkel kapcsolatban, s ami nemsokára a kormány elé kerül. Ebben többek között az áll, hogy az integráció egyes térségekben ahhoz vezetett, hogy az osztályközösségekben „uralkodóvá válnak a néhány gyerek által otthonról hozott, negatív viselkedési és életvezetési minták”, s ezért a felelősen gondolkodó szülők elviszik másik iskolába a gyerekeiket, miáltal spontán szegregáció jön létre. A minisztérium állítólag a veszélyeztetett gyerekek felzárkóztatására többek között a bentlakásos intézményrendszer kiterjesztését, a gyerekek családjuktól való elszakítását javasolja. A szakállamtitkár egyébként másnap cáfolta, hogy ez a javaslat szerepelne a jelentésükben.

A bentlakásos rendszernél előremutatóbb javaslatok között szerepel viszont a hátrányos helyzetű iskolák – vagyis amelyek tartósan alulteljesítenek, és magas a lemorzsolódási arányuk – célzott szakmai és anyagi támogatása. Így az ottani pedagógusmunkát bérpótlékkal, infrastrukturális fejlesztéssel, célzott szaktanácsadással, a környékbeli mentoriskolákkal való kapcsolattartással, valamint azzal segítené a minisztérium, hogy a tanfelügyeleti rendszert is oda összpontosítaná. Ez emlékeztet azokra a túlzott központosításra vonatkozó kritikákra, melyek a központi beavatkozást csak bizonyos teljesítményszint alatt tartották volna helyesnek egy-egy iskola – nem pedig minden intézmény – munkájába.

Szintén az esélyteremtő szándékra utal az a javaslat, amely szerint a jelenlegi iskolarendszer felülvizsgálatra szorul, különös tekintettel a korai szelekciót biztosító hat- és nyolcosztályos elitgimnáziumokra. A tartalmi problémák között említi az anyag, hogy a tantervek túlzsúfoltak lexikális ismeretekkel, ezért a tartalmi elemek csökkentését és az alkalmazási készségek erősítését, s ennek megfelelően a tanárképzés és továbbképzés fejlesztését is szorgalmazza.

„A minisztérium végre a helyén kezeli a PISA-eredményeinket, mert az eddigi vádaskodás helyett elismeri a kudarcot” – mondta el lapunknak Mendrey László, a PDSZ vezetője. Szerinte a kormány helyesen érzékeli az alapproblémát is, amikor az esélyegyenlőtlenséget állítja fókuszba, belátva, hogy a jelenlegi közoktatási rendszer nem képes csökkenteni a társadalmi különbségeket.

Mendrey a bentlakásos rendszerről azt mondta: ha az együttoktatás spontán szegregációt szül, azaz nem jól működik, akkor meg kell teremteni az integráció megfelelő szakmai és anyagi feltételeit, mivel az újabb szegregáció csak elmélyíti a problémát. Azoknak az országoknak a diákjai teljesítenek a legjobban és legegységesebben a nemzetközi felméréseken, akik az együttoktatásra fókuszálnak – tette hozzá a pedagógus. Kiemelte: ennek elsődleges feltétele a mindenki számára elérhető, egységesen jó színvonalú alapfokú képzés, amelyben egyszerre valósul meg a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. Jó példa erre Lengyelország és Finnország, és ehhez valóban az iskolaszerkezet említett átalakítására is szükség van, de legalább ilyen fontos az autonómia vagy az érdemi szakmai egyeztetések kérdése – mondta Mendrey, aki szerint az egyentankönyves, uniformizált rendszerből láthatóan kevéssé akar engedni a kormány.

Megerősítette: a minisztériumi anyag kiszivárogtatása és a szakállamtitkár kapcsolódó nyilatkozatai úgy is értelmezhetők, mintha az EMMI azt akarná demonstrálni, hogy rajta nem múlik semmi, mert a döntés – mint mindig – a kormánynál van. A tiltakozó pedagógusok a PISA-eredmények után a miniszter lemondását, önálló minisztériumot, új oktatási törvényt követeltek. Mendrey szerint kérdéses, hogy egy új miniszter vagy akár különálló minisztérium ebben a mostani kormányzati struktúrában mennyire tudna hatékony lenni.

Olvasson tovább: